Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-579

A nemzetgyűlés 579. ülése 1926. évi oldóhcr hó 18-án, hétfőn. 285 részéről, hogy lényeges változás történjék a kormány kebelén beiül is és azok a beszédek, amelyek a népjóléti minister ur részéről az utóbbi hetekben elhangzottak, nem voltak másra szánva, mint arra, hogy felfelé igazolja a maga posszibilitását, azt, hogy milyen erőteljes ember ő és hogy bebizonyítsa azt, hogy ő a legalkalmasabb ember a szocialistákkal szemben való leszámolásra. Hiszen az utóbbi napokban jelent meg a lapokban egy rendőri jelentés, amelyben egy plakátról volt szó, amelyet ki akartak osztani, vagy kinyomatni, s amelyekről ma sem tud a közvélemény semmivel sem többet, csak annyit, hogy a rendőrség ennek a plakátnak kiragasztását megtiltotta. Ugy halljuk, hogy egy párt vagy egy csoport, amelyet azzal vádolnak, hogy ilyen plakátot akart volna kiragasztani, a legélesebben tagadja ezt. A mi információnkat kell tehát helyesnek elfogadni, amely szerint olyan plakátot kivántak kiragasztani Budapest utcáin, amelyen ez áll : Éljen Vass József dr., Magyarország ministerelnöke ! Mindenesetre érdemes volna tudni, hogy kik azok, akik ilyen plakátot rendelnek, akik ilyen plakátot kinyomatnak és ki akarnak ragasztani, amely plakátnak kiragasztását a rendőrségnek meg kell akadályozni. Én abban sem látnék semmit, hogy ha valakinek az volna a véleménye, hogy Vass József jobb ministerelnök, mint Bethlen István gróf, akkor annak is adják meg a lehetőséget. A plakát kiragasztásával semmiesetre sem lehet ezt a kérdést elintézni és Vass József ministerelnökségét megakadályozni. Ha van olyan törekvés Magyarországon, amely azt kívánja, hogy ilyen személyváltozás álljon be, és ez tisztán egy plakáton múlik, akkor a rendőrség ne akadályozza meg, hogy ez tényleg megtörténhessék, mert nem lehet tudni, nem használ-e vele az országnak, azok után a radikális és éles beszédek után, amelyeket Salgótarjánban tartott, ahol élénkbe állitottak egypárat azokból a fekete ingesekből, akik ellen a ministerelnökhelyettes ur ott olyan nagyon dörgött. Nem volna tehát helyes és célszerű, ha neki, aki a konszolidációnak Magyarországon esetleg nagy hasznára tudna lenni és Magyarországot egy ujabb veszedelemtől meg tudná menteni, nem adnák meg a lehetőséget arra, hogy érvényesülni tudjon és politikáját gyakorlatilag is meg tudja valósitani. A nemzetgyűlés és az ország mást várt a mai bemutatkozótól ; (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) várta volna azt, hogy a kormány mindazokra a kérdésekre nézve tájékoztassa a Házat, amelyeket itt Rassay képviselő ur már emiitett. Teljes lehetetlenség, hogy abban a rettenetes gazdasági nyomorúságban, amely a szanálásnak a következménye, ne tájékoztassa a felelős ministerelnök a nemzetgyűlés utján az országot arról, hogy mik a szándékai, tervei, mi az, amit megvalósitani kivan. Tűrhetetlen állapot az, amit vidéken az adóbehajtás körül tapasztalunk, hogy bemennek az adózók házába, mikor ők a mezőn dolgoznak és elviszik párnáikat, legszükségesebb gazdasági felszereléseiket, mint ahogy ez legutóbb Tokod községben történt, ahol ebből kifolyólag óriási felháborodás mutatkozik. S akkor csodálkoznak azután azon, ha egy község népe esetleg elveszíti türelmét és azzal a közigazgatási funkcionáriussal szemben, aki igy értelmezi kötelességét, máskép ad kifejezést elégületlenségének. A közvélemény joggal várja azt, hogy itt valami történjék és neesak az adópolitika tekintetében, hanem a beruházás kérdéséről is valami hangozzék el a ministerium részéről, mert azt, amit itt beruházásnak szántak, hogy pl. beruházás gyanánt akarják feltüntetni, hogy a toloncházat kibővitik, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Lillafüred!) azt hiszem, nem lehet olyan beruházásnak tekinteni, amiről szó volt. A kultusztárca kulturális feladatainak megvalósításában (Farkas István: Hegedüs-turné!) a legnagyobb készséggel segítünk a kormánynak, ha arról van szó, hogy tanyai iskolákat akar épiteni, (Bud János pénzügyminister: Építünk!) ha az általános népjólétet és a szociális műveltséget kivánja szolgálni. De nem segíthetjük ahhoz, hogy olyan kiadások eszközöltessenek, amelyeket mi hibásaknak tartunk, hogy pl. Balatonfüreden építsenek egy olyan épületet, amelyről talán más, vagyonosabb államok is könnyen lemondtak (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Lillafüred!) és amelyről azt hiszem, mi is még hosszú ideig le tudtunk volna mondani. Sokkal fontosabb^ lett volna, ha a tanyai iskolákat épitjük ki elsősorban, minthogy milliárdokért építkezünk a Balaton partján. Nagyon könnyen elbírta volna az ország azt is, ha Lillafüreden nem építenek többmilliárdos költséggel olyan pazar szállodát, amelynek szükségességét eddig még senki sem érezte, amelyet nélkülözni lehetett volna legalább addig, amig más bajok orvoslása megtörténik. ^ Elnök : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly : Nyomban befejezem. Azt nem lehet kulturális feladatnak minősíteni, hogy milliárdos költséggel f inanciroznak színészi vállalkozást, amely költségből az országnak semmi haszna nincs. Ezt megcsinálhatja esetleg egy szinház, ha erre pénze és bátorsága van, de hogy amikor az adók alatt roskadozik az egész ország, amikor a gazdasági élet pang, az állam ilyen luxuskiadásokat eszközöljön, az nem helyes. Elsősorban a legszükségesebb kiadásokra kellene a pénzt fordítani. Ezt nem látjuk, pedig az ország azt várta volna a ministerelnök úrtól, hogy tessék nyilatkozni arra vonatkozóan, mik a tervei a további szociális Programm tekintetében, mikor szándékozik a munkásbiztositásnak ezt a lehetetlen állapotát megszüntetni, hogy a munkások baleset esetén nem tudnak a megfelelő járadékhoz jutni. Hol vannak azok a törvénsgavaslatok, amelyeket beigértek, hol vannak a munkanélküliség esetére való biztosításról, hol vannak a rokkant- és aggkori biztosításról szóló törvényjavaslatok 1 Mindezekről egy szó sem hangzik itt el. Csak arról hallunk kijelentést, hogy a kormány szociális és kulturális feladatokat kivan megvalósitani, de hogy melyek ezek a szociális és kulturális feladatok, a tekintetben teljesen homályban marad az ország, ugy hogy azt kell feltennünk, ez csak olyan kijelentés, amely a közvélemény megnyugtatására szolgál, történni pedig nem fog semmi sem. Én tehát az elnök ur napirendi javaslatával szemben azt javaslom, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki a ministerelnök ur mai nyilatkozata. Tétessék lehetővé a pártoknak, hogy ehhez a kérdéshez hozzászólhassanak. Mig ez a vita tart, a nemzetgyűlés elnöksége hívja össze azokat a bizottságokat, amelyek előtt ezek a szociális törvényjavaslatok fekszenek, a bizottságok tárgyalják le azokat és amint munkájukkal elkészültek, tegyenek jelentést erről a Háznak, úgyhogy akkor elsősorban ezek a szociális javaslatok tűzessenek ki a Ház napirendjére és ezek tárgyaltassanak le. (He'yeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Kálmán Jenő! Kálmán Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi javaslatát nemcsak pártállásomból kifolyólag fogadom el, hanem azért is, mert az tökéletesen házszabályszerü és logikus. Házszabály42*