Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.
Ülésnapok - 1927-21
Aa országgyűlés képviselőházának 21. letet és a közigazgatást és ha ez az életben beválik, akkor jövök majd egy törvényjavaslattal, hogy mindezt törvényhozási utón is lerögzítsük. Erről az átmeneti időről van szó, én tehát kérem a t. Házat, hogy méltóztassék a 9. %-t változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 9. §-szal szemben elleninditvány nincs, tehát azt elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Petrovácz Gyula képviselőtársunknak pótlási indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik Petrovácz képviselő ur pótlási indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállni, (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a pótlási inditványt elvetette. Következik: II. fejezet. 10. %. Esztergályos János jegyző (olvassa a II. fejezet címét és a 10—14. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 15. §-t.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Strausz István! Strausz István: Igen tisztelt Ház! Ennél a szakasznál nekem régi hivatásomból kifolyólag messzemenő fejtegetésekbe kellene bocsátkoznom afelett, megadja-e a kultuszminister urnák a magyar állam alkotmányának legerősebb joga, a budget-jog a lehetőséget arra, hogy külön alapot létesítsen. Meghajlok a kultuszminister ur törekvései előtt. Épen ezért fejtegetésekbe nem is becsátkozom. De ha bocsátkoznám is, az adott esetben a budget-jog rigorozitása hajótörést szenvedne az igen t. kultuszminister ur oktatási programmján. Ugy látom, hogy a polgári iskolai oktatásnak sarkpontját szögezi le; fundamentumát teszi le az alap megszervezésével, létesitésével. Ezt tulaj donképen nem is tekintem alapnak, hanem egy piócának, amely a pénzügy minister ur által kitermelt bevételi feleslegeket elszívja a polgári iskolai Programm keresztülvitelére. Ennek az alapnak létesítéséből is megállapíthatjuk, hogy a kultuszminister ur a maga nagy készültsége mellett milyen leleményes is abban a tekintetben, hogy leszögezze — személyétől egészen függetlenül — a maga programmjának megvalósítását. Ezzel ő nem a maga hiúságát szolgálja, mert különben nem ilyen eszközökkel élne, hanem az ország legnagyobb érdekét, azt az érdekét, amely meghozza nekünk a jövendőt, de nem azt a jövendőt, amelyet Raffay igen tisztelt evangélikus püspök ur jósolt Albrecht kir. főherceg királlyá választásában, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hogy jön ez ide?) hanem meghozza nekünk az erős, hatalmas Magyarországot a maga kulturális fölényével az európai államok sorában. En a kultuszminister urat régi idő óta ismerem, szinte a középiskolai életéből; tudtam, hogy milyen a készültsége, de hogy ilyen szívósság él benne, az előttem is meglepő. Épen ezért — mondom — meghajlok az intenciói előtt és csak elismerésemet fejezem ki a kultuszminister úrral szemben az alap létesitése felett, mert én. aki ismerem az állami életet az államháztartás minden vonatkozásában, tudom méltányolni, tudom megbecsülni, mit jelent ennek az alapnak létesitése a magyar kultúrára nézve. De hogy az igen t. minister ur teljesen megvédje a maga intencióinak megvalósítását, bátor vagyok ea:y kiegészítést ajánlani az ieren t. Ház figyelmébe. Ez a szakasz t. i- többek között arról is intézkedik, hogy az évi állami költségvetés előterjesztésével egyidejűleg a kultuszminister ur az alapról tartozik jelentést tenni az ülése 1927 március 9-én, szerdán. 367 országgyűlésnek. De van még egy fontosabb kívánalom is az alappal szemben, az, hogy az / alap elszámolásáról zárszámadás terjesztessék/ elő az állami zárszámadásokkal együtt. Ez nenl a kultuszminister úrral szemben jelent bizalmatlanságot, hanem az én kiegészítésem^ körülbástyázása akar lenni az alap érdekei védelmének abból a szempontból, hogy az alapjavadalmat az utódai is — adja Isten, hogy minél (később következzék be — kizárólag polgári iskplai építkezésekre fordítsák. A szakaszba különben beleolvasható leiine, hogy az általam támasztott követelmény is érvényesülni fog, azonban legjobb az. ilyen foütos kérdést a törvényben expressis verbis renV dezni. Abban a reményben, hogy a minister ^\ ur a javaslatomat elfogadja, leszek bátor ezt előterjeszteni. Még csak azt kellett volna felemlítenem, hogy közjogi helyesség okából még egy szó beszúrását kívánom, t. i, »a legfőbb állami számszék« szavak elé a »m. kir.« megjelölést, mert ez a ministerium előtt is ott van; továbbá a »számszék« szót »számvevőszék« szóra kérem módosítani. Különben javaslatom igy szól (olvassa): »Módosító, illetve kiegészítő határozati javaslat a 43. számú törvényjavaslathoz. A 15. § utolsó bekezdésének 7. sorában »a« után »m. kir.« és 8. sorában »számszék« helyett »számvevőszék« iktatandó be. Ugyanezen bekezdés utolsó szava »állapítja meg« után folytatólagosan felveendő: »és együtt határozzák meg az alap zárszámadásának szerkezetét, amely szerkezetben az alap zárszámadása az állami zárszámadással az országgyűlésnek bemutatandó.« (Felkiáltások balfelől: Elfogadjuk!) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közokta. tásügyi minister: T. Képviselőház! A határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 15. § 1. és 2. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdéssel szemben Strausz István képviselőtársunk módosítást terjesztett elő. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. bekezdést a bizottság szövegezésében, szemben Strausz István képviselőtársunk szövegezésével, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. tehát a 3. bekezdés Strausz István szövegezésében fogadtatott el. Következik a 16. §. Esztergályos János jegyző (olvassa a 16. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatott Olvassa a 17. ß-t.) — Griffer Miklós! Griger Miklós: T. Ház! A törvényjavaslat 17. §-ához voltaképen csak azért szólalok fel, mert ez alkalmat szolgáltat nekem arra, hogv válaszoljak Kéthly Anna képviselőtársamnak ama kirohanására, (Zaj a szélsőbaloladolon.) amelyet tegnau a felekezeti iskolák ellen intézni jónak látott. Ebből a felszólalásból letompítva bár, de azért egészen érthetően kicsendült ama Bebel-i felfoerás. hoary a kereszténység és a szlocializmus tüz és viz., Engem ez a hang nem lepett meg mert ismerem a szociáldemokráciának filozófiáját és párthatalmi taktikáját. Filozófiájának alapja a történelmi
