Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-35
Az országgyűlés képviselőházának Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitoni és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 7-én, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. Az 1927/28. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása és pedig abban a sorrendben, amint azt a Ház mai ülésében elhatározta; 2. Az 1926/27. évre költségvetésen kivül megállapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájáruinn (igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláció Bodó János képviselő ur írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa); »Interpelláció a munka- és népjóléti minis terhez az Országos Munkasbiztositó Jrénztar mai ügyviteli rendszerének megváltoztatása tárgyában. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy az Országos Munkasbiztositó Jtrénztárnál 1. a munkaadók álial alkalmazott munkások után járó illetékek, valamint betegsegély ző költségek nyilvántartásában egy egyszerűsített adminisztráció vezetessék be, tekintettel a munkaadók százainak panaszára, mely szerint az illeték- és költség nyilvántartása tekintetében a pénztár és munkaadók adatai között sürün fordulnak elő ditterenciák ; 2. hogy a panaszos felek ügyeikben udvariasan és rövid időn belül kapjanak felvilágosítást, tekintettel arra, hogy a jelenlegi állapotok mellett sokszor félnapot is keli várakozni, mig a munkaadó alkalmazottjaira vonatkozólag a felvilágosítást megkapja; 3. hogy a munkaadók alkalmazottaik be- és kijelentésének adatait ne a < rendőrség utján, hanem közvetlenül a Munkasbiztositó Pénztárhoz juttassák el, mivel számos esetben a kijelentések elkallódnak és ily módon alaptalanul több illetéket vetnek ki a munkaadókra; 4. hogy a munkaadóknak több idő engedtessék hátralékaik rendezésére, mert a mai rendszer mellett azonnal végrehajtást rendelnek el, ami csak ujabb megterhelése a munkaadónak; 5. hogy a Munkasbiztositó Pénztár nyilvántartásai a fővárosi kerületekre decentralizáltassék, mivel a Munkasbiztositó Pénztár központjában olyan nagy tömegek mozognak, ami egyrészt megnehezíti az adminisztrációs munkák gyors végzését, másrészt lehetetlenné teszi, hogy állásban lévő elfoglalt munkaadók rövid időn belül a felmerülő panaszos ügyekben gyorsan végezhessenek!« Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a munkaügyi és népjóléti minister urnák. Következik Frühwirth Mátyás képviselő ur szóbeli interpellációja a kereskedelemügyi minister úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy egyes kartellek gazdasági hatalmukkal a fogyasztóközönség rovására visszaélnek, továbbá szállitási kedvezményeket élveznek a 35. ülése 1927 április 6-án, szerdán. 451 kartellken kivül álló ipari és kereskedelmi vállalatok rovására 1 ? Hajlandó-e a minister ur a közeli időben törvényjavaslattal a kartellek működését rendes mederbe szorítani és hajlandó-e megszüntetni a kartellek kivételes előnyeit a nem kartelibe tömörült vállalatokkal szemben?« (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! (Folytontartó zaj a Ház minden oldalán.) Még egyszer kérem azokat a képviselő urakat, akik az előbbi elnöki intelmet nem hallották, méltóztassanak helyeiket elfoglalni! (Br. Podmaniczky Endre: Helyre magyarok! — Derültség.) Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Képviselőház! Egészen röviden egy nagy problémára akarok rámutatni, egy olyan problémára, amely foglalkoztatja a gazdasági életet. Akik belelátnak a gazdasági élet verklijébe, gépezetébe, azok észreveszik naponkint a kartellek működését és azok hatását a gazdasági életre, (ügy van! jobbfelől.) A kartelleknek különösen elszomorító és rossz hatásait tapasztalják elsősorban a fogyasztók, akik mint egyedek vesznek részt a gazdasági életben. De a kartelhiek, mint a modern gazdasági élet uj képződményének nemcsak rossz oldalai vannak. Kétségtelen, hogy van a kartellnek nagy gazdasági hivatottsága is abban a tekintetben, hogy a termelést olcsóbbitsa, könynyebbé tegye, egyszerűsítse, e tekintetben szükség van a kartellre a gazdasági életben, sőt aki figyelemmel kiséri és tanulmányozza a kartellek fejlődését nemcsak ebben az országban, hanem a nagy ipari államokban is, annak azt kell megállapítania, hogy a kartelleknek nagy jövője és nagy hivatása van és a modern állami életben nagyon, de nagyon számolni kell a gazdasági életnek eme képződményével, a kartellek kérdésével. T. Ház! A kartellek tehát mindig nagyobb meg nagyobb hatalomra fognak szert tenni s mindig és mindig nagyobb hivatásuk lesz a gazdasági életben. Ha azonban a kartellek nyújtotta előnyökre szüksége is van a gazdasági életnek, visszaéléseiket mindenesetre ki kell küszöbölni és le kell nyesegetni. A kartellek elleni küzdelem még egészen újszerű s alig van néhány állam, amely törvényhozási utón próbálkozott védekezni a kartellek viszszaéléseivel szemben. Ez a kérdés tehát ma még fejlődőben van és nehezen lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy itt járt ut állanna előttünk. Németország, amely leginkább érezte a kartellek törekvéseinek visszahatását, elsősorban lépett az aktivitás terére és egy kartell-rendeletben azoknak a viszonyait rendezte, szóval bizonyos törvényes mederbe terelte a kartellek működését. Ma már a német irodalomban rengeteg tanulmány és rengeteg tapasztalat áll a szakemberek mögött, akik néhány esztendőt szántak rá a kartellek tanulmányozására. T. Ház! Magyarországon elsősorban a mezőgazdaságra van a kartelleknek irtóztató hatása, mert hiszen kartellek javarészt az ipari termelés terén alakultak s ezért különösen a falusi népet, a mezőgazdaságot nyomják a maguk törekvéseivel és áralakulásaival. Ha a kartell azt célozza, hogy a termelést egyszerűsíti, a tőkekoncentrációt előmozdítja, ez dicséretes dolog, amelyet az államnak, a hatóságnak, de a közönségnek is elő kell mozdítania. Ebben az országban azonban azt látjuk,
