Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-579
A nemzetgyűlés 579. ülése 1926. évi október hó 18-án, hétfőn. 289 kerületi beosztási javaslat megszavazásától tette függővé, ez nem vonatkoztatható erre az esetre. Ebben a törvényben erre vonatkozó Junktim nines megállapítva a kerületek beosztására és a választójogra nézve, (Rassay Károly : Sohsem mondtam!) tehát hiába akarna bárki ebből junktimot csinálni, mert ez a törvényben nem áll meg. (Rassay Károly: Ez csak logikus!) Hogy mi a logikus, térjünk rá erre is. Azt hiszem, hogy oktalanság volna a kormány részéről egy kerületi beosztási törvényt hozni r ide a Ház elé akkor, amikor az alaptörvény érvénybelépte biztositva még nincs {Ugy van ! a jobboldalon.) és amikor még nem tudhatjuk, hogy a felsőházi törvényjavaslatot, amelyet a kormány elő akar terjeszteni, elfogadja-e egyáltalán majd a nemzetgyűlés 1 Azt hiszem, egyedül az a logikus, hogy először teremtsük meg a_ jogi előfeltételt, hogy éietbeléphessen a választójogi törvény, és ha ez életbe léptethető, akkor jöjjünk azzal a törvény nyel, amely ennek kiegészitő részét képezi. (Rassay Károly : Rendeletileg akarják megcsinálni, nem kell cifrázni a dolgot, be kell vallani, hogy rendeletileg akarják idehozni!) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a törvényhatóságok reformját kell először keresztülvinni, mielőtt a felsőházi törvénnj^el foglalkoznánk. A t. képviselőtársam tagja volt a közjogi és igazságügyi bizottságoknak, amelyek a felsőházi reformra vonatkozó törvényt tárgyalták. Hiszen emlékezhetik, hogy van abban a javaslatban egy paragrafus, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha a felsőház olyan időben alakulna meg, mikor a törvényhatóságok rekonstruálva még nincsenek, a törvényhatóságok rekonstrukciója után a megyék, a törvényhatóságok részéről uj felsőházi tagok választandók, ami annyit jelent, hogy ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy mikor tárgyaljuk és mikor léptetjük érvénybe a törvényt. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy az államfői kérdés ideiglenesen van rendezve és hátha egy intervallum áll be. Tehát ez a prius. Mellesleg jegyzem meg, hogy én egyáltalán nem oszthatom t- képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy a nemzetgyűlés alkotmányozó nemzetgyűlés volna. Hiszen t. képviselőtársam csinálta, ha jól tudom, az 1920 : I. te. indokolását (Rassay Károly : Bár ugy maradt volna, ahogy én csináltam !), amelyből azt látom, hogy egészen helyesen, egészen bölcsen és egészen okosan azt mondja : »az alkotmányozó nemzetgyűlésnek ilyen, az 1893. évi bolgár és 1864. évi görög alkotmányban elfogadott intézménye a magyar alkotmány rendszerétől mindig idegen volt, és meghonosítása most sem lenne kívánatos. Ennek a nemzetgyűlésnek nem egy uj alkotmány kidolgozása, hanem az alkotmányos főbatalmak gyakorlásában beállott akadályok elhárítása és az alkotmányosság helyreállítása lehet csak a tulajdonképeni célja, amely mellett természetszerűen el kell látni bizonyos időn át a törvényhozás rendes teendőit is.« (Fábián. Béla : Ma is azt követeljük !) Tehát csak inter parenthesim jegyzem meg, nehogyez a felfogás több hivőre találjon itt a nemzetgyűlésen, minthogyha itt alkotmányozó nemzetgyűlésben ülnénk. (Rassay Károly : Azért nincs megtiltva az alkotmánytörvények tárgyalása.) Igen, de nem az a feladatunk. Az a feladatunk, hogy mentől rövidebb idő alatt gondoskodjunk arról, hogy közjogi intézményeink, melyek az ezeréves alkotmányba gyökereznek, feléledjenek, és ezen ezeréves intézményeink újból funkcionáljanak. Ebből a szempontból igenis a felsőházi törvényjavaslat tárgyalása sürgős. Ezt a nemzetgyűlést is szemrehányás illetheti, hogy korábban nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Ez azt a benyomást^keltheti a nemzet előtt, mint hogyha a kizárólagos szuverenitási joghoz ragaszkodni akart volna és nem kivánta volna megosztani azzal az ezeréves faktorral, amelyet felsőháznak hívnak. (Hegymegi-Kiss Pál: Ezeréves faktor?) Évszázados. Méltóztassék ezt a lapsust megengedni, a t. képviselő urnák sokkal nagyobb lapsusai voltak. (Derültség a jobboldalon. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy az államfői állás betöltéseben intervallum állhatna be, és hogy előre kellene gondoskodni ilyen eshetőségről, ha a t. képviselőtársam elolvassa a főrendiházra vonatkozó törvényjavaslatot, ugy látni fogja, hogy ez a javaslat maga kíván erről a kérdésről gondoskodni és van egy paragrafus, amely ezt a kérdést megoldja. Tehát előre : sürgősen tárgyaljuk ezt a javaslatot, mert akkor t. képviselőtársamnak ebbeni vágyai is teljesülnek. (Derültség és taps a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az elnöki indítványt tulajdonképen egyik oldalról sem támadták meg, azért ezt elfogadottnak jelentem ki. Az elnöki indítványon kivül Peyer képviselő ur a napirend második pontjául indítványozta, hogy a ministerelnök ur mai beszéde tűzessék napirendre. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Peyer képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Peyer képviselő ur indítványát elvetette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Petrovics György jegyző (olimssa az illés jegyzőkönyvét.) Elnök : Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ! (Nincs.) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést berekesztene (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perckor.) Hitelesítették : Bárány Sándor s. 7c. naplóbirálő-bi Rothenstein Mór s. L i tagok.
