Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-8

60%, ma 44% ; a horgonynál 70%, ma 53% ; az ón 54-ről 42-re, az aluminium 51-ről 42-re esett. Amikor ezeket az adatokat idézem, ezt csak azért teszem, hogy lássa mindenki — és be kell látnia egész Európának — azt a nagy térvesztességet, de azt a nagy struktúraváltozást is, amely a világgazdaságban bekövetkezett. Nem lehet ma államokat államokkal szembeállítani, mert az egész világgazdaság helyzete szem előtt tartandóItt egyetemes érdekek vannak, amelyek érthetővé teszik azt, hogy most e«y világkonferencia fog összegyűlni a népszövetség közbejöttével és ha ez a világkonferencia mást nem fog elérni, mint azt, hogy ismét helyreáll a szabad mozgás a gazdasági életet és tőkét illetőleg, amely megvolt a világháború előtt, akkor Európa meg fogja találni önmagát, ha pedig nem, akkor nem az egyes államok fogják azt megsinyleni, hanem meg fogja sinyleni mindenki. De ezzel kapcsolatban fel kell hivnom a figyelmet arra is, hogy ezek az adatok, amelyek lehetnek esetleg bizonyos fokig konjunkturális eredmények, hatékonyan kell, hogy közrehassanak abban, hogy minket is figyelmeztessenek egész gazdasági életünk reorganizálásának szükségességére. Ezt talán egy szólamnak vesszük, pedig látjuk, hogy az egész világ ezen az utón van. Európának magának egy előnye van, az, hogy rendkivüli technikai tudása és sok tekintetben fölénye van és ezt kell belevinnünk nekünk is az egész gazdasági életbe. Tessék megnézni, mi történik Németországban. Hiszen láttuk a különböző próbálkozásokat. Amire most rá akarok mutatni, az az, hogy ott megpróbálták a különböző vállalatok összehozását u. n. vertikális alapon, vagyis ugy, hogy egy üzem a széntől kezdve mindent maga akar összpontosítani egészen az utolsó készáru előállításáig. Ez csődott mondott, de igenis helyébe kellő eredménnyel lép az azonos vállalatok összevonása és koncentrációja. Ezzel a helyzettel nekünk is számolnunk kell. Nekünk ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkoznunk, mert nem tudom elképzelni egyébként a racionális termelésnek keresztülvitelét és mindazoknak az elveknek érvényesítését, amelyek vállalatokat mentenek meg és tartanak fenn a termelési költségek csökkentésével. (Beck Lajos: Személyi akadályai vannak !) Igen, de ezen is tul kell haladnunk, mert az idők eljárnak felettünk. Körülöttünk minden állam organizálódik s amig mi személyi ügyekkel foglalkozunk, addig el fogják tőlünk nyerni a piacot. Ezek komoly horderejű problémák és ide kapcsolódik be a kartellek kérdése is. Nagyon örülök annak az ankétnek, amely ma az OMKEben megindult. Örülök ennek több szempontból. Örülök elsősorban azért, mert ennek az ankétnek vezetője már a kérdés felállításával megmutatta azt, hogy milyen higadtan, milyen gazdasági körültekintéssel kell ezt a kérdést elintézni. A kartellek ellen ab ovo állást foglalni : ez egy gazdasági non sens. A kartellek a gazdasági életnek feltétlenül szükséges módozatai. De igenis, a kartell legyen a termelés megerősitője, ne pedig csak a fogyasztók kihasználója. (Ugy van ! Ugy van !) Ha ez az ankét ebben az irányban eredményt fog létrehozni, azt mindenki Örömmel fogja üdvözölni és én bizom az ankét vezetőjében, az ő nagy gazdasági tudásában, hogy ebből az ankétbői olyan eredmények fognak leszürődni, amelyek bizonyos intézkedésekre módot fognak adni. De fog kelleni foglalkozni ezzel a kérdéssel más szempontból is. (Malasits Géza közbeszól.) Elnök: Malasits Géza képviselő urat figyelmeztetem, ne méltóztassék a szónokot közbeszólással zavarni, NAPLÓ, I. Bud János pénzügy

minister : Azt hiszem, igen t. képviselőtársam, hogy ha nem politikai szintéren beszélnék, hanem «gy bizalmas ankéten, nagyon tudnánk találkozni. (Farkas István : Na ! Na !) Ebből a szempontból felhívom a fígyplmet a következőkre. Ott vannak — csak röviden utalok rá — az energia-kérdése .<. Ezeket nekünk szintén figyelembe kell vennünk, ha azt láttuk, hogy a széntermelésünk 1913-mal szemben nem változott, viszont a petróleumnál az akkori 52 millió tonnáról 145 millió tonnára emelkedett a fogyasztás, tehát közel megháromszorozódott a fogyasztás. Látjuk a vizierők megjelenését is. Nekünk is komolyan foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel a lehetőség határán belül. Ott van a szénjog kihasználása, az elektrifikálás stb. Ezekkel igenis komolyan kell foglalkoznunk, ha a gazdasági életet alá akarjuk támasztani. (Helyeslés.) A mezőgazdaság szempontjából is rendkivül sok tér nyilik az alkotásra. Hiszem rá fogok mutatni mindjárt a kereskedelmi mérleg alakulására. Én azt hiszem, hogy ma már mindenki tul. van azon a felfogáson, hogy a talajerők állandók. Hiszen itt is egy dinamika dolgozik, a talajerőket fokozni lehet és a racionálisabb termeléstől, a jobb megműveléstől, a nemesitett vetőmagok használatától kezdve, a megfelelő trágyázáson át termelésünket fokozni lehet. Azt hiszem, ezekkel a kérdésekkel részleteiben kell foglalkoznunk azért* mert nekünk a kereskedelmi mérleg passzivitását csökkentenünk kell, ha pedig lehet, eltüntetnünk. (Helyeslés.) Mi beruházásokat eszközöltünk abból a célból, hogy uj gazdasági területeket nyerjünk, s azok erőviszonyait fokozzuk. S ha csak egy példára gondolok, a tervszerű öntözési programmra, akkor azt hiszem, ezeknek a tényezőknek összehatása kell, hogy előbb-utóbb jelentkezzék. Nehéz a helyzetünk, mert hiszem ma még mindig az a szituáció a világpiacon, hogy a mezőgazdasági és ipari termékek között óriási eltolódások vannak, legalább is egy 30%-os differenciálódás van az árindexben. Természetes, hogy egy agrárállamnak ilyen körülmények között drágán kell beszereznie az ipari termeléshez szükséges cikkeit, és egyéb fogyasztási cikkeit és többet kell termelnie, hogy azt kiegyenlítse. De én ugy vélem, hogy ez a helyzet is lassan le fog morzsolódni a világgazdaságban és nem hiszek abban, hogy a mezőgazdasági termények árai továbbra is csökkenjenek. Itt is kezdenek már érvényesülni még a tengerentúli államokban is a nagyobb termelési költségek. Itt más, mint egy kiegyenlítődés nem következhetik be, de enm-k be kell következnie, mert csak igy lehet a gazdasági egyensúlyt fentartani. Foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel. 111 nincsenek kis és nagy kérdések. Tessék elhinni, egy kis kérdés megoldása sokszor többet eredményez, mint nagy problémák megoldása. Itt végig kell venni az egész gazdasági életet, a termelés mindenféle szempontjából, — és itt nem csak a mezőgazdaságot, hanem az ipart is értem — mert hiszen tulajdonképpen csak ez lehet biztos alapja jövőnknek. Ezzel kapcsolatban rátérek a kereskedelmi mérleg alakulására. (Halljuk! Halljuk!) Kereskedelmi mérlegünk az 1925. évvel szemben erős eltolódást mutat a passzívumot illetőleg. Amig 1925-ben 39'6 millió aranykorona volt a passzívum, addig 1926-ban 87'3 millió, tehát a többlet 477 millió. Fel kell hogy hívjam a figyelmet arra, hogy ennek a 'kérdésnek elbirálásánál tulajdonképpen bele kell mélyedni a kereskedelmi mérleg 1 részleteibe. (Halljuk! Halljuk!) Ha kedvezőtlennek látszik* is ez az eltolódás, ennek van olyan 12 Az országgyűlés képviselőházának 8. ülése 1927. évi február hó 10-én, csütörtökön. 63