Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-596
284 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926, Hébelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! A második bekezdés pótlása gyanánt indítványozom, hogy abban az esetben, ha valamely törvényhatóság több tag választására jogosítva, a választás az arányos választás elve szerint történjék. A törvényjavaslatban ugyanis bizonyos ellenmondást látok, amennyiben a felsőházi tagok választására jogosított szervezetekről és intézményekről szóló 19. § utolsó előtti bekezdésében ki van mondva, hogy ezek a szervezetek és intézmények oly módon választják a felsőházi tagokat, hogy a kebelükben lévő szakok és érdekcsoportok aránylagos illetve változatos képviselethez jussanak. Ezt helyesnek tartom. Azonban ugy érzem, hogy a törvényhatóságokban, ahol épen a felsőházi választások miatt jövőben intenzivebb lesz, a politikai küzdelem, mint amilyen volt eddig, ugy érzem, hogy ezeknél is móltányos és igazságos az arányos választás elvének a behozatala, vagyis az, hogy necsak az uralkodó egyik pártnak a tagjai közül válasszanak felsőházi tagokat, hanem a kisebbség is képviselethez juthasson a felsőházi tag választásánál- Méltóztassék tehát indítványomat elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólani. Ha szólani senki nem kivan, a vitát berekesztem. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister : Tisztelettel kérem, méltóztassék ennek az indítványnak elvetésénél az eredeti szöveget elfogadni. A törvényjavaslót 10- §~nál a nemzetgyűlés már határozott a választások módjára nézve, hogy a választás és a szavazás miképen történjék. Az az indítvány, amelyet az igen t. képviselő ur most előterjesztett, ezzel a már meghozott döntéssel ellentétben állván, és egészen más rendszert képviselvén, kérem hogy ennek az indítványnak mellőzésével és a 10. §-ban hozott határozat épségbetartásával az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 18. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben az előadó urnák van egy elleninditványa. Kérdem, méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó ur szövegezésével, igen vagy nem? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennek következtében azt az előadó ur szövegezésében jelentem ki elfogadottnak. Hebelt képviselő urnák van egy pótlása a második bekezdéshez. Erre külön teszem fel a kérdést, méltóztatnak-e ezt a második bekezdéshez javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A Ház a pótlást elvetette. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Perlaki György jegyző (olvassa a 19. §-t) : Az előadó ur kivan szólni. Illés József előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel indítványozom, hogy a 19. §-ban a »magyar királyi József Műegyetem két tagot« szavak után uj bekezdésként a következő szöveg iktattassék be : »az országos Magyar Gyüjteményegyetem egy tagot«. Ugyancsak tisztelettel inditványozom, hogy a 19. § második bekezdésének két utolsó sora helyébe a következő szavak iktattassanak (olvassá) : »Az érdekcsoportok a területi megoszlást is figyelembevéve, aránylagos, illetőleg váltakozó képviselethez jussanak. Az ennek biztosítására szükséges részletes szabályokat a ministerium rendelettel állapítja meg.« Előbbi indítványom a Gyüjteményegyetemnek is képviseletét állapítja meg, ami természetesen megfelel azoknak az alapelveknek, amelyek szerint ezeket az intézményeket és szervezeteket niegévi november hó 9-én, kedden. állapították. A Gyüjteményegyetem tagjai ugyanis az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és nagy könyvtáraink ; ezeknek is megfelelő képviselethez való juttatása célszerű és szükséges. Második indítványom indokolásául azt hozom fel, hogy a területi megoszlás figyelembevétele az aránylagos képviseletet még teljesebbé teszi. Tisztelettel kérem indítványaim elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Periaki György jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem, hogy beszédemet a holnapi nap folyamán mondhassam el, Elnök : A képviselő ur kérelmét a házszabályok 203. §-ának második bekezdésében előirt időben terjesztette elő, igy felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét holnap mondhassa el ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A napirend tárgyalását tehát megszakítom. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, bemutatom a Budapesti Ügyvédi Kamarának Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Minthogy a felsőházról szóló törvényjavaslatot most tárgyaljuk, a kérvényt a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Most pedig napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, folyó hó 10-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Van-e valaki a napirendre szólásra feljegyezve ? Perlaki György jegyző : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Az elnöki napirendi inditványt tehát meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kiss Menyhért képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Kiss Menyhért: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A mélyen t. ministerelnök ur megtisztelt engem azzal, hogy a felsőházi javaslat úgynevezett Habsburg-szakaszának tárgyalásánál méltóztatott felemliteni a marostordai nemzeti ellenállást és az azt követő időszakot. Azt mondotta, hogy akkor a darabont világhoz tartoztam és hogy ő Désy Zoltánnal, az elhalt kiváló hazafival indit% r ányt tett, hogy ellenem eljárás indittassék. Én egészen tárgyilagosan, ridegen és hidegen nézem a ministerelnök urat. Nem tudom belátni, hogy ezt a lázas állítását milyen tényállításokkal tudja alátámasztani. Ez a kérdés ugyanis már az első nemzetgyűlésen apodiktikusan, tárgyilagosan, pragmatikusan letárgyaltatott. A dolog ugy áll, hogy a darabont kormány 1905 októberében jutott uralomra s tartott 1906 áprilisáig. Én 1905-től, sőt 1903 tói 1906 május 1-éig a kolozsvári ellenzéknek, Bartha Miklós lapjának — még akkor élt Bartha Miklós — voltam szerkesztője és irányitója. Az az állítás tehát, hogy én Marostorda vármegyében voltam és hogy a ministerelnök ur Désy Zoltánnal ellenem javaslatot tett, hogy engem büntessenek meg és állásomtól fosszanak meg, enyhén, de kategorikusan szólva, nem felel meg a valóságnak. Ellenben ugy áll a dolog, hogy 1906 májusában hivtak meg engem Marostorda vármegyébe, szülővármegyébe tisztviselővé, épen Désy Zoltán és a Farkas-család s csak amikor a nemzeti ellenállás teljes sikere után ott voltam, történt közöttünk a szétválás. Épen a nemzeti ellenállás körül
