Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-596
248 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. reseti viszonyaik megjavuljanak, a munkanélküliség lecsökkenjen és a magángazdaságok régen várt és ígért szanálása végre bekövetkezzék. A- Kossuth-párt ezek után nem kivan ennek a reakciós javaslatnak a részletes tárgyalásában résztvenni. (Nagy Emil: Isten éltesse! Köszönjük szépen.) Nem óhajt észszerű módosításokkal egy olyan törvényjavaslaton javításokat indítványozni, amely javaslat nem foltozásokat, hanem teljes 'visszautasítást érdemel, mert alapelveiben ós felépítésében sem a magyar nemzet gondolkozásának, -sem pedig egy európai felsőház rendeltetésének nem felel meg.« (Helyeslés a szélsőbalcldalm.) r Elnök: Kivan még valaki a címhez szólani 1 (Nem!) lia senki a címhez szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyininiszter: T. Nemzetgyűlési A függetlenségi Kossuth-párt deklarációjára legyen szabad pár szóval reflektálnom. Tegnapi beszédem során rámutattam arra és a törvényjavaslat rendelkezéseiből egyenként kimutattam azt, hogy a felsőihász szervezete ugy van megkonstruálva, hogy abban az országnak és az ország népének, az egész nemzetnek minden rétege, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig helyet foglaljon, úgyhogy a politikai tömegek által választott képviselőház mellett mint kiegészítő működjék. Epen ezért azt a beállítást, hogy ez a törvényjavaslat rendi alapokon nyugszik és reakciós, határozottan visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon-} Igenis állítom, hogy egy okos, helyes és a fejlődésre alkalmas demokrácia elvei vannak lefektetve a javaslatban (Ugy van! jobbfelöl) és ezeknek az elveknek érvényre jutásával ennek az -országnak valamennyi néprétege és foglalkozási ága szóhoz jut a parlamentben, a törvényhozásban. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. • - ; A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a bevezetés és az 1. §. Kérem annak felolvasását. Láng János jegyző (olvassa a bevezetést és , Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Az előadó ur kivan szólani. Illés József előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém tisztelettel a következő módosítást előterjeszteni: A bevezetés hagyassák el és az 1. $.' helyébe ,a következő szöveg vétessék fel (olvassa): \ ' »1. § Az alkotmányosság helyreállitáisáról : és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 : 1. tc-ben a nemzetgyűlés megáll apitötta, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt; megállapította továb'báj, »hogy az ; 1910. évi június hő 21. napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza az j 1918. évi november hó 16. napján hozott határo- ! Zalával önmagát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig ugyanazon^ napon tartott ülésében e határozatot tudomásulvette és tá- ' nácskezásait berekesztette, miáltal az országgyűlés működése is megszűnt. Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkot-, nxâny rendes formái 'között lehetetlenné, vált. "JEzért az idézett törvénycikk a törvényhozó hatalóm ( ^gyakorlását a nemzetgyűlés jogkörébe 'tartozónak mondotta M. évi november hó 9-én, kedden. A nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szellemében felújítja az, országgyűlés ősi kéttáblás rendszerét s az 1920 : 1. te. 2. f-ában megállapított hatalmánál fogva az országgyűlés képviselőháza mellé a jelen törvény rendelkezései szerint felsőházat szervez.« T. Nemzetgyűlés! Ez a módosítás egyszerűen az 1920 : 1. tcikkre való utalás miatt vált szükségessé. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következük? Láng János jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! A kezünk között lévő törvényjavaslatnak a bizottság szövegezésében beterjesztett 1. §-a és az előadó ur módosítása, amelyet most ismertetett, lényeges külömbséget mutat. Az eredeti szövegben még benne van annak megállapítása, hogy a régi főrendiház megszűnt, ez a módosítás pedig, amelyet most az előadó ur, amint tudjuk,, kompromisszum eredményeiként előterjesztett, azt akarja világosa tenni, hogy a régi főrendiház nem szűnt meg, csak kényszerhelyzetben lévén, nem folytathatja működését. Az előadó ur módosítása tulaj donképen nem más, mint a legitizmus elvének további felszinentartása, vagyis annak az álláspontnak kidomboritása, hogy a jogfolytonosság elve alapján legyen még mód visszatérni a régi állapotokra. Mi a magunk, részéről, ha már ikénytelenek vagyunk a törvényjavaslatot részleteiben is tárgyalni, inkább az eredeti szövegezést fogadjuk el, mint az előadó ur által előterjesztett módosítást. Épen ezért a magam részéről az előadói módos itassál szemben javaslom az 1. § eredeti szövegének elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következikf Láng János jegyző: Hegymiegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről az előadó ur által beterjesztett módositvány második bekezdésére vonatkozólag volna egy kérdésem az igazságügyminister úrhoz. Azt mondja ez a módosítás, hogy »a nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szellemében felújítja az országgyűlés ősi kéttáblás rendszerét«. Tudtommal 1848-ban a rendi táblák megszüntettettek s elfogadtattak a parlamentarizmus kívánalmai: országgyűlés alakult, képviselőház és főrendiház. Most nem tudom megérteni, vájjon eszerint mi egészen a rendi táblák idejéig akarunk-e visszamenni és azokat az ősi intézményeket akarjuk-e felújítani vagy az 1848-as törvényalkotásnak megfelelőleg olyan országgyűlést kívánunk, mielynek tulajdonképen két kamarája van, szóval a kétkamarás rendszert akarjuk bevezetni. Éppen ezért kérem az igazságügyminister urat, legyen szíves abban a tekintetben nekünk felvilágosítást adni, hogy egyenesen a rendi országgyűlés korába akarunk-e visszamenni, avagy pedig az országgyűlést a maga kétkamarás rendszerével kívánjuk a felsőházi törvény által életbe léptetni. Idevonatkozolag tehát javaslom, hogy 1. .§. második bekezdésének második sorában az »ősi kéttáblás« szavak töröltessenek, s helyükbe Írassék a »kétkamarás«, tehát az 1848-as állapotnak megfelelő elnevezés. : Elnök: Szólásra következik?^ Láng János jegyző: Túri Béla! Túri Béla: T. Nemzetgyűlés! Előttem szóló Szabó Imre képviselőtársam azért akarja fentartani az eredeti szöveget, mert szerinte az
