Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-35

428 Az országgyűlés képviselőházánál eredményszámlákat közölni, amelyekből az amortizációk, tartalékolások, megújítási téte­lek, valamint adó és egyéb közteheregyenérté­kek és egyéb tételek egészben hiányoznak. Ami­kor az állam összes kiadása 1,193,000.000 pengő, ugyanakor az Államvasutak kiadása 291,000.000 pengőt tesz ki, vagyis az állam összkiadásá­nak kereken 25%-át. Az állam legnagyobb fo­gyasztója az Államvasutak és igy ez van hi­vatva a magyar ipar alimentálására. Számot­tevő ez a fogyasztás azért is, mert egész sereg gyári termelés teljesítőképessége függ ettől. A legfontosbbnak azt tartanám, ha az Ál­lamvasutak pályafentartási és felépítmény­épitési munkalatokat magánvállalkozás utján végeztetné. Ezeket ugyanis az Államvasutak házi üzemben, rezsiben készitteti. Amikor pe­dig az Államvasutak rezsije 165%, akkor szerin­tem milliárdos megtakarításokat^ 1 ehetne el­érni azáltal, ha ezeket a munkálatokat kül­földi mintára a magánvállalkozás Végezné. Ez­által kapcsolatba kerülnének az Államvasutak a vállalkozással és meglehetősen sok munka­alkalom biztosítására nyílhatnék itt kilátás. Különösen felhivom a kerekedelemügyj' minis­ter ur figyelmét erre a vállalkozás utján való munkáltatásra, mert értesülésem szerint (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) épen most van a minister ur előtt egy olyan javaslat,^ amely ennek a kérdésnek a megoldását is célozza. . Most még csak a földmivelósügyi minister urnák egy, az országos tenyészállatvásár alkal­mával tett nyilatkozatával kivánok foglal­kozni. Megemlékezett ugyanis a földmivelés­ügyi minister ur arról, hogy a magyar mező­gazdaság égető kérdései nem nagyon érdeklik a nagyváros közönségét. Bezzeg, amikor má­jusban perzselő nap tüz le az égről a magyar földre, akkor a nagyvárosi közönség is kétség­beesetten néz fel az égre és sirja le'a jó májusi esőt; amikor azután megjön az eső, az az ál­dott májusi kis eső, akkor mindenkiből kitör az öröm és akkor elfelejtik egyszerre a sok bajt és gondot, és mindenki tudatára ébred annak, hogy ennek az országnak a jövője, a sorsa az a kalászringató magyar föld, amely a kenyerét és az életet adja. Ázt mondotta a földmivelós­ügyi minister ur, hogy azután az aratásig már nem törődik senki többet à gazdával, á föld­del és "a terméssel. Hát én épen erről a termés­ről, á magyar gabonatermésről akarnék még néhány szót szólni, hogy megerősitsem egy­részt a minister urnák fenti kijelentéseit hogy csakugyan nem törődünk a magyar ga­bonaterméssel! Hat esztendővel ezelőtt, ugyan­ezen a helyen tettem szóvá, hogy milyen hallat­lan, milyen horribilis szemveszteség éri a ma­gyar .mezőgazdaságot a cséplésnél. Előre kell bocsátanom, hogy tisztán technikus szempont­ból kívánom megvilágítani a gyári cséplőgé­pek munkáját, mert be van bizonyitva, hogy a gyári cséplőgépekkel a szemveszteség 4%. Ért­hetetlennek tartom, hogy cséplőgépgyárosaink, akik olyan nagyszerű üzleti készséget és tevé­kenységet tudnak kifejteni gyártmányaik el­adása körül, mért nem fejtik ki ezt az ügyessé­get elsősorban ott, ahol ki kellene fejteniök, nevezetesen, hogy cséplőgépeiket olyan szerke­zetekkel lássák el, amelyek ezt az ijesztően nagy gabonaszemveszteséget legalább is redu­kálhatnák. A szemves'ztesség alatt értem ugyanis az újra kicsépelt szalmából, törekből és polyvából kikerülő szemsúlyt az első csép­lésből eredő szemsúly százalékában kifejezve. Ennek magyarázatát abban látom, hogy cséplő­gépgyárosaink nem tartják ezt előnyösnek a maguk üzleti és anyagi szempontjából, nem 35. ülése-1927 április 6-án, szerdán. pedig azért, mert ez számunkra először bizo­nyos többköltséget, többkiadást jelenti másod­szór pedig mert veszélyezteti az előre nagy tö­megben gyártott, gyári cséplőgépeik eladását. Magyarország gabonatermése évente 300.000 vagon gabona. Az eddigi gyári cséplőgépeknél körülbelül 4% szemveszteség lép fel a cséplés­nél, uj szerkezetek beiktatásánál azonban — ez kísérletekkel van bebizonyítva— ez a szem­veszteség mindössze egyszázalék. A megtaka­rítás tehát a fenti gabonatermés mennyiségnél évente 9000 vagon gabona, ami 270 milliárd pa­pír koronának, azaz 21 millió pengőnek felel meg, tehát közel akkora összegnek, mint amennyi a kereskedelemügyi ministerium egész költségvetése. Amiként említeni bátor voltam, minderre már ezelőtt hat esztendővel rámutattam s ha ezt a hat esztendőt vesszük, óriási az a szem­veszteség, amely ez alatt az idő alatt a magyar nemzetgazdaságot érte. Igaza van tehát a mi­nister urnák, hogy nem törődtünk a magyar gabonatermeléssel, de nem törődött a földmi­velésügyi ministerium illetékes osztálya sem, úgyhogy én e helyről még egyszer kérem a földmivelésügyi minister urat, intézkedjék sürgősen, hogy ezeknek a bevált. szerkezetnek a gyártása a rendelkezésére álló beruházási hitel terhére minél intenzivebben és minél sür­gősebben keresztülvihető legyen, hogy még az idei cséplési kampányban velük minél több használt cséplőgépet fellehessen szerelni, mert meggyőződésem, hogy ezzel a tárcájának ha­táskörébe tartozó egyik legnagyobb horderovel bíró szakkérdésnek tenne eleget. Meg vagyok róla győződve, hogy már az első cséplési kam­pányban megtérülne ezeknek a szerkezeteknek az ára, előállítási költsége, a magyar gazda­közönség egyeteme és a magyar nemzetgazda­ság javára! T. Ház! Az élet tömérdek problémájából, hol égető bajok vannak, még igen sokat vá­laszthatnék ki; ez alkalommal néhány nehe­zebb problémával igyekeztem foglalkozni. Meg vagyok róla győződve, mert az a felfogás som, hogy az objektiv kritika mindig használ a nemzet érdekeinek, amelyet szolgálni igye­kezik, ez a most tárgyalás alatt levő állami költségvetés is, melyet általánosságban én is elfogadok! (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon és a közéven. A szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök: Szólásra következik? Hé.ti Imre jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: Kérem a t. Házat, méltóz­tassék megengedni, hogy a beszédtől elálhas­sak. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur a szólástól eláll. Kö­vetkezik? Héjj Imre jegyző: Kontra Aladár! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Tö­röltetik. Szólásra következik? Héii Imre jegyző: Kossalka János! Elnök: Á képviselő ur nincs jelen. Tö­röltetik. Héii Imre jegyző: Péntek Pál! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Tö­röltetik. Héii Imre jegyző: Krüger Aladár! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Tö­röltetik. Héii Imre jegyző: Homonnay Tivadar! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Tö­röltetik. Héjj Imre jegyző: Gróf Szapáry Lajos! Elnök: A képviselő ur nincs Jelen. Tö­röltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom