Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-31
Az országgyűlés képviselőházának 31 kulózis és a gyermekhalandóság egymással okozati összefüggésben állanak. Intézményesen kell a szociális jólét felé vezető utat járhatóvá tenni. (Ugy van!) Első és legsürgősebb teendő ezen a téren a tanyai nép kolonizálása, mert nem lehet 30—40.000 katasztrális holdnyi területen szétszórt tanyai népet még a modern technika vívmányának igénybevételével sem helyesen adminisztrálni. Akárhány hely van az Alföldön, ahol a tanyai lakosnak 20—25 kilométert kell megtennie, ha adófizetési kötelezettsége vagy egyéb ügye baja saját helyhatósága elé szólítja, hacsak nem akarja, hogy szerény hajlékába az adóvégrehajtó hozzon némi kultúrfölény! Elképzelhető, hogy ez a nép sem a vagyonbiztonság, sem a népoktatás, sem a közegészségügy terén nem részesülhet már ennél az egyetlen oknál fogva sem megfelelő védelemben és támogatásban. Mi sem termsézetesebb, minthogy elhagyatottságának érzete őt önzővé teszi, lelkébe osztálygyülöletet plántál s ez immúnissá teszi a talajt minden haladás számára és azután szabad az ut a kommunizmus álapostolainak. Nem kell hozzá különös közgazdászati szakértelem, csak elő kell venni Európa térképeit és rögtön megállapíthatjuk, hogy a lakott helyek sűrűsége és a nép szociális jóléte egymással egyenes arányban állanak, A lefolytatott földbirtokreform során több hasznos intézkedés történt a tanyai nép kolonizálása terén, de ezt a megkezdett utat folytatni kell, nem lehet megállni. A második teendő, hogy a falvak mintaszerű intézményekkel legyenek ellátva. A feladat e tekintetben elsősorban az államra hárul, mert a községek a maguk szűkre szabott háztartási kereteik között semmit sem tehetnek. Igaz ugyan, hogy az állam a községi pótadókúlcs 50%-os maximálása fejében átengedett bizonyos állami adókat a községek részére, de ez épen azokban a községekben, amelyek leginkább szűkölködnek jóléti intézményekben, csak rontott a helyzeten, mert az átengedett állami bevételek itt nagyon jelentéktelenek. (Ugy van! a jobboldalon.) Milyen nemes gondolat és humánus intézkedés volna az állam részéről, ha ezekben a községekben, mondjuk a trafikból vagy a szeszadóból eredő jövedelmet átengedné a tüdővész és a gyermekhalandóság elleni küzdelem céljaira. (Jánossy Gábor: Ugy van! Ugy van! Igen szükséges volna!) Szives figyelmébe ajánlom a kormánynak Csabacsüd mintafalu ügyét, amelyről már hasábokat irnak egyes szaklapok. Egy község, amelynek minden intézménye mintaszerűen van megépitve és ez minden áldozatot megér, mert ennek az általános jólétre gyakorolt nevelő hatásától többet várok, mint akármilyen más társadalmi vagy államilag támogatott propagandától. Ez a mintafalu, melyben minden hajlék kőből épült, ahol minden szoba padlózva és alápincézve van, ahol az ablak a napba és nem a szemétdombra tekint, ahol az ablakok alatt virágos kert díszlik, az utcán ellenben nincsen árok és benne hónapokon keresztül rothadó szennyes víz, ahol nem ugy van, hogy a felvert portól nem látni az utca túlsó oldalát és ahol a temetőben a szomorúfüzek árnyékában csupa hatvan éven felüli öreg ember alussza örök álmát: ez már olyan vetitett kép, amelynek igazságában a legegyszerűbb ember is hinni tud és utána is fog menni az elhitt igazságnak. Hogy minderre nincs pénz és nincs fedezet, azt elhinni nem tudom és nem is akarom. A múlt század második felében, amikor Kózsa ülése 1927 március 30-án, szerdán. 257 " Sándor és betyárbandája veszélyeztette az AlI földön a vagyonbiztonságot, idegen országból j hozott pandúrok egész légiója lepte el a ve! szélyeztetett területet és a kormány a veszedelem elhárítására külön kormánybiztost küldött ki. A lélekidomár rendet is teremtett. A kanyargó Tiszának szeszélyes kiöntései ellenértékben ma már fel sem becsülhető berendezéseket eszközölt az állam és az árvízvédelmi intézményeknek csak fentartási költségei ma is olyan horribilis összegre rúgnak, hogy hellyelközzel az állami összes egyenesadók 28%,-át is elérik. És akkor, az ellen a veszedelem ellen, amely a legdrágább földi kincset, az ember egészségét sorvasztja és pusztítja, nincs fedezet és nincs pénz! Nem pénz kell ehhez, t. Ház, sziv és lélek kell ehhez. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon,) A lelki erőforrások begyepesedett zsilipjeit nyissuk meg az anyagi eszközök meg fognak születni maguktól: a magyar nép hazaszeretetéből és államfentartó őserejéből. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a közéven. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Berki Gyula jegyző: Peidl Gyula! Elnök: A képviselő ur nincs itt! Töröltetik. Berki Gyula jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: Tisztelt Képviselőház! Tóth Pál képviselőtársunk beszédében felvetette az erkölcs és a divat kérdését és ennek a fejezetnek igen jelentékeny teret biztosított felszólalásában. Megragadta figyelmemet egy mondata, amely ugy szól, hogy a törvényhozás avatkozzék bele az erkölcs és a divat alakulásába. Az ötlet meglehetősen bizarr: a törvényhozás, mint a divat irányító műhelye! Ezzel máshol nem igen találkozunk és én ezt a módszert nem is tartom megfelelőnek. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Az ellenkezőjét mondotta! Azt mondotta, hogy ne avatkozzék bele!) Én azt tartom, hogy a törvényhozás avatkozzék be a gazdasági élet alakulásába olyképen, hogy a széles néprétegek gazdasági helyzete megjavuljon, avatkozzék be a kultúra fokozásába és emelésébe, hozzon létre a törvényhozás okos és előrelátó intézkedésekkel olyan helyzetet, amelyben a gazdasági és kulturális emelkedésen keresztül automatikusan javitja meg az erkölcsöket. Azt tapasztaltam, hogy a mai kormányzati rendszer általaiban minden téren a tüneti kezelés hive. Ahol egv tünetet lát felbukkanni, rögtön rohan kodifikálni, rendszerbe foglalni, ellene fellépni. Ez általában régi megállapítás szerint is diktatúrának a jellemvonása. Ditaturák és abszolutisztikus uralmak folytatnak ilyen tüneti kezelést, amelyet pedig az orvosi tudomány már régen kizárt a maga módszerei közül mint nem célravezetőt. A mélyére kell hatolni a dolognak és nem tünetekre éDÍteni a törvényhozást, mert ez a tüneti kezelés nem egyéb, mint — ahogy valaki igen találóan megjegyezte a politikai tudósok közül — dekretománia, amely szaporítja az intézkedéseket, sőt sok esetben egymással szembeállít intézkedéseket, mert rendszertelenül, összefüggés nélkül alkot. Ez a törvényhozási módszer nem alakalmas arra, hogv a mai korban ezzel és ezen keresztül egy államot sikeresen kormányozni lehessen. Igen figyelemreméltó megjegyzéseket tett Tóth Pál képviselőtársunk a szociális helyzetre vonatkozóan. Erre vonatkozó megjegyzéseinket majd a szociális tárca tárgyalásának