Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-560

1513 A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. hozzáférkőzni az úgynevezett spriecerhez és borhoz, természetes, hogy sokkal szivesebben fogyasztják ezeket, még ha pénzbe is kerülnek, minthogy a községben nincs kut vagy ha van is, a vize nem jó s még azért is sorba kell állni s igy úgyszólván belekényszeri tik a falusi lakosságot, hogy alkoholt fogyasszon. Téli időkben, mikor a munkások nem járnak ki dolgozni, nincs hova menniök, szórakozni akarnak, — hisz emberek, — eimennek tehát a vendéglőbe, ott dorbézolnak, ha van pénzük, leisszák magukat és igy hozzászoknak az alkohol élvezetéhez, ellenben ha volna egy könyvtárhelyiség vagy népoivasó, vagy előadásokat tartanának nekik vasárnaponként, ho^y a köznép eljárhatna az előadásokra és olvashatná azokat a könyveket, amelyekre neki szüksége van, szerintem akkor nagy mértékben elősegitenők azt, hogy a falusi lakosság az alkohol élvezetében ne menjen túlságosan messze. Az oktatás és a könyvtár összeállitásának kérdésén kivül nem is foglalkozom más kérdéssel, mint tisztán és kizárólag a szakoktatás kérdésével. Mindenütt megjelentek már szakkönyvek, főleg ipari kérdésekben, amelyekből az elméleti tudást el lehet sajátítani. Ilyen könyvek megjelentek már a földmives népesség részére is*, ilyet szerintem többet is lehetne kiadni. Ezekre kellene egyrészt vetni a fősúlyt, másrészt pedig olyan könyveket kellene rendelkezésre bocsátani a földmives lakosságnak, amelyből megtanulja, hogy mi ártalmas az egészségre, mire vigyázzon és főkép amelyek felhívnák a figyelmét arra, hogy az alkohol nagymértékű élvezetétől tartózkodjék. Szerintem az e célra felvett összeg nagyon kevés és a magam részéről csatlakozom Szeder Ferenc t. képviselőtársam indítványához. Elnök: Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Malasits Géza ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Ha nem ! okozna félreértést és nem magyaráznák félre azt, amit én belül érzek vagy talán nem tudok kellőképen kifejezni, akkor ezt a tételt én a leghatározottabban ellenezném, és egy fillért sem javasolnék ennek a tételnek a bővitésére. Röviden megmondom, hogy miért. Kijelentem, hogy a mezőgazdasági kultúra fejlesztése érdekében hajlandó vagyok minden áldozatra, a kurzusnak azonban nem vagyok hajlandó adni semmit, mert meggyőződésem szerint még az a pénz is, amit itt rászánunk erre a célra, ez is haszontalan dolog. Mert semmi értelme annak, hogy »Attila urunk« és ehhez hasonló ponyvakönyvek beszerzésére adjunk pénzt. Móricz Zsigmond is üldözött ember a kurzus részéről (Barla-Szabó József : Az erkölcsi felfogása destruktiv !) s nem engedik a Nemzeti Színházba és a nép közé. Darányi Ignác kétségtelen ellenfelünk volt, más felfogású ember volt, maradi felfogású ember volt,-egyet azonban el kell ismerni, hogy azok a könyvtárak a lehető legobjektivehben voltak összeállítva. Azok sem egy világnézlet, sem egy felekezet, sem pedig egy politikai párt-mentalitása szerint nem voltak összeállitva, teljesen tárgyilagos, mindenkit kielégítő könyvtárak voltak. A legújabb időben volt alkalmam pár ilyen könyvtárat látni és elszomorodva láttam, hogy bizony az »Attila urunk« című regényt is, amelyet a budapesti közönség nyakába akartak akasztani, amelyet egyik fővárosi tanácsos olvasatlanul megvásárolt és amely Tatár Péter ponyvaregényeinél is ostobább dolog, ott találtam, nem mondom, hogy a kultuszministerium utasítására és költségére, de kétségtelen, hogy ezek a könyvtárak a legutóbbi időben a kurzus szájaize szerint lettek berendezve. (Barla-Szabó József : Az a baja, hogy nem a kommunista-kurzus szájaize szerint! Eddig komolyan beszéltek, most meg m ár ilyeneket kezdenek mondani!) Kérem, én soha életemben nem voltam kommunista, kár ezt nekem mondani. (Barla-Szabó József: Szocialista és kommunista tulajdonképen egy!) Én a kommunistáktól szenvedtem annyit, mint ön és a társai együttvéve. Én nem vágódtam előttük hasra ugy, mint az orvosok, amire nem egy példát tudnék felsorolni. (Barla-Szabó József : Azok sem mind !) Talán nem tudom kellőképen kifejezni magamat ezekben a dolgokban, de én egyet szeretnék látni azokban a könyvtárakban. Ha mi már pénzt adunk erre a célra, — és én természetesen hozzájárulok ahhoz, amit Szeder Ferenc képviselőtársam javasolt — akkor egyet kérek, emelkedjünk a magyar kultúra magaslatára, hámozodjék le legalább a földmivelésügyi tárcánál a kurzus szelleme és engedjék oda a magyar Írókat. Nem mondom,^ hogy Bovarynét vagy azokat a műveket vigyék oda, amelyek az önök világnézetével ellentétben vannak, ezek terjesztéséről majd gondoskodnak azok, akik azokat terjeszteni fogják. Azt sem mondom, hogy a Népszava kiadmányait vigyék oda; azokat majd elterjesztjük mi s önöknek nincs annyi csendőrük s rendőrük, hogy ezt megakadályozzák. (Mozgás jobbfelőL) Nagyon kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy legalább a hivatalosan összeállított népkönyvtárakba ne engedje be a rémregényekbe illő badarságokat, amelyek az embereket felekezetiíeg, világnézetileg és társadalmilag egymás ellen uszit;ák. Egy- maroknyi magyar van összepréselve ebben a kis országban, semmi szükség arra, hogy a könyvtáraknak kurzuskiadványokkal való felszerelése utján is ezt a maroknyi embert egymásra uszítsuk. Egyébként elfogadom Szeder Ferenc képviselőtársam javaslatát. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T, Nemzetgyűlés ! Kissé következetlen volt Malasits Géza t. képviselőtársam felszólalása, mert az első pillanatban azt mondta, hogy még ezt az összeget sem hajlandó megszavazni, végül pedig hozzájárul Szeder Ferenc képviselő ur indítványához. Méltóztatik látni, hogy az adott határok között nekem kell gondoskodnom arról, hogy az egyes címek megfelelő fedezetet találjanak. Itt is csak azt ismételhetem, hogy nagyon szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy ezt az összeget állítsuk be, ha ennek lehetősége fennállana. Méltóztatnak látni, hogy ez teljesen uj cím, és gondoskodtam arról, hogy ezen a címen megfelelő összeg álljon rendelkezésemre. Tisztelettel bejelentem azt is, hogy a jövőben igyekszem gondoskodni arról, hogy egy megfelelő összeg álljon erre a célra rendelkezésre, mert magam sem tartom ezt megfelelőnek, ez csak egy kezdő lépés. (Malasits Géza: És jó magyar irókat ! Móricz Zsigmond nem kommunista ! — Barla-Szabó József : Mi köze Móricznak a földmüvelésügyi ministerium szakdolgaihoz 1) Én megnyugtatom a t. képviselő urakat, hogy semmiféle olyan könyv a népkönyvtárakba nem kerül, amely nem oda való. Megfelelő hazafias érzésű és megfelelő gazdasági irányú szakkönyvek fognak ott elhelyezést találni, és ha más irányú könyvek is lesznek ott, azok is egészen megfelelő könyvek lesznek ; semmiféle ponyvairodalmi termékek és olyan művek nem fognak odakerülni, amelyek abba a népkönyvtárba bele nem illenek ! Ismétlem, hogy ez kezdő összeg és arra fogok törekedni, hogy itt egy megfelelően magas öszszeget nyerjek el, s hogy ebben az irányban meg-