Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-6

28 Az országgyűlés képviselőházának 6. ül A képviselő urak ezúttal sincsenek jelen, igy tehát az eskü ezúttal sem vehető ki. Ugyancsak esküt kell tenniök a biráló-bizottság azon tagjainak is, akik a házszabályok 35. §-ának 1 bekezdésében előirt esküt a tegnapi ülésen nem tették le. Felkérem tehát az I. bírálóbizottság tagjai közül azokat, akik az esküt még nem tették le, mégpedig Gömbös Gyula, Hedry Lőrinc, Herczegh Béla, Kabók Lajos, Lakatos Gyula és Rubinek István képviselő urakat, hogy az eskü letétele végett a terem kö/epére jönni szíveskedjenek (Herczegh Béla, Lakatos Gyula a terem közepére jönnek.) Kérem a j gyző urat szíveskedjék az eskü szövearét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az eskü szövegét, Herczegh Béla és Lakatos Gyula leteszik az esküt). Elnök : Az eskü letétetett. Következik a II. bíráló-bizottság ama tagjainak eskütétele, akik tegnap nem voltak jelen. Ezek a következők : Csiiléry András, Erdélyi Aladár, Györki Imre, Hajós Kálmán, HegymegiKiss Pál és Patay Tibor. A képviselő urak közül jelen van valaki ? (Nincs senki.) Következik a III. biráló-bizottság azon tagjainak eskütétele, akik az esküt még nem tették le. Ezek a következők: Erdőhegyi Lajos, Kun Béla, östör József, Petrovácz Gyula, Rakovszky Iyán. A képviselő urak szintén nincsenek jelen. Következik a IV. biráló-bizottság tagjainak eskütétele. Ezek a következők: Fábián Béla, Ivády Béla, Kálmán Jenő, Örffy Imre, Platthy György és Wolff Károly. (Ivády Béla a terem közepére jön.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az eskü szövegét. Ivády Béla leteszi az esküt). Elnök: Az eskü letétetett. Azokat a képviselő urakat, akik még ezúttal sem jelentek meg, nyomatékosan felkérem, hogy az eskü letétele érdekében mielőob méltóztassanak a Ház nyilt ülésén megjelenni. Váry Albert képviselő ur, mint az igazolási állandó bizottság tagja kivan jelentést tenni. Váry Albert előadó : T. Ház ! Mint az igazolási állandó bizottság előadója, az igazolási állandó bizottság jelentését tisztelettel a következőkben terjesztem elő. (Halljuk ! Halljuk!) A bizottság megvizsgálta Csöngedy Gyula, Bárczy István, Lukács György, Baracs Marcell, Kéthly Anna, Rothenstein Mór és Várnai Dániel országgyűlési képviselő urak megbízóleveleit s miután azokat kifogástalanoknak találta, a házszabályok 12. §-a értelmében az a) jegyzékbe sorolta. Egyben, miután a bizottság észlelte, hogy több választási jegyzőkönyv az előirt törvényes alaki kellékeknek nem felel meg, igy különösen egyhangú választások esetén a választások eredménye kihirdetésének időpontja, nem egyhangú választás esetén a bizalmiférfiak nevének kitüntetése hiányzik, a bizottság határozata értelmében, mint előadó, tisztelettel figyelmébe ajánlom a magyar királyi belügyminister urnák, hogy a törvény idevonatkozó rendelkezéseinek érvényt szerezni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó ur által felsorolt képviselőtársainkat, minthogy választásuk óta 30 nap eltelt s ellenük sem panaszt, sem pedig kifogást nem tettek, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Most pedig az emiitett képviselőtársainkat a tanácskozó osztályokba fogom kisorsolni. Minthogy az I. tanácskozó osztályban 54 tag, ése 1927. évi február hó 4-én, pénteken. a IL, III. és IV. tanácskozó osztályokban pedig 53—53 tag van, a sorsolást akként ejtem meg, hogy az I. tanácskozó osztályba egy tagot, a többi tanácskozó osztályba pedig két-két tagot fogok kisorsolni Megejtem a sorsolást. (Kihúzza a neveket.) Az I. tanácskozó osztályba kerül Lukács György, a II. tanácskozó osztályba kerülnek Várnai Dániel és Bárczy István, a III. tanácskozó osztályba kerülnek Kéthly Anna és Baracs Marcel, a IV. tanácskozó osztályba kerülnek Rothenstein Mór és Csöngedy Gyula képviselő urak Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének (írom. 13.) tárgyalása a képviselői illetményeknek újból való megállapítása tárgyában. Urbanics Kálmán előadó urat illeti a szó. Urbanics Kálmán előadó : T. Képviselőház ! A képviselői illetményeket az 1848 : V. te. napidíjban állapította meg. Az 1848 : tc-nek ezt a rendelkezését az 189Î : VI. te. 1. §-a akként módosította, hogy a napidíj helyébe napidíjátalányt állapított meg. Ezt a rendelkezést azonban a későbbi, az 1910. évben összehívott országgyűlés ismételten összegszerüleg megváltoztatta. Ennek a törvénynek rendelkezését a nemzetgyűlés sem vette figyelembe, amikor a nemzetgyűlési képviselők illetményeit megállapította és ettől függetlenül állapította meg összegszerüleg a nemzetgyűlési képviselők illetményét. A törvény rendelkezésének figyelmen kivül hagyásával ma az a helyzet állt elő, hogy az országgyűlési képviselők illetményei egyáltalában nincsenek megállapítva, épen ezért szükséges, hogy a t Ház ebuen a kérdésben állást foglaljon. A gazdasági bizottság azzal a javaslattal áll a t. Ház elé, méltóztassék elsősorban is kimondani azt, hogy az országgyűlési képviselők illetményeinek törvénnyel való rendezését a Ház kívánatosnak és szükségesnek tartja. Ennek megtörténte után javasolja a gazdasági bizottság, hogy átmeneti időre, mig a törvény meghozatik, méltóztassanak az országgyűlési képviselők illetményeit abban a mértékben megállapítani, amint azt legutóbb a nemzetgyűlés megállapította, és pedig oly módon, amint az 1893 : VI. ic. további szakaszai azt előírják. A nemzetgyűlés a képviselőket megillető illetményeket havi 640 pengőben állapította meg, ezenkívül az elnök külön tiszteletdíját havi 1600 pengőben, az alelnökök és háznagy külön tiszteletdíját havi 800 pengőben, továbbá a képviselők lakáspénzét 2000 aranykorona évi lakáspénz alapulvétele mellett ezen összegnek annyiszorosában, abányszorosra az érvényben levő határozmányok szerint az 1917. évi alaplakbér évnegyedenként emelhető, végül az elnök lakáspénzét ugyanilyen módon, de négyezer korona alaplakbér figyelembevételével állapította meg. Ezenkívül idetartozik még a Ház választott tisztviselői közül a jegyzők illetményének megállapítása. A jegyzők illetményeire nézve a Ház egyik legutóbbi ülésén a ministerelnök ur azt az indítványt terjesztette volt elő, hogy az 50%-ban megállapított külön illetmények akként állapitassanak meg a jegyzők részére, hogy kilenc jegyző illetményét a jövőben tiz jegyző kapja. Jólehet a házszabályok 253. §-a ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz, amennyiben akként t intézkedik, hogy a jegyzők a képviselők illetményének kétszeresét kapják, magáévá tette a ministerelnök ur indítványát és azzal a prepozícióval lép a t. Ház elé, hogy méltóztassék a jegyzők illetményét a képviselői illetmények 50%-ában, de akként megállapítani, hogy kilenc jegyzői illetményt a jövő-