Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-587
12 À nemzetgyűlés 587. illése 1926, joguk, mint a Domus Austriaca tagjainak ahhoz, hogy a felsőháznak tagjai legyenek s akkor az 1921. évi XL VII. tcikket kell eltörölni, mert ez a két ellentét fenn nem állhat. (Peidl Gyula: Vagy-vagy, tessék szint vallani! — Erdélyi Aladár közbeszól.) Igen t. közbeszóló képviselő ur, én egészen tárgyilagosan kritizálom itt a törvényjavaslatot és nagyon örülök, ha a t. képviselő ur felkel s engem egy beszédben megcáfol. A régi idők parlamentarizmusának az volt a nagy eliőnye, hogy ott a nézeteltérések nem közbeszólások formájában nyilatkoztak meg és nem folytatólagos beszé-* dekben, mint egy rossz ujságirói regény, hanem az illető, aki cáfolni akart, felkelt és elmondta el ten vetéseit. (Erdélyi Aladár: Pedig kitől tanultuk a közbeszólásokat? — Esztergályos János: De rosszul! — Erdélyi Aladár: Az más! — Derültség.) T. Nemzetgyűlés! Kólám nem lehet feltéted lezni azt, hogy nem vagyok mély dinasztikus érzésű ember (Igaz! Ugy van! a jobbfelől.), de mégis kifogásolom azt, hogy ezen szakaszban a főhercegek számára egy korprivilégium adatik, amennyiben az összes felsőházi tagokkal szemben rájuk nézve leszállítják a korhatárt 35 évről 24 évre. (Zaj.) Bocsánatot kérek, okosabbak, tanultabbalk, tapasztaltabbak azoi 1 *! Két főherceg kivételével, aki tekintetbe jön — értem Frigyes és József főhercegeket — több érdemei vannak ezeknek, mint a többi főrendiházi tagoknak, akik a felsőházi törvényjavaslat értelmében most a felsőházi tagságot el fogják nyerni! (Kiss Menyhért: Teljesen igaz!) Vájjon észszerü-e, ildomos-e a mai időkben, amikor úgyis egy nagy áramlat van ez ellen, hogy az uralkodóház családtagjait bevegyük a felsőházba, ezt még azzal is tetézni, hogy kénytelenek azok, akik valóban dinasztikus érzésektől át vannak hatva, ezt az igazság, a jog, a törvényesség szempontjából ellenezni és kiemelni itten azt, hogyan lehet az, hogy amikor van egy trónfosztó törvény és ezt érvényben hagyják, mégis a kor tekintetében egy privilegizált főrendiházi tagságot statuálnak? (Sándor Pál: Gyilkos kritika!) Nem hiszem, hogy ezt az intézkedést azért vették fel, hogy elismerjék azt a nagy érdemiét, hoiy Albrecht főherceg nyolc napon át a TESZ-nek elnötke volt. (Pikler Emil: Én hiszem!) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) T. Nemzetgyűlés! Áttérek — mert az idő rövidsége nem engedi, hogy a javaslattal behatóbban foglalkozzam — egész röviden a 23. §-ra, a kinevezés jogára. (Halljuk! Halljuk!) Nem ismerek olyan alkotmányt, ahol egy ideiglenes államfőnek az a jog adatnék meg, hogy ő élethossziglani főrendeket nevezhessen ki. Ez az ideiglenes hatalommal merő ellentétben van. Hogyan lehet egy ideiglenes államfőnek megadni azt a jogot, hogy utódjának — aki esetleg más lesz — a kezét megkösse azáltal, hogy a felsőház tagjainak kinevezési jogát utódja előtt konfiskálja? Az az ellenvetés lehet talán a t. túloldalról, hogy hát örökös monarchiákban — eltekintve attól, hogy azáltal, hogy élethossziglani monarcha van, egymagában ez az idő is hosszabb tartamú — nem lehet kétség aziránt, hogy az az uralkodó olyasvalakit fog kinevezni, akiről nem biztos., hogy az ő törvényes utódát époly hiven fogja szolgálni, mint öt magát? Bocsássák meg az urak, de én Ízléstelenségnek tartom, hogy amikor itt egy ideiglenes államfő van, neki a kezébe adjuk azt a jogot s ő letéteményese lesz évi október hó 27-én, szerdán. ezáltal annak a jognak, hogy ő a felsőházba 40 tagot kinevezhessen. Hiszen ahogyan látom, ennek a felsőháznak az alsóházzal, képviselőházzal vagy nemzetgyűléssel együttesen kell majd őt megválasztani. Ő tehát önnönmagának kirendel oda már előzetesen negyven embert, akik nagyon is nagy súllyal fognak a serpenyőbe esni, amikor az ő megválasztásáról van szó. Ha már ezt a jogot meg akarják adni, hogy élethossziglani tagokat nevezzen ki, ki kell mondani, hogy amikor az államfő választása kerül szóba, és az illető, aki a kinevezést eszközölte, maga is kandidátus, ezek a kinevezettek szavazati joggal ne bírjanak. Mert ez így semmi egyéb, mint hatalmi életbiztositás, az ideiglenességnek stabilizálása in infinitum. (Bajcsy Zsilinszky Endre: Ez gyanusitás!) Igen helyesen mondta Ugrón Gábor t. képviselőtársam egykor, hogy amikor mi az 1920:1. tc.-et megalkottuk, nem gondoltunk arra. hogy élethoszsziglani konzult válasszunk. (Ugy van! balfclől.) Ezáltal a képviselőháznak, illetve a nemzetgyűlésnek jogai az államfő szabad választásánál csorbát szenvednek. És mert én azon az állásponton vagyok, hogy sehol máshol nincs oly nagy fontossága annak, hogy a választás a közhangulatnak és a nép akartának megfelelő legyen, azért kifogásolom, hogy a nemzetgyűlésnek, illetve az alsóháznak, a képviselőháznak jogai e tekintetben ily módon csorbittassanak. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen arra való a felsőház a főrendiház, hogyha súrlódások következnek be közte és a képviselőház között, a felsőház csillapitólag hasson. A mi alkotmányos életünkben a legutóbbi időkben voltak esetek, amikor a főrendiház szembehelyezkedett az alsóházzal; ilyenkor az úgynevezett pairsehub intézménye megadja az államfőnek azt a jogot és alkalmat, hogy a főrendiház ellenállását az alsóházzal szemben megtörhesse. Ha a jelenlegi államfő 40 bizalmi emberét nevezheti ki. nem tudjuk, hogy az utódja nem kerül-e majd abba a helyzetbe, hogy kénytelen lesz a felsőház akaratát megtörni, de már eleve elesik annak lehetőségétől, hogy a felsőház összetételén változtasson, azáltal ujabb főrendiházi tagokat nevezhessen ki. Ennek a javaslatnak még egy hiánya van, tudniillik nem tökéletes az illető szakasznak fogalmazása. Az indokolásból látom, hogy nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az államfő női főrendeket is nevezhessen ki. Nincs kifogásom ,ez ellen, de ha ennek lehetősége megvan, akkor meg kell adni ezt az örökös főrendi családoknak is, hogy ezzel a már unalomig hangoztatott jogfolytonosságnak is eleget tegyünk. Mert intézmény nem ismeretlen a magyar közjogban. A rendi táblákon ott ültek a távollevő özvegyeknek, főrendi özvegyeknek és asszonyoknak a képviselői. Ha mi megadjuk azt a jogot, hogy kinevezés címén nők is bejuthassanak a felsőházba, akkor fel kell éleszteni ezt a jogot az önálló vagyonnal rendelkező főrendi nőkre is, akik hajadonok vagy özvegyek, hogy ők se zárassanak ki a felsőházból, mert a kinevezett tagok tekintetében a nőknek megengedni a részvételt, az örökös tagok közül pedik kizárni őket, ez nem osztó igazság. Szeretnék még tovább foglalkozni a törvényjavaslattal, (Halljuk! Halljuk!) de nem foglalkozhatom vele, mert az idő előrehaladt; de talán a t. Nemzetgyűlés lesz kegyes néhány perccel meghosszabbítani beszédidőmet. (Hall-