Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-558
. À nemzetgyűlés 558. ülése 1926. magam részéről legnagyobb részében osztom azokat a szempontokat, amelyeket Farkas István t. képviselőtársam előadott. Azt tartom én is, hogy amikor a gazdasági helyzet ilyen nehéz, a kormánynak a törekvései közé kell hogy tartozzék az is, hogy épen a legnehezebb viszonyok között élő társadalmi osztályoknak segítségükre siessen. Ezért léptünk közbe a pénzügyministerium részéről és jöttünk segítségére a kereskedelemügyi minister urnák és az ő intézkedéseinek nyoma már látszik is. Az érdeklődés korlátozása egyrészt az adandó összeggel meg fog szűnni, másrészt pedig mondom, lényegesen felemeltem az erre a célra rendelkezésre álló tőkét. Ugyancsak teljesen osztom a képviselő urnák azt az álláspontját is, hogy a kezelési költséget és kamatterheket lehetőleg a minimumra kell leszorítani, viszont azonban ezt a kérdést óvatosan kell kezelni, nehogy ezáltal indokolatlanul jelenjék meg a közönség a zálogházaknál. Az bizonyos, hogy ez az üzlet nem lehet nyereséges üzlet. E tekintetben most ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után erősebb ingerenciám lesz a kérdésben és arra fogok törekedni — ezt nem igéretképen mondom, hanem meggyőződésből, — hogy a kezelési költségeket arra a mérvre csökkentsem, amire csak lehetséges. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a M. Kir. Postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módositása tárgyában benyújtott törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot, hogy a javaslat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényja\^aslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §-ait, amelyek észrevétel nélkül egyhangúlag elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Mai napirendünk ezzel letárgyaltatván, javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket e hónap 25-én, kedden délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt két törvényjavaslat harmadszori olvasása, továbbá az 1926/27. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra rátérnék, kérem a jegyző urat, hogy az igazságügyminister ur Írásbeli válaszát Bodó János képviselő urnák e hónap 15-én előterjesztett interpelláeiójára # felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Válasz Bodó János nemzetgyűlési képviselő ur részéről a telekkönyveknek az utódállamokkal való sürgős kicserélése ügyében előterjesztett interpellációra. ^ Az interpellációra a nemzetgyűlés házszabályai 197. § 6. bekezdése értelmében írásbeli válaszomat a következőkben terjesztem elo: + -Ai tria ?? ni szer ződés 77. és 178. cikke az utódallamokkal való kölcsönös iratcserét csuévi május hó 22-én, szombaton. 89 pán általánosságban szabályozza, ezeknek a rendelkezéseknek a részletekre is kiterjedő végrehajtása azonban csakis külön megállapodások létesítése után lehetséges. Tudvalévő, hogy az utódállamok velünk szemben évekig elzárkóztak ,e kérdések tárgyalásától vagy pedig oly túlzott követelésekkel léptek fel, amelyek a megegyezés lehetőségét kizárták. Csakis az utóbbi években tanúsított Románia és Jugoszlávia olyan magatartást, amely részünkről is elfogadható megegyezés megkötését lehetővé tette. Ily előzmények után Komániával és Jugoszláviával az egyezményeket meg is kötöttük. A tárgyalásokra és a végrehajtásra vonatkozó adatok a következők: I. Komániával a Bukarestben 1924. évi április hónap 17. napján kelt egyezményt kötöttünk. Az egyezményt a 7934/1924. M. E. számú rendelet léptette életbe, amely a Budapesti Közlönynek december 5-iki számában jelent meg. Az egyezmény végrehajtására a 63500/1924. I. M. számú igazságügyministeri rendelet vonatkozik, amely a Budapesti Közlönynek ugyanabban a számában jelent meg. Az eredeti telekkönyveknek és telekkönyvi iratoknak az emiitett egyezmény alapján Romániával való kölcsönös kicserélését már folyó évi március havában be is fejeztük. Csupán az van még hátra, hogy némely kettészelt községnek Romániában maradt telekkönyveiről és telekkönyvi iratairól másolatok készüljenek. IL Jugoszláviával a Budapesten 1924. évi december hó 14. napján kelt egyezmény VII. Függelékének IL részében rendeztük a szóbanlevő kérdést. _ A jugoszláv egyezmény 1925. évi április hó 7. napján lépett életbe és a 3430/1925. M. E. sz. rendelettel a Budapesti Közlönynek 1925. évi június hó 11- napján megjelent számában lett közzétéve. Az egyezmény végrehajtására a 32.600/1925. I. M. számú rendelet vonatkozik, amely a Budapesti Közlönynek július hó 23-iki számában jelent meg. A telekkönyvek és telekkönyvi iratok kicserélésének előkészítése magyar részről ebben a viszonylatban is teljesen befejezést nyert és ennek folytán f. évi április hó elején a jugoszláv igazságügyininisteriumot felkértük a kicserélés megkezdésére, ezideig azonban még választ nem kaptunk. III. A Csehszlovák köztársasággal a kérdés még nincsen egyezmény utján rendezve, csupán a két állam részéről kiküldött bizottság által megszövegezett tervezet van készen. Ennek a tervezetnek egyezménnyé válását a csehszlovák kormány részéről az iratcsere egyéb kérdései terén a Trianoni Szerződésben megállapított kötelezettségeinket meghaladó mérvben támasztott követelései akadályozzák. A közelmúltban azonban a csehszlovák kormány az iratcsere-kérdés egész anyagára vonatkozólag uj javaslatokat tett, amelyeket, amint a ministerelnök ur Beck Lajos képviselő ur interpellációjára a folyó évi május hó 5. napján tartott ülésben adott válaszában jelezte, a magyar kormány honoráJhaíónak tart, úgyhogy ebben a kérdésben legközelebb tárgyalások indulnak majd meg a csehszlovák kormánnyal. Egyébként az igazságügyministerium részéről minden intézkedés megtörtént, hogy az egyezmény létrejövetele esetén a telekkönyvnek és telekkönyvi iratoknak kicserélése ebben a viszonylatban is lehetőleg mielőbb megkezdhető legyen. Budapesten, 1926. évi május hó 19. napján. Dr. Pesthy Pál s. k.«. Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur felszólalni? (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Következik a határozat-
