Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-577
r  nemzetgyűlés 577. ülése 1926. évi Junius íió 24-èri, csütörtökön. 265 dositásával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennek következtében az előadó ur szövegezésében fogadtatott el. Kérdem mármost, méltóztatnak-e a második mondatot eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur módosításával? (Nem!) Megállapítom, hogy a Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, hanem helyette Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur módositó szövegével fogadta el a második mondatot. A harmadik mondatot, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelenteni ki. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyal tatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. A törvényjavaslattal együtt elintézést nyert a Budapesti Ügyvédi Kamarának, az Országos Altruista Szövetségnek és a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének kérvénye is. A tanácskozásra szánt idő letelvén, napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legj közelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 25-én, délelőtt 11 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: a mai napon részleteiben is letárgyalt, a magánalkalmazottak nyugdíjának, özvegyei és árvái ellátási járandóságának átértékeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Pakots József szólásra jelentkezik.) Pakots József képviselő ur kíván szólni! A szó a képviselő urat illeti! Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Kérnem kellett a t. pénzügyminister urat, hogy várja meg ezt a napirendi felszólalásomat, mert sajnos, azzal a kérdéssel kell foglalkoznom, amelyet Fábián Béla t. képviselőtársam tegnap interpelláció formájában már a pénzügyminister ur elé hozott és ez a kérdés GyulaiMolnár Ferenc kinevezésének kérdése. (Fábián Béla: A pénzügyminister ur távozik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Pakots József: Ebben az ügyben bennünket már nem maga a kinevezés érdekel, nem az érdekel, hogy Gyulai-Molnár Ferencet forgalmi adófőellenőrró nevezték ki, hanem az a körülmény érdekel, hogy vájjon milyen okok játszottak közre e kinevezésnél, hogy ki volt az a ministeri tisztviselő, aki bizonyos dolgok tudatában Simoncsits pénzügyigazgató urat felhatalmazta arra, hogy ezt a kinevezést eszközölje. T. Nemzetgyűlés! Az egész ország közvéleménye megbotránkozva és undorodva vette tudomásul azt, hogy megtörténhetett egy jogállamban, — amelyben most már a konszolidációt annyit szokták hangoztatni s amely konszolidáció most már morális^ téren is biztosíttatott — mondom, megtörténhetett, hogy egy embert, aki súlyos bűncselekményekkel terhelt», a pénzügyministerium egyik tisztviselőjének utasítására vagy felhatalmazására kinevezhettek egy magasabb állásba. Tegnap a t. pénzügyminister ur válaszolt Fábián Béla t. képviselőtársamnak s válaszát véglegesnek kivánta tekinteni. Később azonban, amikor képviselőtársam viszonválasszal élt s amikor felvetette azt a kérdést, hogy nyilatkozzék a pénzügyminister ur arra nézve, hogy jelentették-e neki vagy hogy fordultak-e a pénzügymiinsteriumhoz ebben a kérdésben információért és a pénzügy minis teriurnb ól adták-e azt NAPLÓ. XLV. az információt, hogy ki lehet nevezni GyulaiMolnár Ferencet, (Fábián Béla: Az előzmények tudatában!) mondom, hogy erről szerzett-e a minister ur tudomást vagy hogy jelentették-e ezt neki, a minister ur erre választ nem adott. Hogy miért nem ez olyan különös és furcsa háttérre világit rá, amelyet nekünk az ország presztízse érdekében fel kell derítenünk^ mert áll az a feltevés, hogy Gyulai-Molnár Ferenc, ez a közönséges gazember (Zaj.) és sokszoros bűncselekményt elkövetett egyén azért részesült ebben a kivételes elbánásban s előléptetésben, mert őt azon aljas merényletre, amelyet Vázsonyi Vilmos elhalt képviselőtársunk ellen, elkövetett felbujtották. (Mozgás jobbfelől.) Áll ez a feltevés és mi majd mindazokkal az adatokkal, amelyek ezt a feltevést alátámasztják, hogy ez a gazember, ez az utolsó briganti, (Zaj a jobboldalon. — Gr. Szapáry Lajos: Hogy lehet valakit igy sérteni!) aki többszörös bűncselekményt követett el... (Zaj a jobboldalon. — Gróf Hoyos Miksa: így nem lehet beszélni! Mondja ezt künn!) ... de lehet igy beszélni, egy közönséges^ bűncselekménnyel terhelt emberről, aki merényleteket követett el, aki az országot meggyalázza és meghurcolja s aki fegyházra volt elitélve. Ennek nem adhatok salvus conductust, mint gentlemannek és ha vannak olyan állitások, hogy gentleman, én ezt az erkölcsi felfog'ást nem osztom. (Nagy zaj a jobboldalon. — Gr. Hoyos Miksa: De igy nem lehet beszélni!) De lehet, mert kell disztingválni a becsületes és becstelen ember között és ne tessék megengedni, hogy az ilyen emberek szabadon garázdálkodhassanak, nyilatkozhassanak az újságokban, hogy bűntettek elkövettessenek és feldicsértessenek és az ilyen emberek előléptetésbe részesüljenek. Addig nem fogunk nyugodni és mindaddig az ország közvéleménye elé visszük ezt az ügyet, amig ennek az ügynek hátterét fel nem deritjük. T. Nemzetgyűlés! Az urak nem szoktak olyan nagyon felháborodni akkor, amikor tisztességes emberek ellen valami vádat konstruálnak. (Zaj.) Amikor pl. egy képviselőtársunkat egyszer egy véletlen baleset folytán meghurcolnak az egész nyilvánosság előtt, ilyenkor kórusba szokták kimondani rá az ítéletet. (Gr. Hoyos Miksa: Önök szokták!) Ámde ezzel a bíróság által fegyházra itélt egyénnel szemben annyi gyengéd érzelmet méltóztatnak tanúsítani, hogy mikor belőlem a jogos felháborodás tört ki és nem parlamentáris kifejezéseket használtam... (Gr. Hoyos Miksa: Kendósz! — Esztergályos János: Mi ez? Hogy tetszik beszélni? Spanyolul? — Zaj.) A kérdés lényege az, hogy a minister ur választ nem adott arra vonatkozólag, hogy jelentették-e neki, hogy Gyulai Molnár Ferenc milyen büntetett előéletű egyén s hogy hozzájárult-e a maga részéről, hogy kineveztessék vagy ki volt az a ministeri tisztviselő, aki ehhez hozzájárult. Az egész kérdésnek ez a lényege. Lehet Gyulai Molnár Ferenc előkelő egyén; ha kineveztetik, (Gr. Hoyos Miksa: Elég hiba volt!) az az ő számára lehet óriási érték, de azokra a tisztviselőkre, akiknek a műve volt ez, az ország közvéleménye mondja ki a verdiktet, amely egy rettentő ítéletet foglal magában és épen a tisztviselők reputációja és a nemzet presztízse érdekében kérjük a minister urat, hogy szíveskedjék sürgősen válaszolni. A napirendi javaslatot elfogadom. Elnök: Kivan még valaki a napirendhez szólni? (Nem!) Az elnöki napirendi javaslat 39
