Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-598

348 A nemzetgyűlés 598. ülése 1926. évi november hó 11-én, csütörtökön. helyesen járok el. Meg fogom mondani a képviselő nrnak az adatokat. A fényűzési adót illetőleg két intézkedést tervezek. Revizió alá akarom venni a fényűzési tárgyakat. Erre kérek felhatalmazást. Ennél a kérdésnél meg kell mondanom, hogy — sajnos — teljes egészében nem tudom nélkülözni a fényűzési adót, de azt hiszem, azokat a széles kereteket már nem leihet fentartani, amelyek között majdnem minden butor, öltözet stb. fényűzésnek van minősitve. Ezt az álláspontot fel kell adni, összhangba kell hozni a gazdasági élettel. Másrészt százalékos rendszerre kívánok áttérni, még pedig ugy, hogy olyan lekos rendszert léptetek életbe, amely szerint a mai tizzel szemben öt a minimum, 25-tel szemben 20 volna a maximum és a cikkek különbözősége szerint akarom a különböző százalékot alkalmazni. Ezeket kívánom a fényűzési adó és a forgalmi adó terén megcsinálni s ami szintén bevételcsökkenést jelent. Ami a fogyasztási adó kérdését illeti, a napokban történik intézkedés a mezőgazdaság érdekében, amennyiben a benzint és a gépolajokat felmentettem a fogyasztási adó alól. (Gaal Gaston: Lekapcsoltak már az árusítók belőle!) Ezt akarom én is megemlíteni. Sajnos, az lehetetlen helyzet, hogy amig az egyik oldalon az állam lemond a maga bevételéről azért, hogy a termelést fokozza, addig a másik oldalon az árakat felemelik. Azt hiszem helyes organizációval ezt a kérdést meg fog lehetni oldani, mert hiszen mi végeredményben a kincstár részéről a termelés érdekében mondunk le erről az igen jelentkleny bevételről. Ma, amikor^ a traktorok stb. vonulnak be a mezőgazdaságba, amikor a mezőgazdaság fokozott nehézségekkel küzd, akkor a mezőgazdaságnak és az iparnak egyaránt nagy érdeke a termelés fokozása, mert csak igy épülhet fel az erőteljes ipar, amire az országnak olyan nagy szüksége van. Ezek az_ eredmények körülbelül hárommillió pengőt jelentenek, ugy hogy végeredményben azok az adókedvezmények, amelyeket ez a javaslat nyújt, nem kevesebb, mint 40 milliót jelentenek. Azt hiszem, ez olyan összeg, amelyet nem lehet kicsinyelni, ha figyelembe veszszük az ország gazdasági helyzetét. Megengedem, hogy sokan szeretnék, ha több lenne lehetséges, de felelősségem tudatában, lelkiismeretemre hivatkozva, állitom, hogy elmentünk addig a határig, ameddig lehetett. (Fábián Béla: Takarékoskodni!) Mikor ezt megtettem, nem lehet azt mondani, hogy politika van a dologban. (Zaj és élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Bud János pénzügyniinister: Tévednek t. képviselőtársaim, ha azt hiszik, hogy ezt politikából tesszük, ezek az intézkedések a pénzügyi és gazdasági helyzet annak idején meerjelölt második fázisának természetes következményei. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, Reischl képviselő ur! Bud János pénzügyniinister: Méltóztassanak csak visszaemlékezni költségvetési beszédemre és meg fogiák álla pit ani, hogy végeredményben három fázist jelöltem meg azon az utón, amelyen haladunk. Az egyik, amelyet mint feltétlen szükségességet emiitettem, amely nélkül a kérdéseket előbbrevinni nem lehet: az állami pénzügyek helyreállítása. Második fázisként jelöltem meg a gazdasági élet megerősítését. (Zaj. — Gaal Gaston; Ez még nincs meg!) Harmadik fázis lenne a szociálpolitikai kérdések megoldása. Azt hiszem — majd rá fogok térni egyéb kérdésekre is — hogy amikor a kormány ezeket az intézkedéseket teszi, akkor semmi egyebet nem céloz (Cserti József: Készül a választásokra! — Derültség.), mint halad az előre kijelölt utón és a terhek csökkentése utján igyekszik a gazdasági életet megerősiteni. A csökkentések hatása még erősebiben fog jelentkezni, ha figyelemmel lesznek az urak azokra a további intézkedésekre, amelyek szoros kapcsolatban állanak az állam által tett intézkedésekkel és amelyek sokszorosan fokozni fogják a közterhek enyhítését. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, még egy pár kérdést akarok megemlíteni azért, mert az adópolitikával szorosan összefüggnek és mert ezeket — hogy ugy mondjam — minden oldalról egyértelműen követelték. Az egyik a borfogyasztási adó kérdése, (Halljuk! Halljuk!) Ami a borfogyasztási adó kérdését illeti, én arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ez nem az állam bevétele lévén, ez a kérdés tulajdonképen a községek feladatkörébe tartozik. (Gaal Gaszton: Ugy van! Ez egészíti ki a községek háztartását!) Épen ilyen nyíltsággal rámutattam arra is, hogy végeredményben, amennyire szükséges ezt n az egyik oldalon megoldani talán épen a szőlőtermelés érdeke szempontjából, a másik oldalon ugyanolyan óvatosan kell kezelni, nehogy a községek túlterhelése álljon elő. Azt látjuk azonban, hogy ez eredményre nem vezet. És azért is, mert tapasztaltam, hogy milyen a szőlőbirtokosok helyzete és a borkereskedelem mai állapota, beláttam, hogy a külföld mintájára mi sem térhetünk ki azok elől az intékedések elől amelyek ezt a kérdést előbbre viszik. A magam részéről a következő intézkedéseket tervezem. Amint beszédem későbbi folyamán méltóztatik majd meglátni, meg vagyok győződve arról, hogy épen azokban a községekben, amelyekben a borfogyasztási adó nagy szerepet játszik, erősebb takarékossággal — nem olyan takarékosságot értek, amely nehezen volna megvalósítható, hanem olyat, amely marói-holnapra bevezethető — tulaj d önkép en könnyen nélkülözni tudnák azt az adóbevételt amit ezen a címen szednek. Ezért helyezkedtem arra az álláspontra, —természetesen mindig számolva az autonómiák pénzügyi helyzetével — hegy a ma fennálló borfogyasztási adót a kormánv rendeleti intézkedéssel felére szállítsa. (Helyeslés.) Ezt meg kellett tennem azért, mert látom, hogy az autonómiák önmaguktól nem törekszenek a kérdés megoldására és végeredményben nekik is érdekük az, hogy ez a kérdés dűlőre vitessék, mert különben tönkremegy a szőlőtermelés, azt pedig mégsem akarhatják, hogy import révén kelljen a szükségletet fedezni. Sokszor szóvátétetett a késedelmi kamat kérdése az egyes adónemeket illetően. Szóvá tétetett, hogy a késedelmi lkamat^ különböző aszerint, hogy milyen adónemekről van szó. Az egyenes adóknál hónaponkint 1%:, vagyis évi 12%. Én ezt a késedelmi kamatot ebben a formában fentartani nem kívánom. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy nagvobb mértékben leszállíthassam vagy eltörölhessem, mert hiszen mindig számolnom kell azzal a ténnyel, hogyha túlságosan mérséklek, akkor végeredményben nem fog adófizetés történni. De viszont a másik oldalon le akarom