Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-599

372 A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. bözeti vizsgálatra sem provideál. Az az érzésem, hogy a minister ur ezzel magáévá teszi azt az aggodalmamat, hogy a liceum a szó igazi értelmében nem középiskola és igy tulajdonképen a lieeurn kifejlesztése a nők középfokú oktatását agyonnyomja. A 14. §-nak az az intézkedése, amely 40-es osztálylétszámot állapit meg, a mai körülmények között helyeselhető, bár magam soknak tartom, de meg kell találni a módját annak, hogy ahol több a jelentkező, ott párhuzamos osztályokat állítsanak fel. A 15. $-nál, amely a leányiskolái érettségi bizonyítványnak az egyetemekhez való kapcsolatáról szól, engedje meg a minister ur, hogy gyannmnak adjak kifejezést. A mi ehi álláspontunk a tanszabadság kérdésében Aben a nemzetgyűlésben ismételten kifejezésre került. Az érvényben lévő numerus clausus magyarán: törvény a szegény zsidók ellen, s most a szakasz elaszticitásával e mellé egy uj törvény kerül: törvény a szegény nők ellen, mert a gazdag zsidók és a gazdag nők el tudnak majd menni külföldi egyetemkre is. Megnyugtató Ígéretet várok a minister úrtól, hogy a szakasz az ő kezében azt fogja jelenteni, hogy az egyetemeken a nők elől való eddigi elzárkózottság meg fog szűnni, az egyetemek és főiskolák a minister ur legszéleaebbkörü jogkiterjesztése ellen saját hatáskörükben nem intézkedhetnek és igy jogtalanul és indokolatlanul nem zárhatják el kapuikat az oda törekvő nők elől. A legbiztosabb módja

: ennek természetesen az volna, ha ez a paragrafus nem ebben a szövegezésben, hanem más szövegezésben azt mondaná ki, hogy a nők ugyanolyan feltételekkel volnának felvehetők az egyetemekre, mint a férfiak és a továbbképzésnek sem felekezeti, sem nemi korlátozásai nem lehetnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A javaslatnak az érettségire vonatkozó szakasznál meg kell jegyeznünk, hogy a latin azt mondja »nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk«, ezzel szemben a porosz mintájú iskolák azt mondják, nem az életnek, hanem az érettséginek tanulnak a tanulók. Az érettségi, ez a barbár tortura ugy megrázza a diákokat, hogy évtizedek után is vissza-visszatér ez az élmény még álmaikban is és Freud professzor az ő »Traumdeutung«jában külön fejezetet szentel az úgynevezett érettségi álmoknak. Ismétlem, én nem a »nem tanulás« álláspontján állok, de sokkal több bizalommal vagyok a gyermekekkel nyolc éven keresztül foglalkozó, felügyelet és ellenőrzés alatt álló tanári testület iránt, akik a gyermek képességeit ismerik, mintsem hogy ennek a felülvizsgálását szükségesnek tartanám, hiszen tulajdonképen nem a gyermekek, hanem a tanárok vizsgájáról van itt szó. (Ugy van! jobbfelől.) De ha van érettségi és igy ragaszkodnak az érettségi vizsgához, akkor nem értem, hogy a minister ur miért fejezi ki e törvényjavaslatban bizalmatlanságát az egész középiskolai tanári karral szemben, amikor

; ugyancsak ebben a szakaszban, bizonyos ismeretek esetleges pótlásáról, beszél. Nem tudom, nem ákar-e ez megismétlése lenni a középiskolai felvételi vizsgáknak arra az " esetre hogy a hazafias vagyonos zsidóság hivatalos álláspontja ellenére a Népszövetség mégis beleavatkoznék a numerus clausus kérdésébe? Végül a harmadik tipusról', a leánykolléévi november hó 12-én, pénteken. giumról állapítsuk meg azt, amit már elmondottam hogy ez rossz és felesleges iskolatípus. Azt mondja a javaslat, hogy főiskolára képesítenek,^ de egyetemre nem. Nem tudom, vájjon a bányászati akadémiát vagy a keszthelyi gazdasági akadémiát értik-e ezalatt a főiskolai képesítés alatt? A leánykollégium a felső-leányiskolának feltámasztása, tehát az az iskolatípus, amelynek túlhaladottságát épen eléggé illusztrálják a felső-leányiskolák elnéptelenedett osztályai. Ez az iskolatípus megbukott a hatosztályos formájában, megbukott a továbbképzővel megfejelve is és maga az indokolás is hivatkozik a szülőknek arra az, idegenkedésére, mellyel ez iskolatípus iránt viseltetnek. Nem tudom, miért kell ezt az iskolatípust marás formában újra feltámasztani 1 Ennek célja és értelme szerintem nincs, létesítése tehát csak felesleges szervezési munkákat fog jelenteni. Végezetül és általában: a politikai jósok szerint választások előtt állunk, a 24. óra utolsó percében, s minden javaslat minden illetékes tényező kijelentése esy-egy választási jelszó. Majd elválik, hogy valóban igy lesz-e, de mi itt is kijelenthetjük, hogy nekünk nincsenek külön választási jelszavaink. Nekünk van működési pre grammunk, amelyből annyi és akkor valósitható meg, amennyit és amikor az osztályközi erő lehetővé tesz. A kulturkérdés nem választási jelszó, hanem programmunk s ez: harc a magyar nép egyetemes műveltségének lehetőségeiért. (Ugy van! a, szélsőhaloldalon ) A javaslat a másra hiányaival és hibáival ehhez a célhoz szerintünk alkalmatlan utón indult el, csak zsákutcába kerülhet, a célhoz nem visz közelebb bennünket épen ezért még az általános tárgyalás alapijául sem tudom elfogadni. (Éljenzés és tams a, szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra jelentkezik? Hebelt Ede jegyzőt Petrovácz Gvuia! Pe+rováez Gyula: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk!Halljuk!) Amikor a Keresztény GazdasáfH és Szociális Párt részéről felszólalok, meg kell államtanom, hogy mi ezt a javaslatot ugy tekintjük, mint egy olyan követ- amelyet a magvar knltura modernizálásának és njiáénitésének éoülotébe most, ez alkalommal helvez el a kultuszminister ur azok után a kövek vtán, amelvek ezek alanköveit képezték; u?v is tekintjük, mint követ ahboz az emlékműből amply me-göWíkitani van hivatva a kultuszmi)-iic^nT. lir működését a magyar kultúra történelmében. Épen ezért e nárt részéről a legmelegebben üdvözöljük ezt a javaslatot, mint logikus következményét annak a reformnak, amelyet a kultuszminister ur a fiu-középiskolával a múlt ciklusban bevezetett és amilyen szerencsés és eredményes volt az a Programm, énen olyan szerencsésnek és sikeresnek gondoljuk e reform keresztülvitelét is. Nem osztozhatom abban a felfogásban sem, amelyet előttem szólott mélyen t. hölgy kén viselőtársunk mondott, hogy nincs szükség külön leány-középiskolákra. Ugy gondolkozom éspedig tapasztalatok alánján gondolkozom ngy, hos*v ameddig különbség van a női lélek és a férfi lélek között, addig ezt a két lelket másként és másként kell kicsiszolni. Nem ér+betek egyet ezzel a felfogással, mert hiszen akkor azt kellene mondani, hogv minden drágakövet egy és ugvanazon eszközzel kell az ékszerésznek kicsiszolnia. Amint a drágaköveknél a drágakőinek természete szerint különböző csiszoló eszközök vannak, ugy a női és férfi lélek kicsiszolására is egészen különböző módszereket kell követni. Nekem szerencsém volt 25 esz-