Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-31
294 Az országgyűlés képviselőházának 31. ülése 1927 március 30-án, szerdán. helyezek arra, hogy ne álljak egy pillanatig sem ezen vád alatt, különösen akkor, amikor gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam ajakáról hangzik el ilyen kijelentés. Ezzel szemben a tény az, hogy azoknak a tárgyalásoknak folyamán, amelyek a falusi kislakásépitési akció mikénti lebonyolítása körül folytak, épen én voltam az, aki a leghevesebb harcot folytattam azért, hogy minden ilyen követelménynek, amennyire pénzügyi helyzetünk lehetővé teszi, tegyünk eleget avégből,^ hogy ezek a házak az, egészségügyi követelményeknek megfelelően épüljenek fel. Utalok ebben a tekintetben arra a körlevélre, amelyet a Falusi Kislakásépitési Szövetkezet kiadott, amelyet én szerkesztettem. E körlevél VIII. pontjának harmadik" bekezdése világosan szól erről a kérdésről. De ennek a körlevélnek más pontjai is előirják azokat a higiénikus követelményeket, amelyek szükségesek avégből, hogy ezek a házak helyesen épüljenek fel. Az a bizonyos megbeszélés, amelyről szó van s amelyről gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam megemlékezett, a mérnöki kamarában folyt le, ahol Dollinger egyetemi tanár ur tartott előadást, fejtegetvén annak fontosságát, hogy ezek a kislakások az egészségüíryi követelményeknek megfelelően épüljenek fel. Én ebben a vitában részt vettem és csak azt mondottam, hoey óva intek minden túlzást<M ebben a tekintetben, mert ha túlzásba megyünk, szembe fogjuk magunkat találni a nép konzervativizmusával és akkor teljesen meg fognak bukni ezek a higiénikus követelmények. Én tehát azt fejtegettem és azt kértem az értekezleten, hogy olyan értelemben foglaljanak állást és csak olyan követelményeket támasszanak, amelyek az adott pénzügyi keretek között lehetővé teszik ezeknek a higiénikus követelményeknek a betartását. Ezt voltam bátor erre vonatkozólag megjegyezni. A másik felszólaló képviselő ur, aki személyemmel foglalkozik, aki azonban már nem tárgyi alapon, hanem tisztán személyi alapon foglalkozik a kérdéssel, Fábián képviselő ur volt. Én nem akarok beszédének mindama részével foglalkozni, amely az én személyemmel foglalkozik, csupán beszédének egyes részeit akarom szóvátenni, amelyeket szó nélkül nem hagyhatok. A képviselő ur ugyanis azt mondja többek között (olvassa): »Tény az, hogy fixfizetés és százalékos jutalék van biztosítva egy olyan egységespárti képviselőnek, aki amellett még mint ministeri osztálytanácsos is kapja a maga fizetését az, államtól.« Ezzel szemben meg kell állapitanom, mélyen tisztelt Képviselőház, mint tényt azt, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy nekem a Faksz-nál bármi címen is százalékos jutalékom volna. Másodszor: nem felel meg a valóságnak az, hogy én osztálytanáososi fizetést húzok. Ezt Fábián képviselő urnák is tudnia kell, mert a képviselőválasztásról szóló törvény szerint, amelynek megalkotásában Fábián képviselő ur résztvett, sőt annak vitájában többször is felszólalt, a múlt nemzetgyűlés épen az én indítványomra határozta el azt, hogyha egy aktiv állami tisztviselő képviselővé választatik. az nem kapja többé az aktiv tisztviselőknek járó illetményt, hanem csa ka nyugdíjnak megfelelő illetményt. Én tehát osztálytanácsosi illetményeket nem élvezek, hanem csakis 17 esztendei tényleges állami szolgálatom után járó nyugdíjilletményt kapok. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el,) A képviselő ur továbbá felolvasta Szabó Sándor képviselő urnák egy nyilatkozatát, amelyet ő abból az alkalomból tett, hogy őt kombinációba hozták a Faksz. ügyészi állásával. Fábián képviselő ur beszédében felolvasta ezt a nyilatkozatot, amely igy szól (olvassa): »Az én összeférhetlenségi törvénymagyarázatom nem tenné lehetővé, hogy bárhol, ahol állami pénzzel csinálnak üzletet vagy akciót, bármi szerepet vállaljak.« Az nem tartozik reám, hogy Szabó Sándor képviselő urnák mi a privát véleménye, ehhez a véleményhez azonban Fábián képviselő ur az én személyemmel kapcsolatban bizonyos fejtegetéseket fűzött, s ezt mondotta (olvassa): »Miért nem olvassák fel ezt a nyilatkozatot azon egységespárti képviselőtársuk előtt, akit ilyen súlyosan bélyegez meg erkölcsileg a maga nyilatkozatával Szabó Sándor? Hiszen Szabó Sándor t. képviselőtársam azt mondja, hogy az ő erkölcsi felfogásával nem egyezik össze, hogy ő ügyészi állást vállaljon a Faksz-nál.« Megállapítom, mélyen t. Ház, hogy erkölcsi felfogasról Szabó Sándor képviselő ur nyilatkozatában nines szó, hanem összeférhetlenségi törvénymagyarázatról van szó. Egyébként pedig Fábián képviselő úrhoz azt a kérést intézem, hogyha ő az én cselekedeteimet bírálni kívánja, akkor ne bújjék el más ember szavai mögé 8 ne igyekezzék ráadásul annak szavait elferdíteni, hanem legyen annyi erkölcsi bátorsága, (Rassay Károly: Megtette!) hogy álljon ki, mondja meg az ő véleményét egészen érthetően, világosan és akkor arra én is meg fogom adni neki a magam válaszát. Ami pedig az én összeférhetlenségi ügyemet illeti, ebben a kérdésben szólni nem kívánok, csak azt kivánom megjegyezni, hogy abban a pillanatban, amikor elvállaltam a Faksz. alelnöki állását, megtettem magam ellen az összeférhetlenségi bejelentést. (Rassay Károly: Talán ismeri a képviselő ur a törvényt?) Az összeférhetlenségi törvény egy pártatlan bíróságot kreál ezen ügyek elbirálására a Ház igen t. tagjaiból. Én e pártatlan bíróság Ítéletének mindenben alá fogom vetni magam, legyen az reám nézve bármilyen kedvezőtlen is; én ez előtt meg fogok hajlani. Ennek a bíróságnak Ítélete rám nézve irányadó lesz. Hogy Fábián képviselő urnák és más valakiknek mi ebben a kérdésben az egyéni véleménye, az rám nézve nulla. (Rassay Károly: Hallatlan! A törvény is nulla?) Elnök: T. Ház! Visszatérünk az interpellációkra. Következik Bodó János képviselő ur második interpellációja. (Sztranyavszky Sándor: Nem mondotta, hogy a törvény ! — Rassay Károly: Hiába kiabál! Olvassa el a törvényt!) Csendet kérek, Rassay képviselő ur! (Sztranyavszky Sándor: Nem kiabálok! De különben is felesleges, hogy ön kiabáljon! — Rassay Károly: Ön még nem elnök, hogy itt utasításokat adjon!) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni! (Rassay Károly: Ismerem a törvényt és tudom, mit rendel!) Csendet kérek! Méltóztassanak meghallgatni a jegyző urat ! Petrovics György jegyző (olvassa): »Interpelláció a külügyminister úrhoz a kettősbirtokosok sérelme tárgyában. 1. Hajlandó-e a külügyminister ur a szükséges lépéseket megtenni, hogy a románok a kettősbirtokosok ódát lévő földjeinek vizlevezetését lehetővé tegyék, tekintettel arra, hogy
