Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-30

246 Az országgyűlés képviselőházának 3 képviselő ur! (Zaj. Elnök csengeti) Megvan bizony Csehszlovákiában, Jugoszláviában is, mindenütt megvan. (Kabók Lajos: Jaj de tá­jékozatlan az ur! — Felkiáltások a jobbolda­lon: Halljuk a szónokot is!) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Farkas István: A népjóléti minister ur azóta nagy kiruccanásokat csinált (Zaj a jobb- és a szélsőbalodalon.) különböző terüle­tekre és vasárnapi cikkében azt mondja: Ki­veszem majd a szociáldemokraták lába alól a talajt. (Zaj. — Derültség és felkiáltások a szél­sőbaloldalon: Bár már venné!) Azt mondja a népjóléti minister ur: Csinálok helyes és okos szociálpolitikái és akkor megszűnik a szociál­demokrácia! Én azt ajánlom, csapják el a népjóléti ministert, mert ha ezt már megcsi­nálta volna, akkor az ő logikája és gondolko­zása szerint mi nem volnánk. De ha ő tudja azt a kitűnő orvosszert, miért nem alkalmazta? Hiszen, ha ő megcsinálta volna azt a kitűnő szociálpolitikát, amelyet kilátásba helyezett, már a világon sem volnánk. (Kabók Lajos: Most már egyedül lehetnének, mi már nem volnánk itt! — Zaj a jobboldalon. — Szinyei Merse Jenő: Mindenesetre kevesebben vannak, mint a nemzetgyűlésen voltak!) Mi azonban tisztában vagyunk aszal, hogy a szoeiálooli­tika még nem oldja meg a szociális problémá­kat, csak enyhíti a szociális viszonyokat, az osztályfeszültséget. Persze, ezt meg kell ta­nulniok azoknak, akik foglalkoznak vele. És akik foglalkoztak vele, azok tudhatják, A népjóléti minister ur mindig azzal szo­kott azelőtt dicsekedni, — és hivatkozott rá többször — hogy ő sokat foglalkozott szociális problémákkal. (Felkiáltások a jobboldalon: Úgyis van! — Zaj.) Ha sokat foglalkozott vele, tudnia kell, hogy a szociális problémák nem olyanok, amelyeket csak ugy kell elintézni, ahogy ő elintézi, hogy: akarom vagy nem aka­rom. Nem egy embernek dolga ez. (Simon András: Nem lehet mindent egyszerre meg­valósítani! Bizonyára ő is többet szeretne tenni % mint amennyit lehet!) A szociális problémák szükségképen adódnak a társa­dalmi osztálytagozódásból és a kapitalista ki­zsákmányolási rendből, adódnak tehát egy társadalmi organizmusból. Ezért meg kell látni, hogy a munkásvédelem egy szükséges ség. Nem tisztán szocialisták követelik ezt, ha­nem követelik polgári nemzetgazdászok, köve­telik keresztény pártok is és követelik azok, akik látják az egész szociális nyomorúságot. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Mindnyájan látjuk! — Simon András: Önök sem tudnak még ott sem mindent megvalósítani, ahol kor­mányon vannak!) Ha tehát e tekintetben egy nevezőre jutottunk, akkor ne ugy intézzék el a szociális problémákat, hogy: nem akarom és nem csinálom. (Simon András: Akarjuk és meg is fogjuk csinálni!) A minister ur mást mondott! (Szinyei Merse Jenő: Az egészen más volt! Megsértették a magyar ministea't!) Már a második nemzetgyűlésen, mikor idejöttünk, hallottuk a túlsó oldalról, hogy: mi is ezt akarjuk és meg fogjuk ezt csinálni. Ezzel szemben az történt, hogy a nemzetgyűlés egyetlenegy szociálpolitikai törvényt sem al­kotott. (Ellenmondások a jobboldalon.) Enged­jék meg, de ebben a pillanatnyi felbuzdulás­ban mi nem hiszünk és nem bízunk. (Eszter­gályos János: Ha nem lesznek olyan ujak, mint most, majd rájönnek erre az urak is! — Zaj a jobboldalon. — Madarassy Gábor: Kérem, K ülése 1927 március 29-én, kedden. én már láttam sok kubikust Csongrád várme­gyében! Köztük élek, inkább, mint az urak! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Hallottunk felszólalásokat a költség-vetés vitájában arról, hogy nem lesz, nem lehet többé bolsevizmus Nem kívánatos, nem kivánjuk, hogy legyen. Én ezzel a kérdés­sel most nem akarok foglalkozni, de tessék megengedni, a kérdés nem olyan egyszerű, mert mididen olyan 'nyomorúságot, amely a társadalmi szervezetből adódik, meg kell látni, figyelembe kell venni. A társadalomban van egy nagy átalakulási folyamat, amely előtt nem dughatja el senki a fejét és nem huny­hatja be a szemét. Ezt meg kell látni, figye­lemre kell méltatni és ehhez képest kell a kor­mányzatot irányítani. Már a háború előtti évtizedekben láttuk, hogy a nyugati államokban milyen nagy mér­tékben kialakult a munkásvédelem. Láttuk, hogy a felserkenő munkásosztályt — mert, amint a kapitalista rendszer kialakult^ egy nagytömegű munkásréteg keletkezett az állam keretein belül — jogokhoz juttatták és sorsát fokozatosan gondozták. A szociálpolitika tulajdonképen a kapi­talista rendszer villámhárítója. Önök mind­nyájan belátják, hogy saját házukra fel kell huzatniok a villámhárítót, de együttesen azután már nem l/átják be, hogy hathatós, kiadós, jó munkásvédelmet kell csinálniok. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Mada­rassy Gábor: Ezt akarjuk!) Mindig abból in­dulnak ki, hogyha mi a munkásosztálynak adunk, ennek a szocialisták veszik hasznát; (Zaj.) ha nem adunk, akkor is a szocialisták nőnek meg. (Felkiáltások a jobboldalon: Ak­kor igen! — Esztergályos János: Minden a mi malmunkra hajtja a vizet!) Miért nem adtak eddigi Miért nem térj eszették ki a jogokat"? Miért nem csinálják meg a munkanélküliség esetére szóló biztosítást, miért nem adnak a mezőgazdasági munkásoknak gyülekezési és egyesülési jogot, miért nem csinálják meg az aggkori és rokkantbiztositást— de nem abban a pénztárban, amely megvan, mert ott nem kapnak semmit — miért nem csináltak egész­séges munka sbiztositást? (Madarassy Gábor: Munkaalkalom és tisztességes megélhetéseken a munkásnak! — Zaj a jobb- és a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek. Farkas István: Azt az egyezményt, ame­lyet a munkaügyi hivatalban hoztak, félre­értették. A kormány ezeknek az egyezmények­nek legtöbbjét félretenni javasolta. Azok itt voltak a Ház előtt — annak idején a nemzet­gyűlés előtt — és egyszerűen félretették őket. Miért nem hozzák meg és miért nem akarják meghozni az urak ezeket a törvényeket? Hogy a társadalmi átalakulás megvan, ezt hiába tasradiák. Azt mondják az urak, hogy mi hir­detjük az osztályharcot. Nem mi hirdetjük az osztályharcot, hanem azt felülről hirdetik, fe­lülről csinálják. Az osztálytagozódást létre­hozza a termelési rend, a szegénység és a gaz­dagság állapota. A osztályharcot pedig létre­hozza az osztály tagozódás, amely adódik a gazdasági rendből, annak fejlődéséből. ÍSzinyei Merse Jenő: Az legfeljebb az osztá­lyokat hozza létre!) Ne tessék elnyomni a szeerény osztálvokat! (Ellenmondások és fel­kiáltások a jobboldalon: Ki nyomja elf) Ne . tessék a szegény osztályokat fékentartani, (Madarassy Gábor: Azokért akarunk dolgozni. — Zaj.) ne tessék ezeket az osztályokat olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom