Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-570

2 nemzetgyűlés 570. ülésé 1926. évi június hó 16-án, szerdán. 39 olyan fejlődést tüntet fel, amely a jövőben bi­zonyára azoknak a szociális szempontoknak is megfelel, amelyeket a túlsó padokról sokszor hangoztatnak és amelyeknek eleget tenni mi is kötelességünknek tartjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon-és a középen.) Ezek az eredménynek biztosították azt, hogy Genfben a Népszövetség pénzügyi bizott­sága egyhangúlag állapította meg a következő négy tételt: először: hogy Magyarország költségvetése egészséges alapokon áll és egyensúlyban van; másodszor: hogy Magyarország valutája stabilis alapon nyugszik; (Mozgás a szélső­baloldalon.) harmadszor: hogy bár vannak az ország­ban gazdasági nehézségek és kénytelenek va­gyunk ilyen nehézségekkel küzdeni, ezek nem oíyan természetűek, hogy a költségvetés egyen­súlyát vagy pénzünk stabilitását veszélyez­tetni alkalmasak volnának; (Ugy van! jobb­felől.) negyedszer: hogy Magyarország a vállalt pénzügyi és közigazgatási reformokat pro­grammszerüen, hiánytalanul keresztülvitte. A Népszövetség ebből természetszerűleg le is vonta a következtetést és elhatározta, hogy Magyarországnak a főbiztos által gyakorolt kontrollja július 1-ével véget ér (Éljenzés és tavs a jobboldalon és a középen — Zaj a szélső­baloldalon. — Szomjas Gusztáv: Nem örülnek neki? Ennek sem örülnek? — Zaj. — Barabás Samu: Ujabb megszállás kellene önöknek?— Propper Sándor: Elmegy az amerikánus, jön helyette a hollandus! — Saly Endre: Arcizma sem rándul meg a ministerelnöknek, amikor ezt mondja! — Klárik Ferenc: Fizetjük a költ­ségeket tovább!) és vele egyidőben az 1924. évi V. te, 127. §-a értelmében természetszerűen vé­rárét ér az a működés is, amelyet a Nemzeti Bank mellé kirendelt banktanácsadó fejtett ki a kontroll ideje alatt. (Élénk helyeslés jobb­felől és a középen.) Ez annyit jelent, hogy Ma­gyarország általános pénzügyi ellenőrzése megszűnik július 1-én (Élénk éljenzés a jobb­oldalon.) és hogy Magyarország visszanyeri pénzügyi szuverenitását. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, ez mégis olyan etap, amely mérföldkövet jelent Magyarország történeté­ben. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Esnem tudom megérteni azt, hogy épen. egyesek, akik mikor az 1924. évi IV. tcikket tárgyaltuk, rá­mutattak arra, hogy milyen lényeges áldozatot hoz a magyar állam és Magyarország azzal, hogy átmenetileg kontroll alá helyezi pénz­ügyeit, azok ma ezt az eredményt lekicsinylik és ugy állítják oda, mint egy jelentéktelen dol­got, amely magától értetődik és amelynek je­lentősége nincs. (Nagy zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, mi nehezen és nagy megfontolás után vállaltuk azt, hogy Magyarország budgetjét, államháztartását ál­talános kontroll alá helyezzük, de épen azért, mert nehezen vállaltuk, örülünk és örülnünk kell, hogy sikerült azt a programmot végre­hajtanunk, amelyet vállaltunk az ország ja­vára és ezzel együtt visszaszereztük az ország pénzügyi függetlenségét és szuverenitását. (ügy van! Ugy van! Taps a jobboldalon és a középen. — Ellenmondások a bal- és a szélső­baloldalon. Itt még csak egyet kívánok megjegyezni, ami talán ebből a szempontból egyes ellenzéki képviselőket jobban fog megnyugtatni és ez az, hogy természetszerűleg az ellenőrzés meg­szűnésével egyidőben megszűnik az a kivételes hatalom is, amelyre a magyar kormány felha­talmazást kért és erről a helyről felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a kormány ezzel a hatalommal többé élni nem fog. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon és a középen.) Kérem ezt is tudomásul venni, valamint azt is, hogy en­nek alapján bizottság is befejezi mű­ködését, (Helyeslés jobbfelől.) mert hiszen ez csak arra volt hivatva, hogy az ideiglenes el­lenőrzést gyakorolja a parlament helyett az alatt az idő alatt, amíg ez a kivételes pénzügyi hatalom fennáll. Döntött a Népszövetség azokról a kapcso­latos kérdésekről is, amelyek a pénzügyi kon­troll megszűnésével, illetve likvidálásával függ­nek össze. Amint méltóztatnak tudni, a 2. számú protokollum 9., 10. és 11. cikkei rendel­keznek az úgynevezett bizalmiférfiak hatás­köre felett. (Propper Sándor: Szóval bizalmi rendszer van!) Egy kis tévedés forog fenn a t. képviselő ur részéről, (Zajos derültség a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!) bár azt hiszem, hogy mint derült momentumot fedezte fel ezt a kifejezést a t. képviselő ur. Itt azon­ban nem a szakszervezeti bizalmiférfiakról van szó, (Derültség jobbfelől. — Propper Sándor: A nemzetközi kapitalizmus bizalmi rendszeré­ről!) hanem kizárólag a kölcsönadók érdekei­ről van szó. (Propper Sándor: A Rothschildok bizalmi embereiről! — Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) T. Nemzetgyűlés! Ha méltóztatnak ismerni az 1924. évi IV. tcikket, akkor méltóztatnak tudni azt is, hogy nem novum az, amit beje­lentek, hanem ez az 1924. évi IV. te. 9. és követ­kező szakaszaiban van lefektetve. (Rupert Re­zső: Ez nem igaz, mert az appropriáció 16. ^-ában a rendeleteket megerősítették. — Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Rupert Rezső: Tessék elolvasni az appropriáció 16. §-át! — Zaj.) Az 1924. évi IV. te. IX. cikke a következő­ket mondja (olvassa): »Az V. cikkben jelzett kölcsönnek vagy a kölcsön első részletének kibocsátása alkalmával a Nemzetek Szövetsé­gének Tanácsa bizalmi férfiakat jelöl ki, akik­nek feladata, hogy a kölcsöneímletek tulajdo­nosainak érdekeit képviseljék; Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy ezek a bizalmi férfiak — mind addig, amig a kölcsön, a kölcsönnek valamennyi része és a vele kapcsolatos vala­mennyi felszólamlás elintézést nem nyer — feladatukat teljesíthessék és megtehessék mind­azokat az intézkedéseket, amelyeket a jelen jegyzőkönyv részükre mégjelöl.« A X. cikk 2. pontjában ezután azt mondja (olvassa): »Az a hatáskör és mindazok a jogok és kötelességek, amelyek a jelen cikk előző pontja értelmében a főbiztost megilletik« — nevezetesen itten a kölcsönadók érdekéről van szó — »a főbiztos megbízásának a leteltével a bizalmi férfiakra szállanak át (kivéve azt az időszakot, amelyre újból főbiztost neveznének ki a VII. cikk 1. pontjának értelmében.« Itt tehát maga a _ törvény peremtóriusan előírja, hogy azok a jogok, amelyek a főbiz­tost megilletik > a lekötött jövedelmek felügye­lete szempontjából, valamint azon zárolt számla szempontjából, amelyre ezek a zárolt jövedelmek befizetendők, az ő működésének megszűnte pillanatától kezdve a bizalmi fér­fiakra szállnak át. (Rupert Rezső: És nem a Népszövetségre, amint most történt! — Hall­juk! Halljuk! jobbfdől.) Méltóztassék talán el­olvasni a határozatot! Én Magyarország mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom