Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-25
Az országgyűlés képviselőházának 25. rendeleti utón való intézkedés. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: De ha már rendeleti utón kapja meg a minister ur ezt a felhatalmazást, kérem, méltóztassék ezt a rendeletet előzőleg bemutatni. Indítványozom tehát ugy szól, hogy az »utólag« szó helyébe az, »előzőleg« szó tétessék. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Rassay Károly képviselő ur kivan szólani. Rassay Károly: T. Képviselőház! Nekem ez ellen a szakasz ellen alkotmányjogi aggályaim vannak, amelyeket röviden abban foglalhatok össze, hogy egy ilyen magánjogi természetű kérdésnek rendeleti utón való szabályozása akkor, amikor a háború elmúlt és a kivételes viszonyok megszűntek, semmiképen sem engedhető meg. Még a háború alatt is, amikor a rendeletekkel való kormányzás a dolgok természetéből folyt, mindig volt egy határ, amelyet mindig igyekeztek óvatosan elkerülni és ez a magánjogi viszonyok szabályozásainak területe volt. A kereskedelmi törvény szabályozza a kereskedelmi meghatalmazottak jogkörét. Az ügynök lényegében a kereskedelmi meghatalmazottak fogalmi jogköre alá tartozott. Mármost néni tartom megengedhetőnek, hogy itt kiragadjunk egy kereskedelmi alkalmazottat egy bizonyos ügyletre vonatkozó ténykedésében és annak szabályozását esetleg szembenállóan a kereskedelmi törvény általános rendelkezéseivel, amelyek a cégvezetőkre és a kereskedelmi meghatalmazottakna vonatkoznak, rendeleti jogkörbe utaljuk. A kereskedelmi törvény annyira preciz volt, hogy végigment a kereskedelmi meghatalmazottak körén, a cégvezetőtől kezdve le ia kereskedősegédig, mindenkinek megállapította jogállását és azokat a konzekvenciákat, amelyek az ügylet lekötéséből erednek. Ezzel a törvényes rendelkezéssel szemben a magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kormánynak rendeleti jogkört biztosítsak a törvényben. Semmi szükség sincsen reá, mert ha már a biztosítási díjak tekintetében a törvényhozás az előzékenységben elment odáig, hogy mérlegelte annak lehetőségét, hogy a biztosítótársaságok azonnal össze fognak omolni, ha itt nem fogják biztosítani kalkulációjuknak ezt a lekötöttséget: nem tudom belátni, hogy a kifejlődött birói gyakorlattal szemben miért kell incidentaliter ezt a kérdést kiragadni és hozzá rendeleti jogkörbe utalni. Én tisztelettel kérem az egész szakasz, mellőzését. Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólani! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Az általános vita befejeztével mondott szavaimban már kifejezést adtam annak a véleményemnek, hogy alkotmányjogi szempontból valójában, magam sem tartom kívánatosnak azt, hegy magánjogi kérdések, vagy bármilyen kérdések is, amelyek tulajdonképen törvényhozási intézkedést kivannak, rendeletileg oldassanak meg. Tegnap kifejtettem azt, hogy mégis, tekintettel arra a helyzetre, azokra a közállapotokra, azokra a közgazdasági viszonyokra, amelyek között ez az ország még ma is van, tekintettel továbbá arra a sok rendezni való kérdésre, valamint arra a nehézkességre, amellyel a törvényhozás ezeknek a kérdéseknek elintézésében működik, mondom, ez a helyzet NAPLÖ. II. lése 1927 március 17-én, csütörtökön. 41 kényszerű szükségképen parancsolja a kormánynak, hogy bizonyos kérdéseket rendeletileg intézzen el. De mint tegnap kifejtettem — s ezt hangoztatom most is — ebben semmi veszély nincsen, ez egy ideiglenes állapot, mert hiszen a 13. $-nak első bekezdésében utasítás van adva a kormánynak, s a kormánynak pedig eltökélt szándéka az, hogy az egész biztosítási ügylet komplexumát törvényileg szabályozza, s ebbe természetesen beletartozik a biztosítási ügynök jogállásának a rendezése is. Bródy Ernő igen t. képviselő ur azt a kifogást teszi az első bekezdésben foglalt rendelkezés ellen, hogy ott olyan gumi-módra van rendezve ezzel a »minél előbb« kifejezéssel az a kérdés, hogy a biztosítási ügylet egész komplexumát rendező javaslat mikor adassék be. Erre vonatkozólag is az az álláspontom, hogy a kormánynak eltökélt szándéka az egész biztosítási ügylet komplexumát törvényes rendezés tárgyává tenni. Ma azonban annyi feladat áll a kormány előtt, hogy erre határidőt szabni a mai pillanatban nem lehet. Én arra kérem az igen t. Házat, méltóztassék most ezzel az Ígéretemmel megelégedni, hogy igenis a kormány ezt komoly kötelességének tartja, e kérdés rendezését komoly feladatának tekinti, azt rövidesen rendezni is fogja, méltóztassék azonban attól eltekinteni, hogy én ennek az időpontnak meghatározását kalendáriumszerinti pontossággal adjam, s ezért kérem, méltóztassék Bródy Ernő képviselő urnák erre vonatkozó indítványát mellőzni. Van Bródy képviselő urnák egyéb indit-, ványa is, nevezetesen az, hogy a biztosítási ügynök jogállását szabályozó . rendelet nem utólag, hanem előzőleg jelentessék be a képviselőházban. Ezt a formát én nem tudom egyébként minősíteni, minthogy az fából vaskarika, mert alkotmányjogilag olyant még nem láttam, hogy a törvényhozás — akár képviselőház, akár felsőház — egy rendelet kibocsátásához előzőleg szóljon hozzá és azt előzőleg tegye vita tárgyává. (Rassay Károly: Az előző nemzetgyűlés alatt is volt ilyen eset, pl. a drágasági bizottsággal kapcsolatban!) Nem tudom akkor, mi a különbség törvényhozatal és rendeletkibocsátás között. (Rassay Károly: Ez igaz, de ilyen precedens volt!) Bocsánatot kérek, az alkotmányjogi hatáskör értelmében a rendelet-kibocsátás joga a kormány joga. Méltóztassék ebben a keretben megmaradni ezúttal is, mert amint az előbb mondottam, csak átmeneti rendelkezésről, rövid időre szóló rendelkezésről van szó és mindezeket a kérdéseket az egyetemes _ törvény megvitatása alkalmával rendezhetjük. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék az indítványok elvetésével a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 13. § eredeti szövegével szemben Bródy Ernő képviselő ur elleninditványt tett. Az indítványt szembeállítom a bizottság által proponált szöveggel. Amennyiben el méltóztatik fogadni a bizottság által proponált szöveget, Bródy képviselő ur indítványa elesik. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság által javasolt szöveget fogadják el, szemben Bródy képviselő ur inditványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el s így Bródy Ernő képviselő ur inditváinya elesik. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék azt felolvasni. « 6
