Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-598

A nemzetgyűlés 598. ülése 1926. évi november hó 11-én, csütörtökön. 353 teremteni, ezek hozzájárultak belföldi kölcsöneink kamatainak csökkentéséhez ; ismernie kell mindenkinek, hogy ezen a téren, azt lehet mondani, gyorsütemű javulás következett be. Csak arra akarok rámutatni, hogy milyen feltételek mellett oldottuk meg másfél évvel ezelőtt a földhitel kérdését. Azt hittük, hogy az nagyon kedvező volt, természetesen az akkori pénzügyi piac mellett nagyobb eredményt nem lehetett elérni. Pedig, ha nézem a legutolsó városi kölcsönt, a kettő között óriási különbség van. Azt hiszem, ebben a kérdésben még nem lehet megállani. Ha veszem a termelés minden fázisát és azt látom, hogy pl. a mezőgazdaság a váltóés egyéb rövidlejáratú kölcsönökkel lehetetlen kamatok mellett — és itt a vidéket különösen kiemelem, ahol 16 %-os a kamat — kénytelen dolgozni, (Ugy van ! a középen és balfelöl.) akkor ez csak a gazdasági szervek biztos végromlására vezethet. Ami a jövőt illeti, a hitelre vonatkozólag — és ugyanez áll az iparra is — ezt a két problémát tűztem ki : Meg kell találni a módját e túlságosan terhes köl sönök konvertálásának. (Helyeslés^ balfelöl.) Mert végeredményben igaz az az állitás, hogy a közterhek mindenesetre elviselhetőbbé válnának, ha nem ilyen kamatviszonyokkal kel eue számolni. (Ugy van ! balfelöl. — Gaal Gaston: A kamat és a vám, ez a kettő öli meg a magyar mezőgazdasági termelést!) Azt hiszem, hogy ezen az alapon — anélkül, hogy ma konkrétumokat akarnék leszegezni, de bizonyos posszibilitást látok, — még további lépéseket tudunk tenni. Ugyanezeket a hitellehetőségeket meg kell szerezni az iparnak is. Ezzel álproblémával is foglalkozni fogunk. Hozzáteszem, hogy hitel terén sok kívánság és megoldásra váró kérdés van. Már első költségvetési beszédemben is szóltam erről és már történtek is bizonyos intézkedések; igy be van nyújtva az ingójelzálogról szóló javaslat, amely még nagyon sok vitát fog támasztani, óvatosan kell kezelni, és vigyázni kell, hogy ellenkező hatást ne váltson ki. A jelzálogról szóló törvényjavaslat is be van nyújtva, és hivatva van sok kívánságról rendelkezni. Ha ezeket és a többi kérdéseket helyesen visszük dűlőre, tovább fogjuk fokozni az ország iránti bizalmat, megerősitve a gazdasági életet. Az uzsoratörvény kérdésével is foglalkoznunk kell. (Halljuk! a középen.) Ugyanis sok oldalról fölmerült az a kivánság, hogy ezt a kérdést szabályozni kell. Ha eddig tartózkodó álláspontot foglaltam el ebben a kérdésben, annak oka az volt, hogy végeredményben törvénnyel megoldani nehéz olyan kérdést, amelyet maga az élet szabályoz. Ha nézem a dolgok fejlődését, ugy érzem, közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor ezzel a kérdéssel foglalkozhatunk, és látom egy intézkedésből, hogy eredményt lehet elérni. Most, amikor felvettük a vármegyei és városi kölcsönt, intézkedtem, hogy a bankkamatlábnál 2%-nál nagyobb kamatra nem lehet a városi kölesönt elhelyezni, attól a pénzintézettől pedig, amely ezt nem akarja megadni, a kölcsönt el kell vonni. Tudom, hogy ez erőszakos intézkedés, de meg kell csinálni, ha a szükség ugy kívánja. (Helyeslés a közéven és half elől.) Csak példát akartam ezzel mutatni, hogy_ a pénzintézetek is haladjanak ezen az utón. Én nem akarok vádat emelni a pénzintézetek ellen, és itt is hangsúlyozom, hogy nem tudok azokkal egyetérteni, akik minden tárgyilagosság nélkül teszik szóvá a pénzintézetek politikáját. Számolni kell azzal, hogy a múlt rajtuk épült fel, és hogy nélkülözhetetlen szervei a jövőnek is. Innen ismételten kell tehát kérnem őket, hogy amikor az állam, a kormány, mindenki megteszi a maga kötelességét az ország rekonstrukciója érdekében, ők is kissé erőteljesebben haladjanak ezen az utón. A magam részéről semmi eszközt nem fogok elmulasztani, amivel segítségükre lehetek, de azt hiszem, ott is revizió alá kell venni a rezsi- és hasonló költségeket ; mert higyjék meg ők : hiába minden felfokozott rezsi, felfokozott kamatszedés, ha a gazdasági alanyok tönkremennek, nem lesz mire alapozni a jövő gazdasági életet. Azt hiszem, hogy ez szervesen kapcsolódik ehhez a kérdéshez. (Helyeslés.) Nem akarom tovább folytatni beszédemet. (Halljuk ! balfelől !) Meg akartam mutatni a jövő irányát. Óriási, nehéz feladatok várnak megoldásra, sok nehézséggel kell megküzdeni. En nem szoktam eltitkolni azt, ami nehézség, nyíltan szoktam feltárni nemcsak a kellemes, hanem a kellemetlen dolgokat is, mégis ugy érzem, hogy a mai nappal, akkor, amikor ez a törvényjavaslat benyujtatik, — ha hozzáveszem azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket is, amelyeket kifejtettem — erőteljesen belelépünk abba az időszakba, amikor a gazdasági élet rekonstrukcióját akarjuk előmozditani. Ha pedig ez a gazdasági rekonstrukció megtörtént, azzal kapcsolatban a szociálpolitikai problémákat is meg lehet oldani. (Ugy van ! jobbfelölj Nem felel meg a valóságnak az a beállítás, mintha a kormánynak nem volna érzéke a szociálpolitikai problémák iránt, hiszen hivatkozhatunk a rokkantügyre, ezt mi oldottuk meg ; hivatkozhatunk a teljesen leromlott és mindentől megfosztott kórházak helyzetének megjavítására, (Ugy van ! jobbfelöl) és hivatkozhatunk a gyermekvédelem terén elért eredményekre is. Mindez szociálpolitikai intézkedés volt, szociálpolitikai intézkedést visz bele az életbe ez a törvényjavaslat is és nem egy szociálpolitikai gondolatot viszek bele az adópolitikába. Nekünk nagy feladataink vannak a gazdasági, a szociális és a kulturális politika terén. Nekünk az ország gazdasági erejét mindig figyelembevéve kell ezeknek a kérdéseknek megoldására törekednünk, és hiszem, hogy ha megtartjuk azt az alapot, amelyen ma állunk, ha nem engedjük ezt az alapot megrendíteni, akkor biztos utón haladunk és nem fogok csalódni optimizmusomban. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet utßn.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Napirend szerint következik a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Bész vény társasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1176, 1186) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Tamássy József előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az 1894. esztendeig olyan hajózási vállalatunk, amely kizárólag a magyar érdekek szolgálatában állott volna, nem volt. A Dunán egyetlen jelentősebb társaság, mégpedig mondhatni egészen monopolizált helyzetben, bonyolította le a forgalmat. Ez a Dunagőzhajózási Társaság volt, amelyről azonban, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy különösen abban az időben sokkal inkább állott az osztrák érdekek szolgálatában, semmint a magyar érdekek szolgálatában. Annak helyes felismerése, hogy a mezőgazdasági és az ipari termelés érdekében is szükség van a Dunán egy olyan hajós vállalatra, amely kizárólag a magyar érdekek szolgálatában áll, hogy igy azt a nagy kincset, amelyet nekünk a