Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-43
380 Az -országgyűlés képviseloházánai berek életféltételéit s ezért nagy közérdek fűződik ahhoz, hogy ezeknek az embereknek exisztenciáját az államhatalom a maga segítő kezével is igyekezzék elősegíteni. Preventív intézkedésekről beszélt az, igen. t* földmivelésügyi minister ur, amelyekkel meg akarja akadályozni ezeket a betegségeket. Különösen a legelők vizmentesitéséről van szó, mert akkor tudunk a leghatásosabban védekezni a mételykór ellen, ha ezt megtesszük. Beszélt a földmivelésügyi minister ur arról is, hogy az állatorvosi kart ugy fogja szaporítani» illetőleg foglalkoztatni, hogy a betegségekkel ezek a jövőben eredményesen tudják felvenni a harcot. Hogy azonban az embereket, különösen a kisebb exisztenciákat az anyagi végromlástól meg lehessen menteni, nagyon szükséges volna, ha a földmivelésügyi kormányzat foglalkoznék az állatbiztosítás kérdésével is. Vannak az országban nagyon bevált állatbiztosítási szövetkezetek, amelyek 80% -ig kártalanítják az illető biztosítási szövetkezetben tömörült kisembereket. Ez azonban az országban nem tudott még olyan mértékben elterjedni, mint amilyen mértékben elterjedése kívánatos volna. A földmivelésügyi kormányzat a maga szerveivel propagandát csinálhatna ennek, amit társadalmilag kint úgyis megteszünk, de ő a maga nagy apparátusával könynyebben tudna ebben az irányban eredményeket elérni, sőt talán foglalkozhatnék annak a kérdésnek, megoldásával is, nem lehetne-e az állatbiztosítást kötelezővé tenni? Ezzel a földmivelésügyi kormányzat olyan nagy lépést tenne előre a mezőgazdasági kultúra és a szociálpolitika terén, amelynél nagyobb lépést a jelen körülmények között elképzelni sem lebet. Én tehát az isren t. minister ur figyelmét felhívom az állatbiztosítás fontosságára és arra kérem őt, foglalkozzék közegei utján • ennek a kérdésnek teoretikus részével és a eyakorlatba való átültetésével; olyan kérdéssel fosr a minister ur _ fosrlalkozni, amely nevét feltétlenül meg fogia örökíteni ebben az országban. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Reischl Eichárd! Reischl Richárd: T. Ház! A földmivelésügyi minister ur figyelmét 'két' dologra óhajtanám felhivni. Az első épen a mételykórrral kapcsolatban, amely az országban olyan óriási pusztításokat végez, hogy vannak pl. községek járásomban és vármegyémben, ahol a marhaállománynak több mint fele pusztult el. Ennek oka mi volt? Az, hogy a nélp nem tudta tulajdonképen ennek a betegségnek minemüsésrét, mert' ritkán szokott előfordulni, öt-tizévenként szokott fellépni egv vidéken. Az volna az óhajtásom, hogy a minister ur intézkedjék, hosy népies füzeteikben ismertessék a mételykór egész élettani részét,'ezeket a füzeteket osszák szét és gondoskodjanak arról is. hogy a gazdasági szaktanárok ott, ahol ezidén a mét'elvkÓr előfordult előadásokát tartsanak és a védekezés módjait ismertessék meg a néppel. Az volt a vidieren a baj, hogy alisr vették észre, amíg a községben már 30—40 darab marha el nem pusztult. Mire megjött az orvosság, a distol. amelyet olcsón nyújtott a minister ur. a marhák u agyrésze elpusztult. Ezzel kapcsolatosan azt kérem a minister uirtól, hogy a jövőben az olcsóbb distol nyújtását terjessze ki más kategóriákra is, mint ezidén, amikor — ugy tudom — meghatározták, hogy csak azok kaphatnak ilyet, akiknek három szálmos marhánál nincs több állatjuk. Ez a mi vidékünkre nem épen alkalmas, mert van ; - 43. ülése. 1927 május 10-én } kedden. hálunk olyan szegény nép, amelynek egy-két hold földje van, azután az uradalomban szénát takar és Van három-négy vágy öt darab marhája, de mégis rosszabb helyzetben van, mint az, akinek három-négy (katasztrális holdas a birtoka. >" •'. " A másik, amire fel alkarom hivni a minister ur figyelmét az, hogy az állategészségügyi intézkedések nálunk mindaddig semmit nem érnek, amíg Magyarországon a cigánykérdés nincs megoldva. Nagyon jól tudjuk, hogy a sertésvésznek egyedüli terjesztői a cigányok. Ha valahol megjelennek ilyen vándorcigányok, elhányják az elhullott állatok maradványait — a legelőkön szoktak letelepedni — és az egész falu sertésállománya elpusztul. Azt vagyok bátor a minister úrtól kérdezni, nem lehetne-e drákói szigorral elérni azt, hogy Magyarországon a cigánykérdés végre rendezve legyen, amivel az állategészségügy jobb mederbe terelődnék és az országnak sok milliárdra menő vagyonértéke nem pusztulna el. Elnök: Kivan) még valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni! Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! Melczer László t. képviselőtársam a száj- és körömfájás elleni szérumoltás kötelezővétételét sürgette. Délelőtt elhangzóit beszédemben már voltam bátor jelezni, hogy az állategészségügy fejlesztése céljából az 1927/28. költségvetési évre egy állategészségügyi inté; •zet- felállítását tervezem. Ezt az állategészségügyi intézetet fel is fogom állitani és ennek na* ! táskörébe tartozik majd az oltóanyag, szérum ellenőrzése és kipróbálása. A száj- és körömfájás ellen biztos szert eddig nem találtak fel a feltalálók. Vannak kísérletezések, a kötelező j oltás azonban erre vonatkozóan még nem mondható ki. Ennek az állategészségügyi intézetnek lesz azután feladata, hogy ezen a téren a kutatást végezze. Mindazok az intézkedések, amelyeket Melczer László t. képviselőtársam itt sürget, az állategészségügyi törvényjavaslatban le vannak fektetve. Amennyiben a képviselő urnák még külön kivánságai és óhajtásai vannak, az állategészségügyi törvényjavaslat benyujtásá: nál, plénum előtti tárgyalásnál módjában lesz azokat érvényesiteni. ötvös Lajos t. képviselőtársam a kötelező | állatbiztosítás kérdését veti fel, mint gondola| tot és azt javasolja részemre, hogy tegyem ezt ] megfontolás tárgyává. Ez rendkívül régi kéri dés, hiszen már egyik elődöm, gróf Bethlen i András volt földmivelésügyi minister annafc \ idején önálló törvényjavaslatot készített a kö| telező állatbiztositásról, ez a kérdés azonban j olyan nagy horderejű, olyan fontos kérdés, I hogy mikor a törvényjavaslat benyújtására | került a sor, emiitett elődöm maga volt kény; telén elállni ettől. Oly sok mindenféle oldala J és konzekvenciája van ennek, hogy az utolsó : pillanatban megvalósítása előtt tűnt ki, hogy | ez megvalósíthatatlan, végrehajthatatlan. Ami a mételykór elleni védekezést illeti, Reischl Richárd t, képviselőtársam azt hozta javaslatba, hogy népies füzetekben ismertes-sük a mételykórt és világosítsuk fel a népet az ellene való védekezésiről. Ezt mi megtettük. ; Az a baj, hogy a diagnózist csak gyakorlott ember, orvos tudja megállapítani', az egyszerű ember nem tudja, hogy kórt hordoz magában az. állat; csak mikor teljesen leromlott és a le- romlás után a . distolozás is sikertelen, akkor
