Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-558
A nemzetgyűlés 558. ülése 1926, zunk és ha ezeket a kérdéseket mind sikerül megoldani, amire megvan a remény, akkor szerves egészében indítottuk meg — nem akarom azt mondani, hogy megoldottuk, — a hitelkérdés megoldását, ami mindenesetre meg fogja erősíteni gazdasági életünket. (Helyeslés.) Én csak ezeket kivántam megjegyezni. Örömmel látom, hogy ez a törvényjavaslat ilyen általános és kedvező fogadtatásra talált. Kérem, méltóztassék azt általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. nemzetgyűlést, méltóztatik-e a Pénzintézeti Központról szóló 1920:XXXVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (Olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétlenül e Ifopadta tnak.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatok törvénnyé válásának időpontja az Országos Törvénytárban való megjelenés időpontja. Mégis, a törvényjavaslatokba általában véve végrehajtási szakaszt is fel szoktak venni, éppen ezért javaslom, hogy uj negyedik szakaszképen méltóztassék a következő szöveget elfogadni (Olvassa): »Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a pénzügyminister hajtja végre«. (Helyeslés.) Einök: Kiván-e még valaki szólaniT (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt uj negyedik szakaszt elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a m. kir. Postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1084, 1087) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat benyújtásának két főindoka van. Az egyik indok az, amelyet az előbb letárgyalt törvényjavaslat ismertetésénél voltam bátor ismertetni, t. i. az, hogy nagy, fontos pénzügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a pénzpiacot irányító szerepe kizárólagos és túlnyomó legyen. Ez az egyik indoka annak, amiért a törvényjavaslat beterjesztetett. A második indoka az a köztudomású tény. hogy most már az állampénztárak, az u. n. adóhivatalok működése az állami pénzkezelés terén a szanálás keresztülvitele kapcsán megszűnt és ma már tudvalevőleg az összes állami pénzkezelés a postatakarékpénztár csekk és clearing forgalma utján nyer lebonyolítást. Ezen már keresztül vitt intézkedés folytán magától értetődik a törvényjavaslat 1, §-a, amely az egész postatakarékpénztári intézményt kiveszi a keévi május hó 22-én, szombaton. 87 reskedelmi minister hatásköréből és a pénzügyminister hatáskörébe teszi. Természetesen szükségesnek tartja a javaslat megindokolni, hogy bizonyos speciálisan, a postai közvetítő szolgálattal összefüggő kérdésekben a kereskedelmi minister hatásköre továbbra is megmaradjon. A pénzügyminister ur tehát vele egyetértőleg fog adminisztratív kérdésekben intézkedni. A törvényjavaslat legfontosabb része a 2. §, amely megállapítja, hogy a postatakarékpénztárnál levő állami- és a letéti csekkszámlák tő'keálladéka ezentúl a Magyar Nemzeti Banknál lesz kamatmentes girószámlán elhelyezve. A másik kategóriára nézve. t. i. a postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétekre és általában mindazon csekk és clearing összegre nézve, amelyek nem az előbb emiitett állami és letéti számlák kategóriájába tartoznak, valamivel más a rendelkezés. Ezekre nézve részben fenmarad az az intézkedés, amely eddig is előjog volt, hogy ezeket a postatakarékpénztár részben elhelyezheti kincstári utalányokban, azután pedig kézi zálogkölcsön üzletágnál szükséges forgótőkében. A novum kétirányú: egy pozitív és egy negatív. Megszorittatott a postatakarékpénztár joga, viszont ki is terjesztetett. Kiterjesztetett annyiban, amennyiben a kötvényekben való elhelyezést a c) pont engedélyezi, megszorittatott annyiban, hogy az a régi intézkedés, hogy a jóhitellü pénzintézeteknél folyószámlán helyezhessen el pénzt megszűnt. Ennek helyébe ez a másik generális intézkedés az imént felisorolt összegekre nézve, kivéve a takarékbetéteket, amelyeket teljes összegében szintén kamatmentes girószámlán köteles elhelyezni. Ezáltal természetesen a postatakarékpénztár igen tekintélyes jövedelemtől fog elesni, amelynek pótlásáról az állani köteles gondoskodni. A 2. § utolsó bekezdése u. i. kimondja, hogy az állam az esetleg mutatkozó r hiányt egyéb bevételeiből lesz köteles megtéríteni. Végeredményben azonban ez megtérül az államnak abból, hogy a Magyar Nemzteii Bankkal az állam előzetesien egy egyezményt kötött az úgynevezett függő államadósság kamat szolgáltatása teklintetéfoSen, amennyiben tudvalevőleg ez a. közel kétbillió összegű f függő r áillamadiósiság kamatszolgálatai eddig két és fél százalék volt ezentiíl pedig csak egy százaiélkot fog kitenni. A harmadik paragrafus rendelkezése az, hogy az eddig megvolt poistatakarékpénztláíri tanács megszűnése folytán felügyelő bizottság statuáltatik. Ez érthető, hiszen minden ilyen intézménynek, épenugy, mint a magánvállalatoknak valamilyen ellenőrző és felügyeleti szervre szüksége van. A 4. § a zálogházak tulajdonát képező ingó- ós ingatlan alapra vonatkozik, amely, minthogy az egész zálogházi üzlet átmegy a postatakarékpénztárhoz és minthogy a postatakarékpénztárnál is tartalékalapról kell gondoskodni, azon az egyedül helyes módon oldatik meg hogy az egész vagyonmassza átutaltatott a postatakarékpénztár vagyonába. Ezekben voltam bátor ismertetni a törvényjavaslat leglényegesebb részeit és kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a .jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ennél a törvényjavaslatnál néhány megjegyzést kívánok tenni és néhány komoly kérdést intézek a pénzügyminister úrhoz. Megjegyzem nem akarok kitérni a postatakarékpénztárnak arra a
