Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-576
A nemzetgyűlés 576. ülése Í92< edzett... (Zaj a szélsőbaloldalon. — C serti József közbeszól.) Elnök : Csendet kérek, Cserti képviselő ur ! Szeder Ferenc : ... az ilyen kis politikai manőverek felhánytorgatásával szemben, de mégis meg- kell állapitanom azt, hogy felrúgjuk azt a bizonyos etikai alapot,... (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon — Cserti József közbeszól. — Györki Imre : Minister ur, tessék meghallgatni Cserti képviselő urat !) Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy a szó most Szeder Ferenc képviselő urat illeti. Szeder Ferenc : ... amelyet olyan erélyesen megvédelmezett a népjóléti minister ur ugyancsak egy deklarációnkkal kapcsolatban, ha a földmivelésügyi kormányzat égisze alatt ilyen egyesületet ilyen politikai ténykedésre használnak fel. Kicsúszik az erkölcsi alap, t. földmivelésügyi minister ur, az olyan kormányzat alól, amely ilyen kicsinyes eszközökkel akarja meghóditani magának a politikai közvéleményt, amely igy készül arra, hogy a nyilt választás rendszere alapján magának meg tudja hóditani a közvéleményt. Egyébként, minthogy meggyőződésem az, hogy ez a szerv kizárólag politikai célokra szolgál és én elitélek minden olyan akciót, amely ezt a szervezetet épen ezeknek a céloknak szolgálatába akarja belekapcsolni: a földmivelésügyi minister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Einök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, móltóztaitk-e földmivelésügyi minister urnák Szeder képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Zaj.) Következik Szeder Ferenc képviselő ur második interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa); »Tekintettel arra, hogy a rokkantak anyagi és erkölcsi helyzete egyre rosszabbodik, tekintettel továbbá arra, hogy a minister ur több alkalommal Ígéretet tett a rokkantak ellátásáról szóló törvényjavaslat elkészítésére és benyújtására, hajlandó-e a minister ur tájékoztatni a nemzetgyűlést arról, hogy elkészült-e végre a rokkantak ellátásáról szóló törvényjavaslat és mikor kerül ez a Ház elé? Hajlandó-e a minister ur biztositani a nemzetgyűlést arról, hogy a rokkantellátásról szóló javaslat az őszi ülésszakon a nemzetgyűlés elé kerül 1 Hajlandó-e a minister ur a rokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek segélyeit addig is, mig a törvényjavaslat a nemzetgyűlés elé kerül, a leromlott gazdasági viszonyokra való tekintettel felemelni ? Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! 1922. december 12-én a következő indítványt nyújtottam be az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával (olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti ministert, hogy (Zaj, — Halljuk ! Halljuk ! — Elnök csenget.) a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyének rendezése céljából terjesszen sürgősen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. A javaslat tegye kötelezővé az üzemekben, vállalatoknál, bankokban, gyárakban és mezőgazdasági üzemekben a munkakéx^es hadirokkantak alkalmazását.« Az indítvány felett a nemzetgyűlés 1923 január 26-án szavazott, miután Vass József népjóléti minister ur a következő kijelentést tette : »Két gondolat van a javaslatban. Az egyik az, hogy terNAPLÓ. XLV. >. évi június hó 23-án, szerdán. 227 jesztessék elő sürgősen a hadiözvegyekről, hadirokkantakról és hadiárvákról törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy e törvényjavaslat már majdnem készen van a ministéri urn ban, ennélfogva ennek a javaslatnak első részét igy elfogadhatónak tartanám. A második rész ellen azonban kénytelen vagyok — nem a gondolat ellen, hanem a sürgősség címén — mégis megjegyzést tenni.« A népjóléti minister ur felszólalása után a nemzetgyűlés az én indítványomat, amely sürgősséget parancsol a törvényjavaslat előterjesztésére vonatkozólag, 1923 január 26-iki ülésében magáévá tette. Amikor én azt láttam, hogy ennek az elfogadott indítványnak ellenére és többszöri felszólalásaink ellenére ez a rokkanttörvényjavaslat késik, újra és ismételten megreklamáltam ezt a törvényjavaslatot, amikor is a népjóléti minister ur kijelentette, hogy nyitott ajtót döngetek, mert most már rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül a rokkantkérdés teljes komplexuma. Ezek a kijelentések valamelyes reményt ébresztettek bennem. A népjóléti minister nr tárcája tárgyalása alkalmával ismételten felszólalt, amikor is kijelentette, hogy az időközben rendeletileg történt járadékrendezést a 100 és 75%-os rokkantaknál véglegesnek tekinti és nincs abban a helyzetben, hogy mindaddig, mig rendeleti utón nem rendezi az 50%-os hadirokkantak járadékát is, törvényjavaslattal jöjjön a nemzetgyűlés elé, csak ha az ő felfogása szerint kielégítő módon rendezni tudja majd az 5ü%-os hadirokkanta^ segélyezésének kérdését is, akkor jöhet törvényjavaslatával a nemzetgyűlés színe elé. Közben azonban történt valami. A nemzetgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek alapján meglehetős nagy összeg gyűlik egybe a rokkantjáradékok rendezésére. A népjóléti minister ur ezt az összeget előleg formájában igénybe is vette annak a rendeletnek a végrehajtására, amelyet 1925-ben adott ki 7197. szám alatt. T. Nemzetgyűlés ! Nincs Európának egyetlen állama, — győztes vagy legyőzött állam — ahol a rokkantkérdést olyan slendrián módon és olyan szivtelenül kezelték volna, mint nálunk Magyarországon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nincs egyetlenegy állama Európának, pedig nem hivatkoznak annyit a vitézségre és hősiességre, mint nálunk, fFarkas István : Nem is ütnek annyi vitézt lovaggá !) ahol ilyen közönyösen mentek volna el amellett a kétségbeejtő nyomorúság mellett, amelyet a háborús rokkantak átélnek és átszenvednek, amelyet a szerencsétlen hadiözvegyek és gyermekeik átkinlódnak a rokkantjáradékok rendezetlensége következtében. Kifogás tárgyává tettem már nem egy felszólalásom alkalmával a rokkantjáradék rendezésének azt a formáját is, melyet a népjóléti minister ur már emiitett rendelete statuál. Megengedhetetlennek tartottam azt az osztályozás, melyet hadisebesültek és hadisebesültek, hadrokkantak és hadirokkantak között teremtettek a járadék tekintetében. Szívtelennek, igazságtalannak tartottam, hogy mig az egyik 100%-os rokkant egy millió koronát kap járadék gyanánt, addig a másik 100%-os rokkant három millió koronát kap rokkantjáradék gyanánt. Nem abból a szempontból kifogásoltam, hogy a három millió sok, hanem hogy kevés az az egy millió korona, melyet annak a magával teljesen tehetetlen embernek, mint családfőnek adnak. A leglehetetlenebb és legszivíelenebb intézkedések jelentkeznek ebben a rendeletben még akkor is, ha pénzügyi viszonya inka t tekintetbe vesszük, amikor például a legénységi állománybeli egyének gyermekeinek nevelési pótlékát havi nyolc koronában állapítja meg. A legkegyetlenebb és legszivtele33
