Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-36

26 'Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1927 április 7-én, csütörtökön. társam indítványt is tett a, pénzügyi bizottság tárgyalása alkalmával, amikor is kimutatta, hogy a Nagyalföld, különlöseni pedig

1 a DuníaTisza köze mennyire nélkülözi azokat az intézményeiket, amelyekkiel a szenvedő emberiségnek segítségére mehetne az állam, ő az általam beterjesztett előadói jelentésbe is felvenni java solta, hogy igyekezzék a népjóléti kormány épen ezekeni a részeken minél előbb kórháziakat létesíteni. Az Alföldön vannak olyan községiek, mint pl. Orosháza, amelynek lakossásra 25 ezernél nagyobb, azután Szarvas község, amielya magyarországi fogalmiak szerint már! szintén városnak tekinthető nagyközség, vagy 26 ezer lakost számláló rendezett tanácsú Csongrád város és Békés megye szeghalmi járása, amely helyeken egyáltalán semmiféle kórház nines. (Gaál Mihály: Hajdú vármegyében egyetlen kórház sincs!) örömmel üdvözölhetjük tehát a népjóléti minister urnáik azt az intézkedését, hogy ebben a tekintetben mindéin erejével a Dunla-Tisza közére kívánja fordítani figyelmét és ott akar olyan intézményeket létesíteni, amelyek valamiképen segítenének ezen a vértelen nagy elmaradottságon. Most Kiskunhalason, Kiisikuirmiajsán és Hódmezővásárhelyen létesítenek nagyobbszabásu egészségügyi intézményeket és ha hozzászámítjuk ehhez, hogy a Nagyalföldön a szegedi és debreceni klinikák ugyanezt a szolgálatot teljesitik, látjuk, hogy a kezdet megindult és reméljük, hogy a közeljövőben tovább is folytatódni fog. Itt azonban szükségesnek tartom felhívni a t. Képviselőház szíves figyelmét egy sajátságos esetre, amely a mi közegészségügyi intézményeink keretében még alig van felkarolva. Ez t. i. a mirigy, csont és izületi tuberkulózisban szenvedő, u. n. tuberkulotikus sebészetre szoruló egyének gyógykezelése. Itt a helyzet az^ hogy Magyarországon több százezer olyan szerencsétlen ember van, aki ilyen csonttuberkulózisban szenved, akiknek egyedüli gyógyszere tulajdonképen a napsütés, a tiszta levegő és valamilyen alkalikus vizben való fürösztés vagy pedig sebészeti beavatkozás. Csodálatos, hogy az ilyen' szerencsétlenek gyógykezelésére Magyarországon csak egyetlen intézmény van, Budapesten az Uj Szent János-kórházban 40 ágyat számláló kis pavillon. Erre épen Scholtz Kornél államtitkár ur is igen szépen kitér az ő munkájában és felemlíti, hogy ezeket a szegény betegeket csak Berke sur Mer-ben vagy Leysinben tudnák nagy költséggel kezelni, ez a hely azonban a magyarországi szegény betegek részére szinte megközelíthetetlen, mert drága a kezelés és az útiköltség. Egyszersmind kimutatja azonban Scholtz államtitkár azt is, hogy ezek a betegek épolyan eredménnyel vagy legalább is megközelítő eredménnyel kezelhetők volnának nálunk is, ha tiszta levegőjű és olyan helyeken létesülnének számukra kórházak, amelyek közelében alkalikus sókkal telitett vizek vannak. Ilyenek pedig Magyarországon igen sok helyen találhatók. Különösen fel kell hívni erről a helyről is a népjóléti minister ur szives figyelmét a Hódmezővásárhelyhez közelfekvő kakasszéki úgynevezett Julia-fürdőre. Ez a fürdőhely olyan sajátságos gyógyvizet tartalmaz, hogy — mint azt Riegler Gusztáv egyetemi tanár kimutatta — ennek a kakasszéki gyógyfürdőnek vize a szilár'd alkatrészek tartalma 5;671 srramm alkalikus sőt tartalmaz 1 liter vizben. Kimutatja egyúttal, hogy a többi sziksótartalmu vizek ugyanennyi vízben csaJk 0-50 gramm alkalikus alkatrészt tartalmaznak. Ennek a fürdőnek gyógyhatása már' évtizedek óta ismeretes. Az Alföld valamennyi vidékéről való csúzos vagy csonttuberkulózisban szenvedő beteg kísérletet tett vele és azok gyógyulása valóban sikerre vezetett. Dr. Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos és néhány lelkes társa nagy áldozatok árán egy — bár kezdetleges — dte annál jobban látogatott fürdőhelyet létesített ott. Dr. Genersich Antal, egyetemi magántanár, a hódmezővásárhelyi sebészeti kórház igazgató főorvosa a közelmúltban előterjesztést adott be a népjóléti minister úrhoz, amelyben kimutatta;, hogy 20 évi praxisa alatt számtalan esetben tapasztalta, ennek a tóviznek, helyesebben ennek a forrásvíznek jó hatását ilyen megbetegedéseknél és kéri a népjóléti kormányt arra, hogy ennek a víznek az ilyen betegségek gyógyítására való felhasználását valamiképen segitse elő. Örömmel állapithatom meg, hogy Genersich. valamint Riegler professzor uraknak a népjóléti minister úrhoz intézett beadványa nem maradt teljes mértékben sikertelen, amenynyiben a minister úrtól nyert információ alapján ngv tudom, hogy ki fog küldeni oda a közeljövőben egy bizottságot ennek a kérdésnek tanulmányozására, abból a célból, hogy ott egy államilag segélyezett gvóerytelep létesülhessen. Minden esetre ezzel is előbbre viszi az ilyen szerencsétlen betegek gyógykezelésének megoldását. Hogyha pedig számításba vesszük, menynvibe kerülne az ilyen betegeknek Berke sur Mer-be való kiszállítása és ottani ellátása, mes; kell állapitanunk, hoery Magyarországon csak magából az utazási költségből kétszer annvi beteget lehetne kezelni, mint amennyit ebbe az intézetbe anyagi eszközeinkhez mérten kivihetnénk. Letagadhatatlan, hogy ebben a költségvetésben,^ amely előttünk fekszik, már igen nagy lépéssel haladtunk előre, amennyiben látjuk azt, hogy magának a költségvetésnek dotálása is igen jelentékeny mértékben erősödött a múlt esztendeivel szemben. Mes: kell azonban említenem azt is, hogy a népjóléti tárca körébe tartozó intézmények támogatása nem is kizárólag a költségvetésbe felvett összegekből történik, hanem egyéb beruházásokból, amelyeket a, kormány a beruházási kölcsönből bocsát a népjóléti tárca rendelkezésére, valamint igyekszik a feleslegekből is kellő mértékben segélyezni. A népjóléti kormány szociális szempontból is mindent elkövet, hogy azokhoz az erőkhöz mérten, amelyekkel rendelkezik, ezt a kérdést is előbbre vigye. Itt meg kell emlékeznem arról az akcióról, amelyet a népjóléti minister ur a közeljövőben megindítani kíván, ez ugyanis a középosztály problémájának megoldása. A lapok is közölték már, hogy a népjóléti minister ur a középosztályon olyképen kivan segiteni, hogy az állami tisztviselők a megyei és városi, általában tehát a közalkalmazottak részére a lakbérek lekötésével családi ház építési akciót indit meg életbiztosítás és hitelbiztosítás bekapcsolásával. Körülbelül 25 millió aranykoronát tesz ki ez az összeg, amelyet a népjóléti minister ur olcsó kölcsön formájában kíván az illetékeseknek folyósítani. Ennek az összegnek egyharmadrésze a budapestiekre, kétharmad része pedig a vidékiekre esik. Ez az összeg 20 esztendő alatt lenne törlesztendő, mégpedig olyképen, hogy a lakbérek lekötésével az évi annuitás az életbiztosítással együtt körülbelül 10%-ot tenne ki. Itt azért szükséges, hogy a népjólétig minister ur ilyen körültekintő gondossággal járjon el, különösen, hogy az életbiztosítást