Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-579

A nemzetgyűlés 579. ülése 1926. Béla : A középosztály munkanékülisége szaporodott ! — Barabás Samu : Miért nem dolgoznak 1) Egy éven belül történt, hogy kereskedelmi és vámszerződéseket köthettünk, mégpedig olyan szerződéseket, melyek a mi érdekeinkre figyelemmel vannak. Ha most mindehhez hozzáveszem azt a kétségbevonhatatlan tényt, hogy részben az állam, részben pedig a magángazdaság részére is külföldi kölcsönöket sikerült szerezni és ebbe az országba behozni, akkor azt találom, hogy gazdasági téren, ha nem is virágzók az állapotok, de mindenesetre javulás mutatkozik ugy, hogy biztató jövő előtt állunk. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ezt nem akarom egyedül a kormány, vagy a párt érdeméül betudni, de érdeme ez az egész nemzetgyűlésnek, az egész törvényhozásnak. T. Nemzetgyűlés ! Még egy kérdésre vagyok bátor kitérni, amelyet Kassay Károly igen t. képviselőtársam érintett s ez az, amiben tökéletesen egyet is értek vele. Képviselőtársam rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, melyet minden igaz hazafinak, minden embernek, aki féltő gonddal őrzi az ország nyugalmát és békességét, fájlalnia kell, ez pedig az, hogy oly jelenségek mutatkoznak a felekezetközi béke terén, melyek már a legnagyobb aggodalomra adnak okot. (Ugy van ! a jobboldalon. — Fábián Béla : Már hat éve !) T. Nemzetgyűlés ! Én már régen látom, hogy tüzcsóvákkal járnak nádtetők felett, melyek minden pereben felgyújthatják azt a házat, amelyet mi nemcsak fentartani és ápolni, hanem fejleszteni és gondozni kivánunk. Nem akarok itt vádat emelni jobbra vagy balra, mert ezek a jelenségek — sajnos — jobbról is, balról is mutatkoznak. Meg vagyok győződve róla, hogy a kormány ezeket világosan látja. (Zaj a szélsőbaloldalon) és osztozom abban a kérésben, amelyet t. képviselőtársam előterjesztett, hogy a kormány bölcsességgel és tapintattal lépjen közbe és igyekezzék a felekezetközi békét, minden idők egyik legszebb virágát, megmenteni. Mert ma nem fenyegeti az országot semmiféle veszedelem oly mértékben, mint amilyen veszélyes lehetne, lia csakugyan sikerülne felgyújtani és felrobbantani a felekezetközi békét. (Peyer Károly : A kormány két tagja fűti a dolgot ! Szilágyi Lajos : Minden felekezet a maga soraiban csináljon rendet ! — Helyeslés a jobboldalon). Nagy szerencséje ennek az országnak az, hogy a nagy közvéleményben, kint a perifériákon ma még hatástalanok ezek a súlyos, ezek az érzékenységeket sértő és bántó nyilatkozatok, mert a magyar társadalom irtózik a felekezeti háborútól. (Fábián Béla : Ezt látjuk. így is van ! — Propper Sándor : Vass és Klebelsberg csinálja ! — Zaj. — Einöle csenget.) Az idő is rövid ahhoz, hogy bővebben foglalkozzam azzal a másik kérdéssel, amelyet Bassay Károly t. képviselő ur felvetett, a mandátumok, a választások kérdésével, mert hiszen ebben legilletékesebb nyilatkozni a kormányelnök ur, aki nyilván meg is találja annak módját és formáját. Én csak azt hiszem, hogy osztozom annak a pártnak, amelyhez tartozom, minden tagjával abban a vágyban, érzésben és gondolatban, hogy akár rövid, akár hosszabb lesz ennek a nemzetgyűlésnek ideje, a hátralévő időt ez a nemzetgyűlés vállvetetten, kezet kézbe fogva a közös munkának szentelje, oly szenvedélymentesen, mint amilyen szenvedélymentesen ma a szónok urak hozzászóltak a kérdéshez, s a közös alkotás terén igyekezzünk ennek az országnak valódi és igaz értékeket termelni. Az elnöki javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) évi október hó ltJ-án, hétfőn, 287 Elnök : Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok az elnök ur javaslatához már csak azért is, mert természetes, hogy elnököt választanunk kell. A jelen pillanatban nem is teszem kritika tárgyává azt, hogy talán nem egészen házszabályszerü volt, hogy a Ház volt elnöke, mielőtt lemondását a Ház elfogadta volna, annak dacára, hogy a házszabályok előírják, hogy az elnök teendőit csak akadályoztatása esetén látják el az alelnökök — már pedig nyilvánvaló, hogy az elnök ur akadályozva nem volt, — már nem elnökölt. Nem ezt akarom szóvá tenni, hanem a ministerelnök urnák azt az előlegezett nyilatkozatát, hogy sürgősnek fogja tekinteni a felsőházi javaslat tárgyalását, s igy már a szerdai napon fogjuk azt tárgyalni. Tisztelettel felhívom a nemzetgyűlés figyelmét a következőkre. (Halljuk ! Halljuk !) Miután annak idején, amikor a választójogi javaslatot letárgyaltuk, a nemzetgyűlés bölcsesége elutasitotta azt az indítványomat, amelyben maiakkor le akartam szegezni azt, hogy amennyiben a nemzetgyűlés átalakulna országgyűléssé, az országgyűlés tartama erre az országgyűlésre a nemzetgyűlési választásoktól számitott öt év legyen, ennélfogva tekintettel arra, hogy a házszabályok azt irják elő, hogy egy ülésszakban ugyanazt az indítványt nem lehet ismét tárgyalni, amennyiben a felsőházi javaslat tárgyalásánál ilyen irányú indítványt terjesztenének be, feltéve, hogy akarnának, akkor is visszautasítandó volna ez a házszabályok szerint. (Rassay Károly : De nem igy van! Hátha már benne van a javaslatban ? — Zaj.) Az a körülmény, hogy a felsőházi javaslatot ebben az ülésszakban tárgyaljuk és azok a szfinksz-szerü nyilatkozatok, amelyeket a belügyminister úrtól, aki ezt a javaslatot itt, a nemzetgyűlés előtt képviselni fogja, hallunk, mindenesetre szükségessé teszik r azt, hogy mielőtt a nemzetgyűlés majd ezt a kérdést napirendre tűzi, tehát lehetőleg a holnapi nap folyamán, a tiszta helyzet kedvééit, a ministerelnök ur méltóztassék módot találni, hogy erre vonatkozólag megnyugtassa a nemzetgyűlés azon tagijainak lelkiismeretét, akik ebben aggályoskodnak és semmi körülmények között sem akarják még a technikai lehetőségét sem megadni annak, hogy a talán sokak által előre nem látott helyzet folytán automatice helyzet álljon elő, hogy a nemzetgyűlés némelyek szerint becsúszott, némelyek szerint észre nem vett fogalmazás folytán ipso facto működjék egy ötéves ciklusra szóló mandátum alapján. (Létay Ernő : Erkölcsi lehetetlenség !) Mindenesetre arra vonatkozólag, hogy ez erkölcsileg lehetséges-e vagy sem, vagyis hogy a kormány szerint erkölcsileg lehetséges volna-e vagy nem, mielőtt a sürgős javaslatot tárgyalnánk, mindenesetre célszerű volna a kormány részéről nyilatkozatot kapni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Arra a kérdésre nézve, amelyet Farkas Tibor t. képviselő ur felvetett, csak annyit mondhatok, hogy a nemzetgyűlésnek a felsőházi törvényjavaslat tárgyalása rendjén bőven lesz alkalma ezzel a kérdéssel foglalkozni, módosíthatja a javaslatot, a t. képviselő ur beadhatja indítványait és mindenesetre abban a helyzetben lesz, hogy ebben, a kérdésben a Ház határozatát provokálja. Teljesen feleslegesnek tartom tehát, hogy ebben a percben erről a kérdésről