Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-589
64 A nemzetgyűlés 589. ülése 1926. közgazdasági nagytekintélyű intézmények képviselete biztositva van. Hogy mi szükség van ezenkivül még az uralkodó, szóval az államfő által kinevezett tagokra, ezt megérteni nem tudom. Megértem akkor, ha azt tételezem fel, hogy ezáltal a mindenkori kormányok akarják a maguk pozícióját a felsőházban biztositani. Ez lehet praktikus a kormány részéről, ezt azonban demokratikusnak és az idők szellemével megegyezőknek egyáltalában nem lehet mondani. Azt is nehezményezem a felsőházi javaslatban, hogy túlmagas számban akarja megállapítani a felsőházi tagok számát. Ha már egyszer a kormány azon az állásponton van, hogy csonka Magyarországnak is szüksége van felsőházra, lehetetlen, hogy elzárkózzék annak belátása elől, hogy egy kétszázon felüli tagból álló felsőházra még az ő princípiumaiból kiindulva sem lehet igazán szüksége ennek a csonka országnak. Hiába mondja a kormányzat, hogy ez nem kerül sok pénzbe, mert hiszen a felsőházi tagok nagyrésze díjtalanul fogja ellátni tisztségét. De ez egyrészt nem is helyes demokratikus államban, másrészt a felsőházi javaslat szerint a tagok száma túlnyomó nagy részben illetményekben fog részesülni, tehát maga a javaslat is azt kontemplálja, hogy ez a megalkotandó felsőház bizony tetemes összegébe fog kerülni ennek a nyomorult, szegény országnak. Ha tehát egyszer a kormány feállitandónak tartja a felsőházat, elégedjék meg legfeljebb száz taggal ; untig elegendő volna abban az intézményben egy ilyen kicsi ország részéről száz főrend, vagy felsőházi tag is arra a célra, amelyet a kormány és többség ennek a javaslatnak a megvalósításához kapcsol. Mindenesetre én is furcsának találom, hogy ez a javaslat módot ad a volt uralkodóház némely tagjainak arra, hogy 24 éves életkorukban már felsőházi tagságot kaphassanak. Nekem nem lenne semmi kifogásom az ellen, ha a volt uralkodóház Magyarországon élő és az előirt vagyoni feltételeknek megfelelő tagjai épugy mint a többi főrendek, választás utján bekerülhetnének a többi tagokra megállapított életkorban a felsőházba ; ez ellen talán nem lenne kifogásom, de hogy direkte és kifejezetten megkülönböztetést tegyünk a volt uralkodóház tagjaival, hogy direkte az ő kedvükért leszállítsuk a korhatárt, amely általában véve kötelező a felsőházi tagokra, ezt teljesen lehetetlen dolognak és a fennálló törvényekkel homlokegyenest ellenkezőnek tartom. Egyszer már tiszta bort kellene a kormánynak a pohárba töltenie, nyíltan szint kellene vallania abban a kérdésben, vájjon érvényben tartja-e a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt vagy nem ? Ha érvényben tartja ezt a törvényt, akkor ilyen megkülönböztetést nem volna szabad tennie. Most ismételten . a kisgazda képviselőkhöz fordulok, akik kell hogy ismerjék a régi kisgazdapárt programmját. Összeegyeztethetőnek tartják-e a régi, a 48-asnak büszkén nevezett kisgazdák felfogásaival, hogy ilyen felsőházi javaslatot szavazzanak meg, amely szerint a Habsburg-ház Magyarországon levő tagjai minden más főrendek és egyszerű állampolgárok előtt ilyen kifejezetten éles megkülönböztetésben részesüljenek. Ez a régi, a 48-as tradíciókkal való megegyezés 1 Végtelenül csodálom, — nem is csodálom ugyan, mert ettől a kormánytól, amely valósággal tojástáncot jár a legitimizmus kérdésében, a királykérdésben, igazán más megoldást nem is" várhatunk. Azt hiszem azonban, hogy vannak a túloldalon olyan képviselőtársaink is, akikben fel kell támadnia annak a gondolatnak, hogy ezt a tojástáncot sokáig igy járni nem lesz jó, jó lenne nyíltan szint vallani, hogy mit akar, milyen állás- ' évi október hó 29-én, péntehen. ponton van a kormány. Ha egyik oldalon nehezményezi a király kérdés megbolygatását, akkor nehezményezze a másik oldalon is. Nem kívánok mást, csak azt, hogy vonja le a konzekvenciát azzal, hogy ezidőszerint a királykérdés megbolygatása nem aktuális, hanem egyenesen veszedelmes a csonka országra nézve. Ha a kormánynak ez a felfogása, akkor vigye is ezt keresztül; ha az egyik oldalon nem engedi meg a véleménynyilvánítást, ne engedje meg a propagandát a másik oldalon sem, amely szembeszökő módon egyenesen az izgatás jellegét ölti magára. Az utóbbi időkben már az államfő személye ellen is irányul ez az izgatás; a kormánynak ezt nem volna szabad tűrnie. Annak a se ide se oda határozott állás-nemfoglalásnak eredménye ez a felsőházi javaslat, amely igy különbséget tesz Habsburg-házi hercegek és más főrendek és állampolgárok között. De különben is helytelenül van megfogalmazva a törvényjavaslatban ez a kérdés. A 2. § kimondja, hogy felsőházi tagok lehetnek méltóság, kinevezés és választás címén. Később felsorolja, hogy kik lehetnek méltóság, kik lehetnek kinevezés és kik lehetnek választás címén felsőházi tagok. Azután egy külön pontba felveszi a Habsburg-ház Magyarországon tartózkodó tagjait. Kérdem, hogy ezek milyen címen lesznek a felsőház tagjai, mert a méltóság címén szereplők között nincsenek, de nincsenek sem a kinevezés, sem a választás címén helyetfoglalók között. Bocsánatot kérek, de azt kell mondanom, hogy ebben a tekintetben a törvényjavaslat pongyolán van megfogalmazva, mert fel van sorolva, hogy kik foglalnak helyet a felsőházban méltóság, kinevezés és választás címén, azonkívül van egy szakasz, amely tagsági jogot ad olyanoknak, akiket egyik pont alá sem lehet foglalni. Ismételten hangsúlyozom, hogy ha már a kormány szükségesnek tartotta ezzel a javaslattal idejönni a nemzetgyűlés elé, akkor legalább ugy állította volna össze javaslatát, hogy a kormány által is többször hangsúlyozott modern haladásnak, az egészséges, magyar demokratikus fejlődésnek megfeleljen. Ha történt is erre vonatkozóan lépés, ebben a törvényjavaslatban mint már előbb elismertem, —- sok hiba van, amely a javaslatnak ert az érdemét lerontja és valósággal olyanná teszi a javaslatot, hogy ahhoz egy régi 48-as eszmékhez ragaszkodó ember szívvel-lélekkel hozzá nem járulhat akkor sem, ha magát a gondolatot egyébként elfogadhatónak is tartja. Mivel én ezt a javaslatot csonka Magyarország szempontjaiból, a tisztességes, a hagyományokon alapuló egészséges magyar demokrácia szempontjából, a régi 48-as hagyományos magyar uolitika szempontjából is elfogadhatónak nem tartom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt a részletes vita tárgyául is elfogadhassam. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Csik József jegyző: Létay Ernő! Létay Ernő: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem kimondhatom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. Meskó Zoltán képviselő ur a házszabályok 205. §-a alapján személyes kérdésben szót kért. Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Nagyon rosszul esik nekem, mert nem szoktam meg, hogy immár a második napon is személyes kérdésben vagyok kénytelen felszólalni saját reputációm prrlpkfhf 1 !! Horváth Zoltán képviselőtársam, bár tegnap
