Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

', évi június hó 23-án, szerdán. 238 Á nemzetgyűlés 576. ülése 192* is szomorú átka a forgalmi adó, ezi itt is érezteti hatását, itt is nem egyszer adóztatják meg a bort, hanem többszörösen túladóztatják. Ha a szénné] és egyebeknél be lehet hozni az egyfázisú adórendszert, a legkevesebb, hogy itt is behozzuík az egyfázisú forgalmi adórendszert. Ezek volnánaki azok az eszközök, amelyekkel valahogyan meg tudnánk menteni szőlőgazdálkodásunkat. A további eszköz pedig az lennei, hogy az éttermekben, kávéházakban tessék a borra kivetett igen magas luxusadót is »ellengedni. Nem propagálóik semmiféle alkoholt, nem propagálom a bor, a sör és a pálinka kultuszárt, mert magam, egyikkel sem élek (Renezes János: Akkor rossz hazafi! — Derültség.) és nem tartanám szerencsétlenségnek, ha nálunk is meg lehetne valósítani a száraz Magyarországot. A mi nagy nyomorúságunkban azonban van egy mégis meglévő értékünk, tégy termeilifí területünk, amelyre berendezkedtünk, amelyet máról-holnapra nem lehet likvidálni, amelyhez — legyen ez jó, vagy rossz — rengeteg ember exiszteneiája és az állam pénzügyeinek nagy érdeke is fűződik. Ilyen körülmények között az adott helyzettel, a tényleges helyzettel számolva fel kell vetnünk a kérdést, hogy meg kell-e mentenünk ezt a 340.000 katasztrális holdat és mindazt a termelést, amely ezzel összefügg. Ha erre az önök felelete az, hogy igenis, meg kell menteni, akkor méltóztassék megengedni, hogy ezt a megmentést sürgessem, mig a katasztrófa be nem következik, mig körülbelül egymillió ember szájából nem vesszük ki a kenyeret és nem romboljuk le ezeknek az exisztenciáját. Bel kell hivnom önöket és a kormányt hogy tessék az utolsó órában ennek a válságba jutott termelési ágnak legalább a segítségére sietni. Csak sajnálhatom, hogy a t. fölmivelésügyi minister ur. aki ősszel költségvetési beszédemben megtámadtatván, igen idegesen tiltakozott az ellen, hogy ő nem törődik ezzel a terrénummal, most megint nincs jelen és

r sajnálnom kell, hogy később ősszel újra súlyos szemrehányást kell neki tennem

v de ő az oka ennek, mert nem látom semmiféle intézkedését, csak azt látom, hogy alszik, nem törődik semmivel. Sajnos, ezt bizonyítja azzal is hogy amikor ezt a fontos kérdést tárgyaljuk, amelynek megoldását, országszerte kíváncsian és kétségbeesetten várják, akkor sincs jelen. (Ugy van! Ügy van! a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyi és a fölmivelésügyi minister uraknak. Következik Rupert képviselő ur interpellációja a kormányhoz, a rokkantak szerzett jogainak védelme és a Károlyiva gyón tárgyában. Az interpelláló képviselő ur kérelmet kíván előterjeszteni. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Kérem, méltóztassék ennek az interpellációmnak elhalasztását megengedni, hogy azt a következő interpellációs napon mondhassam el — tekintettel az idő előrehaladottságára. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Rupert Rezső képviselő ur ezt az interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa elf (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Esztergályos János képviselő ur interpellációja a belügyminister úrhoz a pécsi lakásépítési szabályrendelet tárgyában. (Lendvai István: Most itt a minister és Rupert elhalasztja interpellációját! — Rupert Rezső: Előre kérték, hogy ne mondjam el! — Lendvai István: Ki kérte! — Rupert Rezső: Elég szomorú, hogy ilyen komolytalanul viselkedik! — Zaj. — Lendvai István: Itt van a minister, miért nem beszél? — Rupert Rezső: Ideérzik a pálinka szaga a szájából! — Nagy zaj.) Elnök: Rupert képivselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani! (Rupert Rezső: Mindig berúgva jön ide és komiszkodik! — Lendvai István: Ön a kerületéből kirúgva jön ide! — Nagy zaj.) Csendet kérek! Esztergályos képviselő ur kérelmet kivan előterjeszteni. Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk Halljuk!) Én a pécsi kisházhelytulajdonosok panasza tárgyában óhajtottam ma interpellálni, azonban ma délután ebben az ügyben módomban volt a belügyminister úrral beszélni és ő szives volt megígérni, hogy olyan intézkedést fog tenni ezzel a panasszal kapcsolatosan, amely a pécsi kisházhelytulajdonosok körében megnyugvást fog kelteni. (Renczes János: Látja, milyen jó a belügyminister!) A belügyminister ur a hozzá került fellebbezés folytán, amely a lakásépítési szabályrendelet tárgyában került hozzá, olyan intézkedést fog tenni, hogy a kisházhelytulajdonosok meg lesznek nyugtatva. Épen ezért tisztelettel kérem, hogy méltóztassék hozzájárulni, hogy ezt az interpellációmat (Neuberger Ferenc: Törölje!) ne töröljem, hanem elhalaszthassam a legközelebbi interpellációs napra. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak-e Esztergályos János képviselő urnák ahhoz a kérelméhez hozzájárulni, hogy interpellációját a legközelebbi ülésnapon mondhassa, elf (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Cserti József képviselő ur interpellációja a pénzügyminister úrhoz a bélyegilletékek igazságtalan alkalmazása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »Interpelláció a pénzügyminister úrhoz: 1. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy közegei a törvényt nem egyformán alkalmazzák, amennyiben a kormánypárti képviselőknél eltekintenek a bélyegilletéktőll _ 2. Ha van a minister urnák erről tudómása, hajlandó-e ez ügyben igazságosan és sürgősen intézkedni?« Elnök: Cserti képviselő urat illeti a szó. Cserti József: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az én interpellációm abban különbözik az eddigi interpellációktól, hogy ezek mások bajaival és ügyeivel foglalkoztak, az én interpellációm pedig csak a saját magam bajával fog foglalkozni. Interpellációm tárgya nevezetesen a következő: Annak a képviselői kötelességnek, hogy a kerületet ne csak akkor keressük fel, amikor választáshoz közeledünk, hanem minden évben szükséges, hogy ellátogassunk választókerületünkbe, igyekeztem mindig eleget tenni és ezidén is igy jártam el, amikor kerületemnek mind a 22 községét a tavasz folyamán meglátogattam. Amint méltóztatnak tudni, a népgyűlések tartása bizonyos formalitásokhoz van kötve, nevezetesen a képviselőnek be kell jelentenie a gyűlés színhelyét és négy jótállót kell szereznie arra, hogy a gyűlésen jó íiu lesz. Ha ezt nem tesszük meg, az engedélyt nem kapjuk meg. (Barthos Andor: Nem egészen igy van! —