Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-7

Az országgyűlés képviselöházánah 7. végül törvényjavaslat az ipari és gyári alkal­mazottaknak baleset elleni védelméről és az ipar­felügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. te. egyes bün­tető rendelkezéseinek módositásáról, a közgazda­sági, munkásügyi és igazságügyi bizottsághoz. Elnök : A Ház a benyújtott törvényjavas­latok kinyomatását, szétosztását elrendeli és a belvízi hajók lajstromozásáról s az azokra vonat­kozó egyes jogviszonyokról szóló törvényjavas­latot előzetes együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közlekedésügyi, közgazdasági, pénzügyi és igazságügyi bizottságoknak ; a m- kir. szabadalmi felsőbiróság megszünte­tése és az ezzel kapcsolatos rendelkezések tárgyá­ban beadott törvényjavaslatot a Ház kiadja az igazságügyi bizottságoknak ; a külföldi áruk származási helye hamis meg­jelölésének megakadályozása iránt létrejött nem­zetközi megállapodás becikkelyezése tárgyában beadott törvényjavaslatot kiadja a közgazdasági bizottságnak ; a heti pihenő-időnek az ipari üzemekben való érvényesitése tárgyában beadott törvényjavaslatot együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági és munkásügyi bizottságnak; az egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése követ­keztében szükséges rendelkezésekről szóló törvény­javaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja az igazságügyi, közgazdasági és munkás­ügyi bizottságoknak ; a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyá­ban Barcelonában 1921. évben tartott általános értekezleten megáilaiptott egyes okmányok becik­kelyezéséről szóló törvényjavaslatot együttes tár­gyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazda­sági, közlekedésügyi és külügyi bizottságoknak ; végül az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. te. egyes büntető rendelke­zéseinek módositásáról szóló törvényjavaslatot együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági, munkásügyi és igazságügyi bizottságoknak. A honvédelmi minister ur kivan szólani. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Képviselőház ! Van szerencsém a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szóló 1922. : XI. te. első fejezete némely rendel­kezéseinek kiegészitéséről és módositásáról szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalásra elő­terjeszteni. Tisztelettel kérem, hogy a javaslatot kinyo­matni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelen­téstétel végett a véderő-bizottság elé utalni méltóztassék. Bátorkodom továbbá a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörének az 1921. évi XXXII. te. hatálya alá tartozó egyének ellátási és az említett törvény alapján ellátásban részesülő egyének családi pótlék ügyeire való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás céljából a t. képviselőház elé terjeszteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő- és közigazgatási bizottság elé utalni. (Helyeslés.) Elnök : A honvédelmi minister ur által beter­jesztett két törvényjavaslat kinyomatását és szét­osztását a Ház elrendeli és az első törvényjavas­latot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő-bizottság elé, a másodikat pedig a véderő­és a közigazgatási bizottság elé utasítja. Napirend szerint következik a cég megszűné­sének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bé­késé 1927. évi február hó 9-én, szerdán. 33 vezetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 4, 15) tár­gyalása. Az igazságügyminister ur kíván szólani. Pesthy Pál igazságügyminister : T. Képviselő­ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az uj országgyűlés a mai nappal kezdi meg érdemleges munkáját. Most, amikor először állok fel itt, az országgyűlés alsó­házának üléstermében, megilletődés fog el. Hálás köszönettel, odaadással és leborulással adózóm az Úristen különös kegyelmének, hogy ezt a mai napot reánk elhozta. Hálával és köszönettel adózok az Istennek, hogy adott ennek az országnak bölcs vezéreket, akik célkitűzésükkel és erős munká­jukkal erre az országra ezt a mai napot elhozták. Hálás szívvel borulok le az egész nemzet előtt, amely az anyagi megpróbáltatások napjaiban époly erősnek, nagynak és dicsőnek bizonyult, mint a vérfergeteges háborúban és zivatarokban­A nemzetnek ezek a nagyságai és az Istennek ez a kegyelme engedi bennem élni azt a hitet, hogy ez a mai nap egy uj hajnalhasadás lesz : hajnalhasadása egy uj ezer esztendőnek, amely — adja Isten és hozza az ő kegyelme ezt reánk — boldogabb és dicsőbb lesz. mint az elmúlt ezer esztendő. (Éljenzés a jobboldalon.) A legközelebbi jövőben a mi munkánk irá­nyát és kereteit az kell hogy megszabja, hogy ott, ahol romokat látunk még, azokat igyekez­zünk eltakaritani ; (Propper Sándor: Anyiltsza­vazási rendszert elsősorban? — Zaj.) ; ott, ahol gyengeséget látunk, igyekezzünk erősíteni. E mun­kánknak határt, mesgyét csak az f szabhat, hogy ennek a nemzetnek teljesítőképességét csak any­nyira vegyük igénybe, amennyire ezt a nemzet életképessége, életlehetősége megengedi. Két javaslattal járultam az igen t. Képviselő­ház elé abból a célból, hogy olyan igazságügyi nehézségeket oldjak meg, amelyek az egész igaz­ságszolgáltatás mesgyéi között, a törvénykezés egész terén és mezején fennállanak. A helyzet súlyosságának és nehézségének ecsetelése végett vissza kell nyúlnom egészen a háború előtti időkig, mert a háborúnál kezdődött, el az a hullámzás és zavar, amely a magyar igazságszolgáltatás menetében a későbbi zavarok okozója lett. A háború alatti per felfüggesztések, a háború megszűnte után pedig e perek folyamatba­tétele oly nagy munkatömeget zúdítottak a ma­gyar bíróságokra, amellyel a magyar biróságok csak küzdve, fuldokolva tudtak megküzdeni — s annyira-amennyire meg is tudtak küzdeni — amely munka azonban azt a teljes eredményt és nívót, melyet a magyar biróságok munkamennyi­ség tekintetében a háború előtti időkben nyújtot­tak, még ma sem érték el. 1924-ben elkövetkezett a szanálás, a szanálás­sal a létszámcsökkentés. A létszámcsökkentés is­mét uj feladatok és szinte leküzdhetetlen nehéz­ségek elé állította a magyar bíróságokat. Hogy számadatokkal szolgáljak a tekintetben, milyen volt ez a hullámzás, kérem az igen t. Ház türelmét arra vonatkozólag, hogy előtárjam azt, hogy 1924 és 1925-ben milyen növekedő számarányokat mutatott a magyar biróságok megterhelése. (Halljuk ! Halljuk !) Mig 1924-ben 1,500.000 iktatmánya volt a bíróságoknak, addig 1925-ben 1,992.000 - tehát közel 2,000.000 —, az 1926. évben pedig már 2,500.000 iktatmány érke­zett be. (Propper Sándor : A reakció produktuma! - Zaj.) A biróságok költségvetési létszámát véve alapul, 1924-től 1926-ig az ügyforgalomban 79°/o-os az emelkedés. De nemcsak a számbili emelkedés az, amely a biróságok munkáját nehézzé tette és hátráltatta, hanem a munka minőségének sú­lyossá válása is. Hiszen, aki a gyakorlati jogi téren és igazságügyi téren mozog, az tudja, mit

Next

/
Oldalképek
Tartalom