Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-32

Âz országgyűlés képviselőházának 32. lyukra lövettek, állnak oda, csinálnak ma legi­timista politikát és ugyanezek teliszájjal tre­molo hangon szidják a Házban az októbristá­kat. (Mozgás a jobboldalon.) Majd elmondok valamit az októbristákról, anélkül, hogy glóriát fonnék a fejük fölé. 1918­ban egy Madarász nevű katonatiszt volt pa­rancsnok Gödöllőn. Károly király gyermekei ott voltak és szigorú utasitás ment hozzá, hogy vigyázzon a gyerekekre, senki hozzájuk ne fér­kőzhessek és hogy — amenyiben a detronizá­ció közben megtörténnék és az apa eljön gyer­mekeiért — őt a legnagyobb tisztelettel kell fo­gadni és minden lehetőt el kell követni, hogy az apa gyermekeit megkaphassa és velük há­borítatlanul eltávozhassék az országból. Meny­nyivel nobilisabb gesztus az, mint az, amelyet az önök kormánya csinált, amely rálövetett a királyra, internáltatta Tihanyba és csak egy hajszál védte meg, hogy ebben az országban, ahol megkoronázták, brutális, durva, még szo­cialista részről is élesen elitélendő merénylet­nek nem lett áldozata. De az események után, mintha semmisem történt volna, egyszerűen letörölték arcukról a hadgyakorlat utáni verej­téket és teli tüdővel fújták a legitimizmus in­dulóját. (Félkiáltások a jobboldalon: Ki az?) Nem hozhatok magammal egész almanachot. (Felkiáltások a jobboldalon: Csak egy nevet kérünk!) Csak arra utalok, hogy a legutóbb Győrött összejövetelt tartottak a legitimisták, méltóztassék elolvasni, mit beszélek ott. (Esz­tergályos János: Tessék holnap Budavárába menni, meglátják, kik lesznek ott!) Mindezt csak azért mondom, hogy rámutassak arra, hogy külpolitikailag mennyire nem válik ez hasznunkra. Mindenki tudja, hogy kik a mi Habsburgellenes szomszédjaink. Mit méltóztat­nak gondolni, hogy ez a hipokrita, kétkulaosos politika, amely nappal legitimista, éjjel sza­badkirályválasztó, külpolitikailag hasznunkra van? (Felkiáltások a jobboldalon: Ki az? Csak egy neveti) Kijelentem, hogy sokkal nagyobb kárt okoz a külpolitika az országnak, mint amennyit árt az a bátor, férfias fellépés, ame­lyet mi a nemzetközi szocialista végrehajtó­bizottságban az ország érdekében, de a reakció ellen tanusitottunk. Mert szilárd meggyőződé­sünk, hogy jó külpolitikát az a kormány, amely idebenn elnyomja saját népét, amely idebenn lehetetlenné teszi saját népének, hogy munka­bérét javíthassa, munkaidejét megrövidithesse» amely a magyar sajtószabadságot elnyomja, amely irtózik az esküdtbíróság visszaállításától, amely a legelemibb szabadságjogokat is meg­vonja a saját népétől, amely eltűri a legiti­mista agitációt, ugyanakkor azonban kímélet­lenül üldözi a köztársasági agitációt. mondom, jó külpolitikát az a kormány nem csinálhat, semmiesetre nem csinálhat erélyes, a magyar nemzetnek megfelelő külpolitikát. Ez a kor­mány tud apró barátságokat kötni régi ellen­ségeinkkel, tud szolgálatot tenni az angol ka­pitalizmusnak, — azt hiszem — tud egy kis alátámasztást nyújtani a megrozsdásodott és Hitélesitették : Nânâssy Andor s. h. Szabó Zoltán s. Je, naplóbiráló-bizottsági tagok. ülése 1927 március 31-én, csütörtökön. 3âô europaszerte utált fasiszta-rendszernek is, egy kicsit bearanyozza a rozsdát, a vérfoltokat, amelyek a fasizmus testén mutatkoznak, talán eltünteti az a fényes látogatás, amelyet a mi~ nisterelnök ur Rómában fog tenni ez azonban senkit sem • fog megtéveszteni, mert mindenki tudja Európában, hogy a jó külpolitikának a jó belpolitika az alapja. Az a kormányzat, amely nem őszintén, nem fentartás nélkül dol­gozik együtt a népével, nem tud jó külpoliti­kát csinálni. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Méltóz­tassék beszédét befejezni. Malasits Géza: Rögtön befejezem. •—- Ne­hogy azt mondják az urak, hogy kibújtam a bizonyítás alól — sajnos, az idő rövidsége nem teszi lehetővé, hogy az egész anyaggal előruk­koljak, majd a külpolitikai vitában leszek bátor Németország, Angolország és Francia­ország külpolitikájával bizonyítani, hogy ott a szociáldemokraták miért állanak a kormá­nyaik mellé külpolitikai kérdésekben és miért vagyunk mi bizalmatlanok a kormánnyal szemben akkor, amikor külpolitikáról van szó. (Zaj jobbfelől.) Miután sem a belpolitikában, sem a kül­politikában nem értek egyet a kormány poli­tikájával, sőt azt a magyar népre nézve ká­rosnak és veszedelmesnek tartom, a költség­vetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és elő­terjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. {Zaj a jobb- és a balol­dalon. — Malasits Géza: Nem fontos, hogy ma itt hányan vagyunk!) Csendet kérek! Már be méltóztatot fejezni beszédét! (Farkas István: Nem fontos, hogy itt hányan vagyunk! Az or­szágban sokan vagyunk; többen, mint hiszik!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, április 1-én, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: az 1927/28. évi állami költségvetés folyta­tólagos tárgyalása, valamint az 1926/27. évre költségvetésen kivül meg­állapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőköny­vet felolvasni szíveskedjék! Frtz Arthur jegyző (olvassa a jegyzőköny­vet.) Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyző­könyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 6 óra perckor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom