Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-577
258 A nemzetgyűlés 577. ülése 1926. évi június hó 24-én, csütörtökön. Itt van például, t. pénzügyaninister ur, ennek a paragrafusnak harmadik bekezdése. Tisztességes embereket büntetnénk meg, ha a harmadik bekezdés megáll, azokat a tisztességes embereket, akik önként adtak magasabb fizetést. Ezekkel szemben kimondanánk, hogy ez az ő önkéntes adakozásuk csak abban az esetben marad érvényben, ha kedvezőbb helyzetet biztosit az igényjogosultnak, mint az uj rendezés. Mármost ezeket a jó embereket, ezeket a becsületes vállalatokat megbüntetnénk azzal, hogy nekik, akik magasabb járandóságot fizettek, nem biztosítunk előnyt, megbüntetjük őket azért, mert emberségesebbek, mert becsületesebbek voltak; viszont azonban a többit megjutalmazzuk, megjutalmazzuk azokat, akik, kihasználva az alkalmazottak kényszerhelyzetét, egy damnózus egyességet kötöttek velük, vagy egy damnózus végkielégítést adtak nekik. Azt hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur akkor, amikor erre szives figyelmét felhívtam és emlékeztettem őt e kivételes esetekre, amikor egy pár emberről és rendesen nagy vállalatokról van szó: nem fog elzárkózni e szociális szempontok elől. Másik javaslatom pedig, amely a második bekezdéshez szól, eképen hangzik (olvassa): »A^ második bekezdés végére beiktandó, »ha az igényjogosultra nézve kedvezőbb.« Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ha felszólalok, teszem ezt azért, hogy e felszólalásommal a vitát lényegesen megrövidítsem. Elsősorban is azt látom, hogy egy félreértés van Várnai Dániel igen t. képviselőtársam részéről, mintha nem az összes birói Ítéletek maradnának érvényben. Az előadó inaltál tett módositáiS épen azt célozza, — amint ezt az általános vita folyamán tartott beszédemben is megmondó tani — hogy tulajdonképen az összes birói Ítéletek érvényben maradnak, (üréhr Imre előadó: Vgy van! — Várnai Dániel: Julius l-e előtt is hoztak Ítéletet! — Dréhr Imre előadó: Akkor állt meg a korona romlása!) Ami az egyességek dolgát illeti, nem vagy ok ; abban a helyzetben, hogy Várnai t. képviselő ur módosítását elfogadjam. Azt mondottam és ezt ma is állom, hogy az egyezségekért helyt kell állani és tulajdonképen ezt célozza ez a törvényjavaslat is. De nagyon sok esetben megtörténik, a vállalatok egészen ideiglenesen, azért, hogy megvárják a törvényhozás intézkedéseit, bizonyos nyudíjakat adtak, de épen, mivel Írásban lekötötték magukat, ezzel dokumentálták nyilvánvalóan azt, hogy itt nem olyan megoldásról van szó, amelyet véglegesnek lehet tekinteni és amely tulajdonképen az ő vagyoni helyzetükkel arányban állana. Ami Rupert képviselőtársam javaslatait illeti, ha az egyesség kérdésénél vagyunk, azt egyformán kell elbírálni jobbra és balra, Azt hiszem, ez a törvényszakasz, különösen azokkal a módosításokkal, amelyek most az előadó ur által tétettek, az érdekeket teljesen kielégíti. Az egyességek érvényben maradnak, amennyiben 1924 július l-e után jöttek létre, amikor már stabil pénzünk volt. (Fábián Béla: De nyomorult emberek kötötték azokat az egyességeket!) Méltóztassék a bíróságok joggyakorlatának utána nézni. Itt tulajdonképen már tudták az illető felek is azt, hogy végeredményben egy valorizálási folyamat van (Eupert Rezső: Tiz százalékról beszélt nekik a minister ur is!) és ennek alapján kötötték meg az egyességeket. (Rupert Rezső: Akkor félrevezették őket! — Zaj.) Minők: Csendet kérek! Bud János pénziigyHiinister: Arra akarok rámutatni, hogy amennyiben azonban tévedés, megtévesztés vagy pedig kényszer hatása alatt jöttek létre ezek az egyességek, akkor természetszerűleg meg lehet támadni azokat és amennyiben valaki megtámadja, akkor nagyon helyesen a bíróság kell, hogy megállapítsa azt, hogy ez az egyesség tulaj donképen érvényben marad-e vagy nem. Mi csak felértékelési szabályokat mondunk ki, de ez a törvényjavaslat nem arra van hivatva,, hogy létező magáinjogi szabályokat itt ismételten kodifikáljon. A magánjog szabályai ilyen esetekben a megtámadásra teljes alkalmat adnak, hiszen az urak kívánták legjobban, hogy a biróság lépjen közbe. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: De nincs bíróságról szó! Egyességről van szó!) Bocsánatot kétrek, a biróság állapítja meg, hogy az egyesség érvényben marad-e, igen vagy nem. Csak ezeket kívántam ennél - a szakasznál megjegyezni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Nagyon sok kapacitáiásnak van kitéve minden egyes képviselő a javaslat tárgyalása során, sőt, sajnos, megtévesztésnek is. A múltkor pl. egy hozzám jött igazgató bemondása alapján megneveztem egy intézetet, amely állítólag 200.000 korona havi nyugdíjat ad 20 évi szolgálat után. Eiderült, hogy az igazgató félrevezetett engemet, amennyiben nyugdíja ezidőszerint már havi két és fél millió korona. Miután ezt az esetet az illető bemondása alapján a t. Nemzetgyűlés színe előtt tettem szóvá a MagyarOlasz Bankra vonatkozólag, — egyáltalában mindegy nekem, akármelyik bankra vonatkozólag— kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nyert információm alapján ez nem felel meg a valóságnak és igy ez a nálam közbenjáró tisztelt nyugdíjas engem félrevezetett. Mindenesetre ez sajnálatos körülmény, mert mint az előbb emiitettem, kizárólag a legnagyobb objektivitással és pártatlan jóindulattal akarunk ebben a kérdésben közreműködni. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A jelen szakasz, ez a 14. § a legvitatottabb szakaszok egyike volt és a minister ur őexcellenciája a megmondhatója, hogy ebben a kérdésben bizony nagy ellenzéke voltunk ennek a javaslatnak az igazságügyi és pénzügyi bizottságban, mert veszedelmes esetnek tartottam a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezését törvényhozási utón. Hogy aggályaim igazak voltak, rámutatok az appropriációs javaslatra, ahol ugyanez a precedens már iskolát akart szabni és az appropriációs javaslat szintén jogerős birói ítéletre vonatkozóan tartalmazott intézkedést. De teljes objektivitásom alapján köszönettel állapítom meg, hogy a pénzügyminister ur maga belátta ennek a precedensnek veszedelmességét és az appropriációs vitában készséggel hozzájárult ahhoz, hogy a jogerős birói ítéletek érintetlensége abból a kérdésből is csorbittatlanul kerüljön ki. Én ezt a szakaszt perdöntőnek tartom a kialakulandó kodiíikátori gyakorlatra vonatkozólag és ezt a precedenst is le akarom szögezni. Jogerős birói ítéletekhez ne nyúljon