Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-594

A nemzetgyűlés 594. ülése 1926. évi november hó 6-án, szombaton, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly "elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat általános tárgya­lása. Felszólaltak : Propper Sándor, Kószó István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Határozathozatal Erdélyi Aladárnak az ülések meghosszabbítását célzó indítványa felett. — Interpellációk : Rupert Rezső, a pénzügyministerhez, az úgynevezett Dimitrino ügyben, (írásban.) — Peyer Károly, a külügy ministerhez, a prágai követség egyik tisztviselőjének sértő eljárása tárgyában. — Fábián Béla, a belügyministerhez, a budapesti központi választmányban folyó játék tárgyában. — A belügymin ister válasza. — Fábián Béla, a belügyministerhez, a női választójog­gyakorlása tárgyában. — A belügyminister válasza. — Fábián Béla, a belügyministerhez, az állam­polgári bizonyítványok tárgyában. — A belügyminister válasza. — Hebelt Ede, a belügyministerhez, az országból való kiutasításoknál tapasztalható rendőrhatósági tévedésekről. — Az ülés jegyző­könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Bud János, Scitovszky Béla, Herrmann Miksa. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző Tir, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok el­len felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. T. Nemzegyülés! A Ház jegyzői karának megválasztásánál a t. Ház a parlamenti szo­kásnak megfelelően mindenkor akként járt el, bogy a jegyzői karban a többségi párt mellett a nagyobb taglétszámú pártok is képviselet­hez jutottak. r Minthogy ujabban az egyes pártok szám­arányában jelentősebb eltolódások állottak be, indíttatva érzem magamat épen az emiitett parlamenti szokásra utalva azt a javaslatot tenni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a házsza­bályok 20. ^-ának második bekezdése alapján a jegyzők számát eggyel szaporítani méltóztas­sék. (Helyeslés.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy indítvá­nyomat a t. Nemzetgyűlés egyhangúlag ma­gáévá tette. Az uj jegyzői állás betöltése iránt annakidején fogok a t. Nemzetgyűlésnek ja­vaslatot tenni. (Helyeslés.) Napirend szerint következik az országgyű­lés felsőházáról szóló törvényjavaslat (írom. 751, 818.) tárgyalása. Szólásra következik! Lán«: János jegyző: Lendvai István! Elnök: A képviselő ur nines itt, töröltetik. Szólásra következik! Láng János jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! A fő­rendiházi javaslat felett — én főrendiházinak fogom következetesen nevezni, mert főrendi­háznak tartom a javaslat alapján létrehozandó másik Házat, — a vita meglehetősen széles ala­NAPLÓ. XLVI. pókon mozgott. Hallottunk közjogi szőrszál­hasogatásokat, jogfolytonossági disztinkciókat, beteges vágyakozást a múlthoz való visszaté­rés felé, hallottunk bátor hangokat az uj vi­lágba való bekapcsolódás iránt, egyet azon­ban nem hallottunk. Sem az indokolásban, sem az előadó ur részéről, sem a kormánypárti vi­tatkozó urak, sem a ministerelnök nr részéről nem hallottunk olyan döntő érvet, amely plau­zibilissé tenné a nemzetgyűlés előtt és az or­szág közvéleménye előtt, hogy erre a főrendi­házi intézményre most sürgősen szükség van. Senki sem tudta kellőképen megokolni, hogy miért kell háttérbe szorítani a lüktető, az ele­ven élettel kapcsolatos problémákat, miért kell elővenni a főrendiházi javaslatot és azt letár­gyalni. Akik a kormánypárt részéről jobbfelé vé­delmezték a javaslatot, azzal nyugtatták meg a közvéleményt: ne tessék türelmetlenkedni, mert ez az uj főrendiház reakciós szempontból semmivel sem lesz rosszabb a régi főrendiház­nál. Akik balfelé igyekeztek megmagyarázni és elfogadhatóvá tenni a javaslatot, azt mon­dották: ne tessék nyugtalankodni, mert ez tu­lajdonképen nem főrendiház, hanem az uj, a modern demokratikus követelményeknek meg­felelő szenátusszerü felsőház lesz, amelyben a haladás hivei is megnyugodhatnak. Én fájlalom és hiányolom, hogy sem az írásbeli, sem a Szóbeli indokolás nem volt őszinte. Meg kellett volna mondaniok őszintén, egyenesen és becsületesen, miről van szó, nem kellett volna külön indokokat gyártani jobb­felé, külön indokokat fogalmazni balfelé. Meg kellett volim egyenesen mondaniok, mit céloz­nak ezzel a javaslattal, mit akarnak. Meg kel­lett volna mondaniok, hogy vissza akarják ál­litani a régi rendi osztályparlamentet, a régi rendi törvényhozói szisztémát, amelyre a túlsó oldalnak a reakció fentartása érdekében szük­sége van. Ha a sokféle divergáló indokolásból az igazságot megkeresnők, akkor erre csak tré­fásan lehetne felelni, azt lehetne mondani, hogy ez a főrendiházi javaslat sem a régi főrendi­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom