Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-35

Az országgyűlés képviselőházának való fejtartását, kérem a határozati javaslat elvetését. (Esztergályos János: Szabatos, világos és magyaros!) : :: Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a 40. számú, Peyer Károly képviselő ur által benyújtott határozati javaslat, amely szerint a képviselőház felkéri a belügyminister urat, hogy mindaddig, amig a honosítás és az állampolgárság kérdése nem nyer végleges rendezést, mindazokat az egyéneket, akik 1914 óta csonka Magyarország területén tartózkodnak, de Nagy-Magyarország, il M ve a tőlünk elszakított területen bírtak illetőségi joggal, magyar állampolgároknak tekintse és kiutasíthatók ne legyenek. A belügyminister urat illeti a szó. Scitovszky Béla belügyminister: T. Ház! A határozati javaslatban foglalt óhajtás fennálló törvényeinkkel és rendelkezéseinkkel homlokegyenest ellenkezik. Egyébként a javasolt eljárás igen hátrányos volna országunkra. Nem fogadom el tehát a határozati javaslatot, mert hiszen a törvényeknek olyan módositását sem tudnám helyeselni, amely a képviselő ur által óhajtott eljárást lehetővé tenné. Kérem ezért a határozati javaslat elutasítását. (Kabók Lajos: Szóval, magyarok nem magyarok! Ez azt jelenti! — Esztergályos János: Legalább egyet fogadnának el az urak!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a 41. számú, Vértes Vilmos István képviselő ur által benyújtott határozati javaslat, amely utasitani kéri a m, kir. kereskedelemügyi ministert, hogy az ország elektriíikálására kiterjedő törvényt sürgősen terjessze be. A kereskedelemügyi minister urat illeti a szó! Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! Ha nem állana épen ebben a határozatig javaslatban az a szó. hogy »sürgősen«, szó nélkül elfogadnám. Hogy most a »sürgős« szó ellen tiltakozom, ez nem jelenti azt, hogy ezt az elektromossági törvényjavaslatot el akarom húzni. Ez azonban olyan ügy. amely, különösen a legutóbbi időkben, olyan fordulatot vett, amelyet itt még okvetlenül le kell nekünk a megfelelő tárgyalásokat folytatnunk és ebben nem vagyunk mi az elsők. Csak arra utalok, hogy Angliában már hatodszor változtatták meg az eredeti törvényt, mert folytonosan uj meg uj kérdések merültek fel, ennek következtében folytonosan változtatásokat kellett eszközölni. Ez nálunk is bekövetkezhetik a jövőre vonatkozólag; de az a javaslat, amely a háború előtt készült, annyira elavult már, hoer alapos átdolgozásra szorul. Az átdolgozás folyamatban is van. Uj problémák vetődtek fel. amelyek mélyen érintik a gazdasági érdekeket és a különböző, ezekkel összefüggő technikai kérdéseket is: úgyhogy én be fogom nyújtani ezt a javaslatot, de azt a kifejezést, hogy »sürgősen«, nem fogadhatom el, azért formai okokból kérném a határozati javaslat elvetését. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a most tárgyalt határozati javaslatot, igen 35. ülése 1927 április 6-án, szerdán. 449 I vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a 42. határozati javaslat, ame; lyet ugyancsak Vértes Vilmos István képviselő ur nyújtott be. A javaslat két részből áll és a következőképen szól (olvassa): »Utasitsa az országgyűlés a m. kir. kereskedelemügyi ministert, hogy a községeket egymással és a legközelebbi vasúti állomással összekötő alsóbbrendű utak fokozatos kiépítésének előmozdítása céljából, már az 1927/28. költségvetési évben és az azután következő években megfelelő olyan hitelről gondoskodjék, hogy az ilyen utak építéséhez államsegélyeket lehet nyuitani. tekintettel arra, hogy ilyen hitel az 1913. évi költségvetésben »Közutak« cím »Rendes kiadások« 2. alrovat alatt be volt állitva, de az 1921/22. évi állami költségvetésben töröltetett.« Ennek a javaslatnak egyik része az 1927/28. évi, tehát a most tárgyalás alatt lévő költségvetés részleteire vonatkozik, ezért a házszabályok értelmében azt szavazás alá nem bocsáthatom. A másik rész azonban a jövőre való gondoskodást és előrelátást tartalmazza, ennek következtében azt határozathozatal alá bocsátom. Ebben a tárgyban kivan a kereskedelemügyi minister ur nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! Nyilatkozatom erre vonatkozólag az, hogy hiteleket most is lehet adni a beru házási hitelekből is, ha van ilyen hitel, és amennyiben van, meg is adjuk. Segítettünk is már. ott, ahol nagyon sürgős kérdések vetődtek fel, azonban olyan általános utasitást adni, hogy bizonyos meghatározott célokra már most kössünk le bizonyos összegeket, amikor még az egész keret sem ismeretes, le~ hetetlen és ezért kérem enïiek a határozati javaslatnak elvetését. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a javaslatnak a »márkáz 1927/28. költségvetési évben« szavak elhagyásával határozathozatal alá bocsátott részét elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a javaslatot elvetette. Ezzel a határozati javaslatok felett való szavazás is befejezést nyert. Mielőtt az egyes tárcák költségvetésének tárgyalására áttérnénk, előterjesztést teszek a t. Háznak azok tárgyalási sorrendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy az egyes tárcák költségvetése a sommázatban feltüntetett sorrendben tárgyaltassék, azzal az eltéTéssel, hogy a pénzügyi tárca költségvetését utoljára tárgyalja a Ház. Az egyes tárcák költségvetésének tárgyalási sorrendje szerint a következő lenne: 1. a ministerelnökségi tárca költségvetése és vele kapcsolatban a költségvetés I—VIII. fejezete; 2. a külügyi tárca költségvetése; 3. a belügyi tárca költségvetése ; 4. a .kereskedelemügyi tárca költségvetése; 5. a földmivelésügyi tárca költségetvése; 5. a kereskedelemügyi tárca költségvetése; vetése; 7. a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetése; 8. az igazságügyi tárca költségvetése; 9. a honvédelmi tárca költségvetése; 10. a pénzügyi tárca költségvetése. Egyúttal indítvány ózom az is, hogy a költségvetés X. füzetének, vagyis az állami üzemek költségvetésének XIX., XX.. XXI. és XXV. fejezete a kereskedelemügyi, a XXII., XXIII, és ^^HMMU/