Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-34

Az országgyűlés képviselőházának Akivel szemben mégis gyanú merült fel, azt külön behivatta a mérnök vagy a felvigyázó. A nevek tömegei, az esetek százai fekszenek előttünk, hogy munkásokat munkahelyükről — tehát a föld alól — hivtak ki és négyszemközt fenyegették őket vagy Ígéreteket tettek nekik; szóval minden eszközt igénybe vettek, hogy a munkást álláspontjának megváltoztatására kényszerítsék. A nyilt választás mellett a befolyásolásnak és a terrornak olyan mérve lehetséges, hogy ezt a távolállók el sem tudják képzelni. Alkalmam volt erről a kérdésről az egyik báínya igazgatójával beszélni, aki azt mondotta: »Kérem, hát nekünk is van politikai véleményünk és ne tessék csodálkozni azon, ha mi igyekszünk a magunk politikai véleményünknek érvényt szerezni.« »Helyes«, — feleltem én — »de akkor fordítsuk meg a dolgot: a munkásnak is van politikai véleménye és akkor ne tessék azon csodálkozni, ha viszont a munkás is igyekszik a maga politikai véleményének érvényt szerezni olyan eszközökkel, amilyenek rendelkezésére állanak.« A munkás nem mehet oda és nem mondhatja, hogy: én a mérnök urat elbocsátom, ha nem reám szavaz, hanem csak azt mondhatja a társának: ha nem szavazol oda, ahova én szavazok, ugy nem dolgozom veled. (Viezián Istváin: Dehogy! Beveri a fejét!) T. képviselő ur, igy még mindig jobban jár, mint az, akit a kenyerétől fosztanak meg. a nyomorúságba döntenek és szerencsétlenné tesznek. A t. képviselő ur pedig ne beszéli jen a fejbeverésről, mert: »Akasztott ember házában nem jó kötélről beszélni.« Ezt a példát jegyezze meg jól, Viezián képviselő ur, mert *ön a fejbeverésnek tanítómestere volt Magyarországon. (Viezián István: Mire érti pzf? Én nem vertem be soha spnkinek a fejét! Nevetséges beszéd! — Malasits Géza: Stead pzredes barátja volt ön, annak barátja, aki fejbeverte a magyar munkásokat!) A fejbeverés elméleti kolnortálóla volt ön! ÍSzenessy ^ézar Tessék konkrét adatokkal előállani! — Viezián István: A szakszervezetekben verik be a munkások f«iét! Lásd Mezey Gvulát! — Malasits Géza: Verte a maga barátja. Stead ezredes a magvar munkásokat! — Viezián István* Nevetséges ilyeneket mondani! — Zaj ) TClnök: Dsendet kérek! Pever Károly: Ezek az esetek világosan mutatják, hoey Magyarországon a nyilt választóiog mellett teljesen kilátástalan valamelyik ellenzéki jelöltnek még csak meg is kísérelni- hogy fel lén jen mert a jelölési ivek mai rendszere mellett teljesen elegendő, hogv CPT kormánvnárti jelölt felfogadjon egy álellenzéki jelöltet aki nem csinál mást, mint a választók nagy tömegeinek nevét ráhamisitja az ajánlási ivekre, ezeket az ajánlási iveket benyújtja és miután az aiánlások két helyen szerenelnek, a választási biztos az ajánlást a törvénvben biztosított jogánál fogva visszautasít ja. Is-az, erre azt fosrják mondani, hogy ott van aztán a választói törvénynek az a rendelkezése, hogyha gyanú merül fel, ho^v hamisítás történt, akkor az ^esetet át kell tenni az ügyészségre. Át is fogiák tenni az ügyészségre, és azt. aki ezt a hamisítást elkövette ps^tlee" mep- is fos-ják büntetni. (Felkiáltások jobb felni: Na hát!) Fzt a rizikót az illetőrjek vállalnia kell. de ennek a rizikónak ellenértéke az a mandátum, amelyre nincs kimondva, hogy az ilyen módon szerzett mandátum meg lesz semmisítve- hanem az a, mandátum továbbra is érvénnyel bir- csak azt az illetőt, aki ezeket a hamisításokat elkövette, fogják lecsukni és KÚPVISÜLÖHÁZI NAPLÓ. II. 34. ülése 1927 április o-én, kedden, 397 miután esetleg a biróság figyelembe veszi a nyomós enyhítő körülményeket, hogy milyen hazafias szempontok vezették e bűncselekmény elkövetésénél, feltételezhető, hogy büntetése is enyhe lesz. Valami nagy rizikót tehát nem is vállal az illető és e mellett az egyszerű technikai munka mellett csak egy elvetemült gonosz ember kell, vagy olyan, aki reszkírozza azt a félévet, amelyet esetleg ezért kan, (Jánossy Gábor: Olyan bolond nem akad!) csak az szükséges, hogy egy ilyen választói ajánlási iv meghamisittassék és a hamisítás alapján azután az egész választás sorsa egyszersmindenkorra eldöntessék. Nemcsak a válasz. tói névjegyzékek körül elkövetett visszaélések, nemcsak a választás nyilt volta tarthatatlan tehát, hanem teljesen tarthatatlan az ajánlásnak mai rendszere és a választási eredmény meghamisitásának teljesen hihetetlen módja is. , Ha Magyarországon egyáltalában súlyt helyeznek arra, hogy képviselőket válasszanak, mindezeket a hibákat meg kell szüntetni s lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok meggyőződésüket nyíltan, őszintén mondják meg, anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék kenyerüket, exiszteneiájukat és anélkül, hogy ezzel szembekerülnének a hatósággal, amely a legnagyobb propagandát fejti ki minden egyes alkalommal a kormánypárti jelölt érdekében. Legfeljebb nüanszban, abban van eltérés, hogy az illető hivatalos kormánypárti jelölt-e vagy pedig nem hivatalos kormánypárti jelölt. Talán enynyiben van valamelyes eltérés a támogatás mérvét illetőleg. A jelölteknek ez a fajtája is csak Magyarországon ismeretes, hogy van hivatalos jelölt és nemhivatalos jelölt, mert végeredményben a nemhivatalos jelöltet megválasztják, az épugy belép a hivatalos pártba, mint az, .aki esetleg hivatalos támogatással került volna be. A jelölésnek és a választásnak ez a módja csak ott lehetséges, ahol a választás csak elkendőzésé az egész rendszernek,^ amelynek alapja egy diktatórikus kormányzás. Ez a diktatórikus kormányzás a maga helyzetének nalástolására körülveszi magát egy képviselőházzal, de a képviselőház tagjainak túlnyomó részét úgyszólván másra nevezi ki, maga dönti el. hogy ki legyen ott megválasztva, azzal a ténnyel, hogy az illetőt hivatalos jelöltnek elismeri. Nagyon érdekes azonban megfigyelni a választások alkalmával elhangzott Ígéreteket is. Ha valaki Magyarország politikai képét és a kormány irányát pl. abból kivánná megállapítani, hogy a választások alkalmával milyen beszédek hangzottak el, azt kellene mondani, hogy Magyarországon teljesen liberális aralom van, hiszen azok a beszédek, amelyek a ministerelnök és a ministerek részéről különböző helyeken elhangzottak, teljesen a haladás szellemében voltak tartva. Volt olyan, aki azt mondotta, hogy ő a valódi demokrata és nem Pakots vagy Fábián. Beszéltek a választások előtt arról is, hogy meg kell szüntetni az állampolgároknak azt a megbélyegzését, amely a tanulás lehetősége terén tapasztalható. Beszéltek erről, hogy a zsidóságot megnyerjék, csak azért, hogy a választások után azután eszük ágában sem legyen ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni. A nagy, a gazdag zsidók a kormány szolgálatába állottak. Nagyon helyesen mondotta egy izben Vázsonyi megboldogult képviselőtársunk, hogy a nagy zsidók kimérik a kis zsidók csontjait, csakhogy a maguk életét meg tudják hosszabitani. Nagyon helyes ez a megállapítás, mert a nagy zsidók, a nagyban-. 54