Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-9

nagy nyáj, amelyet egy pár lelkiismeretlen kemény fickó ostorral terel maga előtt, (Zaj és ellentmondások a jobboldalon.) épen azért, mert az autonómia iránti érzék kiveszett a népből. (Éry Márton : Csak a szakszervezetekben van igy ! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Mit ért ön a szakszervezetekhez 1) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Esztergályos János: Uj papagáj jött a Házba! — Zaj.) Esztergályos János képviselő urat rendreutasítom. Malasits Géza : Tartozom kijelenteni, hogy a szakszervezeteken belül teljes autonómia van és teljes szabadsága van minden tagnak. A legkisebb állástól egészen fel a központi vezetőségig, minden választás alapján történik. Egy-egy titkár 10.000 emberből választódik ki. mig odakerül, hogy azért a nyomorult éhbérért a szakszervezet élén állhat. Én is voltam 15 évig szakszervezeti titkár és sokkal jobb keresztény vagyok, semhogy az urak bármelyikének kivánnám, hogy ugy keresse meg kenyerét, mint ahogy nekem kellett 15 éven át megkeresnem. Szóval kiveszett az autonómia iránti érzék a népből azért, mert — nagyon helyesen jegyezte meg Szilágyi t. képviselőtársam — ezek az urak 10—14—15 esztendeig vannak együtt, elpudvásodik már az egész corpus, az egész vármegyei törvényhatósági bizottság. A népet kirekesztették belőle, természetes tehát, hogy a népnek nem lehet más vágya, mint, hogy szabaduljon ezektől az uraitól. Téved Szilágyi t. képviselőtársam, amikor azt mondja, hogy a nép hozsannával üdvözli a kormánynak azt a javaslatát, hogy .ezeket a kiskirályokat elkergesse. Azt én is elismerem, hogy a nép utálja a kiskirályokat; ma a népnek nem kellenek kiskirályok, farkastorkú köpenyek és hasonló dolgok, hanem olcsó, jó, népszerű közigazgatás, olcsó megélhetés és olyan adóztatási rendszer, hogy az embereknek a létfentartás költségein felül is maradjon valami. Sajnos, ha a munkás ezt akarja, akkor ki kell vándorolnia mert itt ezt nem találja, meg. Maga a vármegyei autonómia nem rögződött meg a nép lelkében, épen ezért nem is érzi a hiányát, ha a kormány elveszi. Én azt hiszem, ennek nem az az orvossága, amit Szilágyi t. képviselőtársam ajánlott, nevezetesen, hogy a kormány minél élesebben nyúljon bele az autonómiába, hanem ennek orvossága : kiterjeszteni az általános, egyenlő és titkos választói jogot (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és a népet bevinni az autonómia sáncaiba. Mert annak a népnek van érzéke a pazarlás iránt. Avval a néppel nem lehetne megértetni, hogy ennek, meg annak a szolgabírónak csak egy Buick-kocsi kell, hogy a kerületét bejárja. A nén érzi, hogy az ő adófilléreiből tartják fenn a vármegyét, tehát nem engedné meg azt az esztelen pazarlást, amelyet egyik-másik vármegyében ezek a vén mumiatestületek csinálnak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én az orvosságot nem a kormánynál találom, mégpedig azért nem, mert a kormány nem egyéb, mint a társadalomban, az országban levő hatalomnak kifejezője. Ma ebben az országban uralkodik a földbirtokos-osztály, a vele szövetkezet nagypapiés kapitalista-osztállyal, s a kormány ennek kifejezője, végrehajtó közege. A kormány oly intézkedéseket, amelyek a nép érdekében valók, nem fog helyben hagyni, ellenben oly intézkedéseket, melyeket ez a látszat-autonómia hoz, amelyek azonban a nép ellen fordulnak, minden további nélkül helyben fog hagyni. És miután én a demokráciának vagyok hive, azért ennek a mai megyei gazdálkodásnak panaceáját nem abban látom, hogy az autonómiát megszüntessük, hanem abban, hogy a választójogot terjesszük ki a vidéki törvényhatóságokra is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Reisinger Ferenc: Mit félnek ettől? Hiszen azt mondják, hogy önöket a nép választja ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rothenstein Mór : Az a nép, amelyet ők gondolnak !) Malasits Géza : Egyébként nekem az az érzésem, hogy itt más valami akar lenni, mint ami a törvény indokolásában van. Nevezetesen Szilágyi t. képviselőtársam a törvény indokolásának alapjára helyezkedelt. mondván, hogy bízzunk a kormány jóhiszeműségében, hogy az esztelen pazarlás ellen szükséges a ministeri beavatkozás. Nem egészen iyy van a dolog, hanem ugy, hogy a vármegyékben nem lehet örökké fentartani azt az állapotot, amely ma meg van, mert onnan kirekesztik a dolgozó népet ; nem lehet fentartani azt az állapotot, hogy egypár kiváltságos família beüljön a vármegyékbe, fullajtárjaik segítségével kormányozzák azt és elhelyezzék azokat, akiket elhelyezni érdekük kívánja. El fog jönni az idő, amikor a nép átérzi sanyarú helyzetét és elementáris erővel fogja követelni az olcsó és jó közigazgatást. Akkor majd nem lehet kitérni az elől, hogy a választójogot kiterjesszék és a bundaszagu, proletárszagu emberek bevonuljanak a vármegyeház termeibe. Akkor majd ki kell a választójogot terjeszteni és a misera plebs contribuens bevonul a vármegyeházába, Akkor a szemforgatók nem mondhatják majd, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni, mert a magas ministerium nem járul hozzá, nem mondhatják, hogy egy kórházat, tüdőbetegszanatóriumot vagy munkásotthont nem lehet épiteni. Ellenben ha a nép nem kerül be a vármegyeházára, ezek a szemforgatók azt mondhatják, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni, mert a ministerium nem járul hozzá. Ismerjük meg már végre egyszer ezeket a dolgokat, melyeket ugy adnak be az ország népének, hogy : hiszen a te érdeked, hogy ezt a keserű orvosságot bevedd, de valójában az a céljuk, hogy azt a corpust, azt az egyént, aki az orvosságot beveszi, gyengítsék, kevésbé ellenállóvá tegyék. Ugyanez áll a városokra nézve súlyosbítva a?zal, amit a minister ur tegnap mondott és a mi engem rendkívül meglepett, nevezetesen az, hogy a jövőben a vidéki törvényhatóságok nem számithatnak arra, hogy nagyobb arányú kölcsönöket kapjanak. Én véletlenül olyan várost képviselek itt, immár másodizben, amely szintén igénybe vette a kölcsönt, de nyugodt lelkiismerettel «Uithatom — bár egyébként a városi hatósággal politikai felfogásom miatt szöges ellentétben állok — hogy ebben a városban valóban produktív célokra használták fel az igénybe vett kölcsönt A városnak egy nagyon régi közszükségletét elégítették ki egy vasúti híd kijavításával, ezenkívül a kórházat egy uj pavilonnal látták e s építettek egy pár bérházat, melyek béréből megkeresik a kölcsön kamatait, sőt amortizációra is marad ugy, hogy ebben a városban, annak ellenére, hogy meglehetősen hosszú idő óta — körülbelül tizennégy év óta — ül együtt a régi törvényhatóság, a város lakossága érdekében történik, a mi történik. (Felkiáltások a jobboldalon; No látja!) Ez a város nem épített lóversenyteret, díszmozit, kaszinót, nem csinált improduktiv befektetéseket, hanem kizárólag produktiv célokra költötte el a kölcsönt Ha a város továbbfejlesztése érdekét en ujabb kölcsönt akarna igénybe venni, ennek megtagadása igazán igazságtalanság volna, mert ugy mint eddig, a jövőben sem költene improduktiv célokra. Mindent összefoglalva : határozottan ellene 15* Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1927. évi február hó 11-én, pénteken. 79