Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-576
r  nemzetgyűlés 576. ülésé 1926. ványát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség-. Wolff Károly képviselő" ur indítványa elfogadtatván, igy Kéthly Anna és Rupert Rezső képviselőtársaink inditványa elesik. Megvan állapítva a harmadik bekezdés szövege. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igy megállapított szöveget Tamássy József képviselő ur indítványához képest felvenni az első bekezdéshez folytatólagos szövegképen, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a második bekezdés, amellyel szemben Tamássy József képviselő urnák van uj szöveginditványa, amely szemben áll az eredeti szöveggel, tehát a kettőt egymással szembe fogom állitani. Mielőtt a kérdést félteném, kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inditvány szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »A 6. § 2. bekezdése helyébe a következő szöveget kell felvenni: »Az a társaság, amely arányszámát 30%-ban köteles megállapítani, ha a 3. § 2., 3. és 4. ^ bekezdése értelmében kiszámított arányszáma 20%-nál is kisebb, az arányszám közzétételétől^ számított tizenöt napon belül az arányszám mérséklését kérheti azon az alapon, hogy a 30%-os arányszám alkalmazása — figyelemmel a nyugdíjasok számára is — fennmaradását veszélyeztető mértékben méltánytalanul súlyos megterhelését eredményezi.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. bekezdés eredeti szövegét, szemben Tamássy József indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, igy Tamássy József képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a régi 4., uj 3- bekezdés, amelylyel szemben Tamássy József képviselő urnák van módosító inditványa amely ellentétes az eredeti szöveggel. A kettőt tehát szembe fogom egymással állitani. Kérem az inditvány felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): »A 6. § 4., az 1. és 3. bekezdéshez ajánlott módosítás esetében uj 3. bekezdésének 7. sorában a «20%« helyébe »30%«-ot kell iktatni.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az utolsó bekezdést eredeti szövegezésében, szemben Tamássy József képviselő ur módositó inditványával elfogadni, igen vagy nem! (Nem!) Minthogy az eredeti szöveg nem fogadtatott el. Tamássy képviselő ur niódositványát jelentem ki elfogadottnak. Következik Tamássy József képviselő ur inditványa, amely az utolsó bekezdéshez kiegészítést hoz javaslatba. Erre külön fogom feltenni a kérdést. Kérem az indítvány szövegének felöl vais ásat. Perlaki György jegyző (olvassa): »A 6. $ utolsó bekezdését folytatólag a következő mondattal kell kiegészíteni: »A 2. bekezdés alapján mérsékelt arányszám nem Lehet kisebb a 3. § 2., 3. és 4. bekezdés értelmében megállapított arányszámnál.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Tamássy József képviselő ur által benyújtott indítványt elfogadni, igen vagy nem? (ïgen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Tamássy képviselő ur inditványa fogadtatott el. Következik a ?• i Kérem annak felolvasásátévi június hó 23-án, szerdán. 201 Perlaki György jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Ebben a szakaszban tisztán adminisztratív természetű dologról van szó, nevezetesen arról, hogy a pénzintézetek az igényjogosultak névjegyzékét hol kötelesek letenni és hogy ezek a névjegyzékek az érdekeltek részéről hol tekinthetők meg. A szakasz általában ugy rendelkezik, hogy a névjegyzéket az illetékes járásbíróságnál kell letenni, kivételt állapit azonban meg a budapesti I— III. kerületi járásbíróság, a központi járásbiróság, valamint a pestvidéki járásbíróság^ területére. Itt azt rendeli, hogy ezeknek a bíróságoknak területén a Curiához kell letenni a névjegyzéket. Azt hiszem, ez a rendelkezés nem szerencsés. Ez a szakasz kényelmet akar biztosítani a vállalatoknak, a kötelezetteknek és egyúttal az érdekelteknek is a tekintetben, hogy ők egy közelfekvő biróságnál végezhessék el azokat a teendőket, amelyek itt a 7. §-ban elő vannak írva. Aki tehát például veszprémi érdekelt^ az a veszprémi járásbírósághoz teszi le a névjegyzéket és az ebben a névjegyzékben foglaltak a veszprémi járásbíróságnál tekinthetik azt meg, viszont pl. a péesiek Pécsett, a debreceniek Debrecenben, a devecseriek Devecserben stb. Azt hiszem, nincs szükség arra, hogy a Budapesten székelő járásbíróságok területén más legyen a praxis. Ez nem volna szerencsés megoldás, mert mi történnék! A királyi Curia palotáját valósággal népvándorlás színhelyévé tennék és ott alkalmatlankodnának ebben az előkelő légkörben az emberek, oda járnának és valóságos vásár lenne ott. A Curia ajtait — a Curiának egészen más a hivatása, feladata és méltóságából is más folyik — tárva nyitva kellene tartani és ott örökös csődület támadna. Nem tudom megérteni ennek az okát, amikor az itt lakók igen szépen elmehetnek a maguk járásbíróságához, mint a vidékiek és ott megtekinthetik ezeket az iratokat. A 8. § szerint azután úgyis minden ilyen névjegyzéket fel kell majd a Curiához terjeszteni. Szeretném, ha mentesíteni méltóztatnék a Curiát attól, hogy ott bonyolódjék le ez a forgalom, amelynek semmiféle praktikus értelme nincs. A Curia egyik igényjogosulthoz sincs közelebb, mint bármelyik járásbiróság. Miért ne nézhetnék meg a névjegyzéket a budaiak a budai járásbíróságnál, a pestvidéki járásbirósághoz tartozók &. pestvidéki járásbiróságnál, a központi járásbirósághoz tartozók, a központi járásbíróságnál 1 ? Hiszen akkor közelebb is érik a névjegyzéket, közelebbi hebten végezhetik el annak megtekintését és azonkivül a forgalom is megoszlik. Javaslom tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy tisztán adminisztratív szempontból, de az egyöntetűség szempontjából is méltóztassék ebből a szakaszból kihagyni a Curiána vonatkozó részt, vagyis a következő szöveget (olvassa): »Ha pedig székhelyük a budapesti központi, a budapesti I— III. kerületi vagy a pestvidéki kir. járásbíróság területén van, a m. kir. Curiához.« Ezt a javaslatomat azért is teszem, mert a következő szakaszban olyan módositó javaslatot fogok előterjeszteni, amely nem lenne kongruens azzal a rendelkezéssel, hogy Budapesten mindenképen a Curiához. kell a névjegyzéket beterjeszteni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szólásra nincs senki feliratkozva. Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki felszó-
