Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

3D Az országgyűlés Mpviselöházánah 25. Gaston: De csak egyszer! — Rassay Károly: És mikor? Hat év letelte után!) Biztositva van képviselő ur hat éven belül, ha a szerződésben kölcsönösen kikötötték és ha a biztosító a biztosítási díjtételt a szerződés tartama alatt felemeli. Ezek a képviselő ur biztosítékai. Ami pedig az életbiztosítást illeti, ott a régihez viszonyítva per abszolúte nincs semminemű intézkedés a védelem gyengítése szem- • pontjából. Tehát a kár biztosításnál igenis felmondási joggal van a gyengébb fél felruházva, az életbiztosításnál pedig teljesen az 1875-iki törvény határozatai az irányadók. (Rassay Károly: Tehát van bírság!) Van bírság, de az életbiztositási szerződéstől a nem fizetéssel egyszerűen el lehet állni. Csak azt akarom leszögezni, hegy végeredményében a gyengébb fél igenis védelemben részesül. Ez a védelem nincs meg a javaslatban olyan mértékben, amint megvolt az 1875. évi törvényben, de annak, hogy ez a védelem restringáltatik, a közgazdasági parancsoló szükség az oka. Az a közgazdasági parancsoló szükség, hogyha én ezt a biztosítási ügyleti és jogszabályozás! módot fenntartom, akkor olyan helyzetbe juttatom az eddigi biztosítótársaságokat, hogy teljesítőképességük a semmivel válik egyenlővé és a biztosítottak minden igényükre nézve kielégítetlenek maradnak. Tehát igenis a gyengébbet védi ez a törvényjavaslat és nem áll meg az igen t. képviselő urnák az a vádja, hogy a javaslat a gyengébbet kiszolgáltatja. Az elmondottak után kérem, méltóztassék a szakaszt elfogadni. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Azt mondotta Rassay igen t. képviselőtársam, hogy a szerződési hűség a korlátlan szerződési szabadságot jelenti. (Rassay Károly: Az előadó ur előadásában!) Rassay Károly t. képviselőtársam éles jogászi elméjének figyelmébe ajánlom a régi törvénynek, — amelyet nem bántottunk, amely ma is fennáll, — 472. $-át, amely világosan azt mondja, hogy a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire nézve csak annyiban alkalmaztatok a szerződés, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik. Tehát nincs, nem is volt szerződési szabadság. (Rassay Károly: Persze! Ezt kivánom a jövőre nézve is.) Nem történik semmi egyéb. (Rassay Károly: Az előadó ur pedig szerződési hűséggel kíván szerződési szabadságot.) Minden jogászember előtt világos, hogy a szerződést nem azért kötik, hogy. felrúgják, hanem azért, hogy hűségesen (ragaszkodjanak hozzá. A törvény továbbra is szerződéses kötöttségben tartja a feleket, ahhoz igenis ragaszkodni kell, mert különben nem állunk szemben joggal és szabadsággal, hanem szabadossággal. Ezt kívántam Rassay Károly igen t. képviselőtársam megjegyzésére elmondani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. § nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a 2. §-t.) — Rassay Károly! Rassay Károly: T. Képviselőház! Röviden végzek a szerződési hűség és szabadság kérdésével, hiszen ez a kérdés átnyúlik a 2. § körébe is. Azt mondotta az igen t. előadó ur, hogyha megengedi a törvény a feleknek a szerződési szabadságot, akkor ezen belül szabadon rendelkeznek és ezt védeni kell. Mi is megengedjük ezt a törvényjavaslatban, tehát a szerződési szabadság megmarad ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. az uj törvény korlátain belül. Ez ugyanaz az eszmenet, amelyet az igen t. minister ur is kifejtett, hogy védjük a gyengébbet, csak kevésbé védjük, és ez az, ami ellen tiltakozom. Nagyon természetes, hogy a törvény felállít imperativ rendelkezéseket, amelyeket a szerződő feleknek nincs módjuk áthágni, mert nem kapják meg hozzá a bírói jogsegélyt, ha most ezeket az imperativ rendelkezéseket csökkentem vagy korlátok közé szorítom, akkor a szerződési szabadságnak tág teret nyitok és ezzel esetleg veszélyeztetem azokat az elgondolásokat, amelyek ezen imperativ rendelkezéseknél a törvényhozás előtt álltak. Mi köztünk a különbség? Az, hogy én azt mondom, hogy azok a korlátok, amelyek az 1875-iki törvényben fel voltak állítva, ami gazdasági viszonyaink közepette még indokoltak, tehát a szer-. ződéses szabadságot tovább kiterjeszteni nem lehet, mint ahogy azt az 1875. törvény a maga imperativ rendelkezéseivel megengedte. Ezzel szemben az igen t. előadó és a minister ur is ugy látják a mai gazdasági viszonyokat, hogy ezek a gyengébb védelmére szolgáló korlátozások már lebonthatók vagy legalább is tágabb értelemben építhetők fel. (Kálnoky-Bedő Sándor előadó: Az egész Nyugat így látja!) Kiegyezem a t. előadó úrral, (Bródy Ernő: Többek között titkos parancs is van Nyugaton. — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget) ha a nyugati intézmények közül egyéb téren is hajlandó nekem az igen t. előadó ur követendő példát elfogadni. Most nincs módom vitába szállni s csak egy példát ragadok ki, a biztosítási díj kérdését és annak szabályozását. Ha rendelkezésemre állanának azok az uj törvények, amelyek az egész biztosítási jogügyletet szabályoznák, akkor tudnék iaz igen t. előadó úrral vitába szállani arról, hogy ezek a korlátozások egyéb vonatkozásban is mennyiben maradnak fenn, vagy mennyiben rontják a biztositott helyzetét. Az igen t. igazságügyminis ter ur azt mondja, hogy hiszen a felmondási jogot biztositjuk, tehát védjük a gyengébbet. Hát engedelmet kérek, t. minister ur, a törvény szövege ezt az álláspontot nem fedi, mert igaz, hogy hat év eltelte után fel lehet mondani, de hat év elteltéig meg van kötve a biztositott, a törvénynek tehát ezt a rendelkezését nem lehet ugy feltüntetni, mintha az a gyengébbet védené. Azt mondta a minister ur, hogy ez az első stáció, hogy hat év után fel lehet mondani. (Pesthy Pál igazságügy minister: Meg előbb isi), A másik stáció, hogy még korábban is fel lehet ' mondani, ha az szerződésben kiköttetett. Hát, engedelmet kérek, ehhez szükséges, hogy ez a szerződésben ki legyen kötve és mindkét félnek egyenlő jog legyen biztositva. Engedje meg a t. minister ur, ezt sem tekinthetem a gyengébb fél védelmének, amikor a biztosítótársaságnak épen ugy ad felmondási jogot, mint a biztosítottnak. Azután jön a harmadik stáció, amelyre az igen t. minister ur hivatkozott amikor abban az esetben, ha a biztosítótársaság felemeli a biztositási díjakat, a biztosítottnak jogában van felmondani. Hát, ezt sem nevezhetem a gyengébb fél védelmének. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ez nem védelem?) Bocsánatot kérek, természetes, hogy nem védelem; a jelenlegi jogi helyzettel szemben súlyos visszaesés. Csak természetes dolog, hogyha a biztosítótársaság felemeli a szerződésben megállapított biztositási díjakat, akkor minimális jogvédelem az, hogy .azt a lehetőséget nyújtom a félnek, hogy ezt a szerződést felmondhassa. (KálnokyBedő Sándor előadó: Még ha a szerződés alap-