Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-599
A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. évi november hó 12-én, pénteken, Zsilvay Tibor, Huszár Károly és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A külügyi bizottság benyújtja jeientésót a Nemzetek Szövetsége egyesség okmányának módosítása tárgyában. — A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános ós részletes tárgyalása. Felszólaltak: Petrováoz Gyula, Sándor Pál, Hermann Miksa kereskedelemügyi minister. 2. §. Szabóky Jenő. — A leányközépiskoláról és laánykollógiumról "szóló törvényjavaslat általános ós részletes tárgyalása. Felszólaltak : Vasadi Balogh György előadó. — Kéthly Anna, Petrováoz Gyula, Szilágyi Lajos, Hebelt Ede, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister. — A leg. közelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az inditványkönyv felolvasása. — A bel ügy minister válasza Kiss Menyhértnek' Kovacsios Dezső békésmegyei főispán ténykedései tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése A kormány r-és zárol jelen vannak: Scitovszkij Bála, Herrmann Miksa, gr. Klebelsberg Kunó(Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur. Bemutatom Veszprém vármegye közönségének feliratát a Cseh-Szlovák államnak a gazdasági háború és Magyarország gazdasági elnyomásának előidézésére irányuló , törekvésével szemben való állásfoglalás tárgyában. A feliratot a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. : Móser Ernő képviselő ur, mint a külügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Móser Ernő: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni a külügyi bizottság jelentését a Nemzetek Szövetsége egyességokmányának módosítására vonatkozólag. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és sürgősen tárgyalásra kitűzni. Elnök: A bizottsági jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Napirendre tűzésével kapcsolatosan kérdem, méltóztatik-e a bizottsági jelentésben kért sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatott. Napirend szerint következik a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1176, 1186) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? ; Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz kizárólag a székesfővárost érdeklő margitszigeti XAJLÓ. XLVI. járatok érdekében vagyok bátor felszólalni, a többire vonatkozólag előre kijelentvén, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben hajlandó vagyok a legkészségesebben elfogadni és a legkészségesebben hozzájárulok ahhoz, hogy a m. kir. kormány ezt az egyetlen magyar hajózási vállalatot tőle telhető módon minden tekintetben támogassa. Ennek a törvényjavaslatnak indokolásában van egy passzus, amely ezt mondja (olvassa): >A társaság vele 1917-ben kötött külön szerződés alapján a Budapest székesfőváros Határában teljesítendő hajózási szolgálat ellátásáért is részesült államsegélyben. Ennek a szolgálatnak újra rendezése a mostani szerződés keretébe nem volt beilleszthető. Ugyanis e járatok helyi jelentőségüknél fogva nem esnek oly megítélés alá, amely azoknak az állam részéről való támogatását indokolhatná, így a szóban levő helyi hajózásnak legköltségesebb része a különben is nyári hónapokra szorítkozó Szent Margitszigeti járatokra esik, mely járatok úgyszólván kizárólag a közönség kényelmi és szórakozási igényeit szolgálják. Ehhez képest a szerződés 57. ^-a kimondja, hogy a helyi járatok segélyezésére 1917-ben kötött szerződés a most tárgyalt szerződés életbeléptével hatályát veszti és a társaság ezen helyi járatok címén államsegélyre nem tarthat igényt.« Ezzel a meglehetősen szűkkeblűnek mondható fiskális argumentációval szemben bátor vagyok idézni egy korábbi törvénynek, a székesfőváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló 1908., évi XL VIII. tc.-nek indokolását. Ebben a ministeri indokolásban az akkori kormány a következőket mondja, (olvassa): »A Sáros- és Rudasfürdő kiépítésének s a Szent Margitsziget megszerzésének javaslatba hozatalára nemcsak szépészeti, hanem főként egészségügyi és gazdasági szempontok indítottak, amelyeknek jelentősége a helyi vonatkozásokou túl az egész országra kiterjed és az az óriási kincs, amely 55
