Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-575

A nemzetgyűlés 575, ülése 1926. évi június hó 22-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsilvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki megemlékezés Smith Jeremiás népszövetségi főbiztosról. — Kenéz Béla napirendelötti ' 'felszólalása. — A magánalkalmazottak nyugdíjának, özvegyeik és árváik ellátási járandóságának átértékeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Felszólaltak: 3. §. Malasits Géza, Pikler Emil, Szabó József, Fábián'Béla, Wolff Károly, Bud János pénzügyminister. 4. § F. Szabó Géza. Kétiily Anna, Wolff Károly, Szilágyi Lajos, Szabó József, Bud János pénzügyminister. 5. §. Tamássy József, Kéthiy Anna; Bud János pénzügyminister. 6. §. Tamássy József, Kétiily Anna, Wolff Károly, Östör József. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az inditvány- és interpelláeiós-könyvok felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelelesitóse. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Petrovics György jegyző ur. T. Nemzetgyűlés ! Hazánk pénzügyi önállóságát visszanyerve, elhagyja helyét a Népszövetség által pénzügyeink ellenőrzésére r kiküldött főbiztos,. Smith Jeremiás ur. (Éljenzés jobbfelől.) Ebből az alkalomból indíttatva érzem magam, hogy erről a helyről megemlékezzem azokról a jelentős érdemekről, amelyeket Smith Jeremiás főbiztos ur a szanálás sikeres végrehajtásával hazánk gazdasági talpraállitása körül szerzett. Mint egy nagy, dicsőséges s gazdag nemzet fia foglalta el felelősségteljes és kényes pozícióját ebben a szegény, megcsonkított országban s a dolog természete szerint sokszor talán népszerűtlen feladatát nemcsak a szakember tárgyilagos elfogulatlanságával és az igaz önzetlenség nemes puritanizmusával, hanem egyúttal a nemzetünket megbecsülő jóbarát megértésével teljesitette. (Ugy van! Ugy van! Jobbfelől.) Azt hiszem tehát, hogy pártkülönbség nélkül mindnyájunk egyértelmű felfogásának adok kifejezést, mikor indítványozom, hogy nemzetünknek a távozó főbiztos iránti köiSzönetét és háláját jegyzőkönyvünkbe foglaljuk (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) s felhatalmazást kérek, hogy ezt a megnyilatkozásunkat magábanfoglaló jegyzőkönyvi kivonatot a nemzetgyűlés nevében diszes kiállításban adhassam át a főbiztos urnák. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Méltóztatnak előterjesztésemhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. (Taps és felkiáltások KAFLÓ. XLV. a jobboldalon és a középen: Éljen Smith Jeremiás!) Kenéz Béla képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt, A szó Kenéz Béla képviselő urat illeti. Kenéz Béla: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök ur előterjesztése után, mellyel plasztikusan juttatta kifejezésre a népszövetségi főbiztos ur távozása nyomán bennünket eltöltő érzéseket, méltóztassanak megengedni, hogy — mint a pénzügyi bizottság elnöke — visszhangja legyek az elnök ur szavainakHogy a népszövetségi főbiztos ur érdemeit kellőképen értékelhessük, egy rövid visszapih lantást kell vetnünk az ő működését megelőző időbeli állapotokra. A nemzetgyűlés bölcsessége előtt ismeretes, hogy a háború a nemzeti vagyon jelentékeny részét felemésztette és hogy a háborúra következő események, különösen a négy és fél hónapig tartó bolsevik uralom és a példátlanul fosztogató ellenséges megszállás majdnem egészen megsemmisítette azt a tőkevagyont is, amely a hosszú háború után még megmaradt. (Ugy van! jobbfelől.) A rombolás folyamatát betetőzte a trianoni békediktátum, amely az ezeréves Magyarország történelmi, gazdasági egységét vérző, sőt azt mondhatnám, elyérzésre kárhoztatott csonkká roncsolta szét és a megmaradt csonka Magyarországot a gazdasági élet legelemibb feltételeitől is megfosztotta, (Ugy van! jobbfelől.)^ Hiszen ott állottunk tőke nélkül, a termeléshez nélkülözhetetlen nyers- és segédanyagok nélkül, a környező államokkal való gazdasági érintkezés^ lehetetlenségének atmoszférájában. A jóvátételi kérdés bizonytalansága és a külfölddel szemben fennálló egyéb kötelezettségeinknek terhe tartózkodóvá tette a barátságos és a semleges külföldi tőkét is és a tőkehiány meg a bizonytalanság megölte a vállalkozási kedvet és megbénította a termelést. Igen természetes, hogy ilyen körülmények között az állam bevételei nem tudtak lépést tartani az állam kiadásaival. S minthogy az államháztartás állandó deficitjének fedezésére nem állott rendelkezésünkre sem belföldi, sem külföldi tőke, az infláció eszközéhez kellett 26