Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-557

52 A nemzetgyűlés 557. ülése 1926. évi május hó 21-én, pénteken. vetésének több mint kétharmadát a tiszti fizetések teszik ki. Ha elfogadnám is azt az álláspontot, amelyet egyik-másik képviselő ur elfoglal, ez akkor is kifogásolható és helytelen, mert^ semmi szükség sincs rá. Ugyanilyen túl produkciót látunk más területen is. A pénzügyi tárcánál majd szóvá is tesszük, hogy például a vámőrségnél lovasitott al tábornagyok és táborszernagyok vannak. (Derültség half elől) vagy hogy egy vidéki városkában, ahol 25 vámőr van, miért kell ennek a 25 főnyi vámőrségnek a vezetéséhez egy ezredes és egy tábornok! Nem olyan nagy a vámforgalom, hogy ahhoz tábornokok is kellenének. Ezek igen súlyosan kifogásolható dolgok. Még komikusabbá teszi a dolgot az, hogy a gazdászati tiszteknél micsoda eltérések vannak. Békeidőben minden ezrednek volt egy századosa vagy egy főhadnagya, aki a gazdasági ügyeket intézte és volt egy manipuláns őrmestere. Ezzel azután ki volt a létszám; nem volt semmi több. Most van két főtanácsnok az V. fizetési osztályban, 12 tanácsnok a VI. fizetési osztályban, 26 altanácsnok a VII. fizetési osztályban 105 főelőadó, 118 előadó és 8 előadóhelyettes. Annyi előadó és annyi tanácsnok van, hogy igazán joggal lehetne várni, hogy a ministeriumnak jobb tanácsokat adjanak, mint amilyeneket az utóbbi időkben egyes cikkek beszerzésénél adtak. A tábori lelkészekről a kultusztárcánál volt szó, de ez tulaj donkép ide tartozik, mert hiszen az, hogy a tábori lelkészek ai kultusztá-rcánál szerepelnek, csak megosztása a dologi tehernek. Tessék megnézni a békebeli költségvetéseket, hol van azokban nyoma tábori lelkészeknek? Ugy tudom, csak egy-két csapatkórházhoz volt beosztva egy-egy tábori lelkész. Ujabban azonban megszervezték a tábori püspökséget, püspökhelyetteseket neveztek ki és nagy összegeket adnak ki ezen a címen. Ezt megengedheti magának olyan ország, amely egy másik országgal akarja megfizettetni ezeket a költségeket, — de csak akarja, mert a franciáknak nem sikerült egészeú megfizettetniük vagy legalább is bajosan fog sikerülni — de iiem teheti meg olyan ország, amely az öngyilkosok statisztikája tekintetében vezet Európában, ahol a esődök, a fizetésképtelenségek ma minden kereskedő cégtáblája felett lógnak, ahol a mezőgazdaság és az ipar rettenetes teher alatt nyög és ahol maholnap a mezőgazdaságban is be fog következni a katasztrófa. Mert a mezőgazdaság sem lesz képes felvenni a versenyt az argentínai, az egyiptomi, az orosz és egyéb területekről jövő búzával, már! pedig ha a mezőgazdaság nincs előkészítve erre a rettenetes nagy mezőgazdasági harcra, amely a határok megnyilásával vagy gazdasági szerződések kötésével egyidejűleg^ meg fog indulni, akkor itt borzasztó válságnak nézünk elébe. Hát szabad bevárni azt, amig a hullámok összecsapnak az ország lakosságának feje felett és nem kell ezt megelőzni, nem kell ott takarékoskodni, ahol lehet % Nem mondom, hogy az embereket, akik egész életükön át arra a pályára készültek, most dobják ki az utcára és fosszák meg attól a nyugdíjtól, amely őket meg fogja illetná. Tessék ezt másképen végrehajtani, de véleményem szerint a honvédelmi tárcánál nagyon sok kiadás megtakarítható, mert semmi szükség sincs arra, hogy a tárca költségvetése ma akkora^ legyen, mint a békebeli honvédség^ költségvetése volt. Ez, azt hiszem, világos példa. De különben sem tudjuk ezeket a költségeket elviselni, mert egy 21 milliós nép esetleg ki tudja ezeket izzadni, amikor a Habsburgdinasztia háborús készülődését kellett támogatni ezen a téren és amikor 102 milliót kellett erre a célra áldozni; de amikor ilyen rettenetes vérveszteség után vagyunk, amikor rettenetesen megnyomorítva, rettenetesen megcsonkítva, gazdaságilag teljesen lerongyolódva áll itt az ország, amikor arra kellene gondolni, hogy az embereknek enni adjunk, amikor az emberek az éhségtől űzve elindulnak, hogy Budapest felé jöjjenek, mert már nem tudnak mit tenni: akkor, igen t. minister ur, mégis csak meg kellene gondolni, szabad-e ekkora összeget erre a célra áldozni. Necsak militarista szempontból méltóztassék ezt a kérdést elbírálni, hanem az ország lakosságának érdekében is, mert a kormánynak első kötelessége az, hogy az ország lakosságának megélhetését valamilyen módon előmozdítsa, elősegítse. (Zaj.) A minister urnák álláspontja az, hogy a a politikát a hadseregből ki kell küszöbölni. Elismerem, hogy az utóbbi években ezien a téren történt valami, dia nem mulaszthatom el. hogy ez alkalocmmal is fel ne említsem azt, hogy a minister urnák lehet ez az intenciója, de — ugy látszik — kinn ennek a végrehajtása mégis másként történik. Előfordul ugyanis, hogy egyes muniklásiokkal, akik nem mindig a maguk akaratából mennek be a nemzeti hadseregbe, leveleket iratnak amelyben bejelentik!, hogy a szakszervezetből kilopnék. (Nemes Bertalan: Ez osalk természetes!) Akikor hagyják ki őket! Különben is a szakszervezet nem politikái szerv, a szaiksziervezet a munkásnak gazdasági védőszerve. (Zaj.) Míg valaki katona, természetesen ugy sem kehet tagja a szakszervezetnek és senki sem kifogásolja, ha ez alatt az idő alatt távol marad. Amikor én katonai szolglállatomnak eleget tettem, bejelentettem, hogy bev'onülam és ak)kbr felmentettek minden tagsági kötelezettség és járulékfizetés alól, amikor azonban visszajöttem, újból igénybe Vettem mindazokat a jogokat, amelyeket eftőizőleg szerezteím. Miért keíl akkor ezt megcsinálni'? Hangsúlyozni kívánom, hogy leizi csak egyes! csapattesteknél van meg, ahol politizálnak, holott arra semmi szükség nincs Egy másikí dolog azv hogy egész csomó altisizt címére megküldik a bielügymiuisterium kiadásában megjelenő, vagy legalább is áltállá finianszirozott úgynevezett Közérdlekü Leveleket. A tisztiek! mindig kiválasztják azokat, akikről feltételezik, hogy esetleg szocialisták s azoknak adiják ezeket a Közíélrdefeiü Leveleket. Természetes, hogy amikoir ezek! ilyen nyomtatványt kapnak, elküldik! nekünk és erre vonatkozólag felvilágosítást kérnek. (Zsirkay János: Hogy ön is okuljon belöki!) Neh'elzen fog menni! (Egy hang a ssélsőbalőldalon: Olyan buta, hogy nem lehet belőle okulni! — Zsirkay János: Nieim is olyan buta! Ha buta volna, akkor nem foglalkoznának vele! Önök nem a butaság ellen ágálnak! Nagyon jók azok a Közérdekű Levelek !) A dolog xigy áll, hogy ezt évekkel ezelőtt abból a célból kezdték csinálni, hogy Magyarországon egy hazafias munkástábort szervezzenek, amely hazafiasság alatt mindig bizonyos ébredő és egyéb szempontokat kell gondolni, mert ők sajátították ki a maguk részére a hazafiságot a frankhamisitástól kezdve a bombamerényletekig. Ezen az erkölcsi alapon kiindulva, erre az erkölcsi tőkére bazirozva gondolták, hogy megmentik a munkásokat. Három-négy év óta mentik őket és ez még sem sikerült. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy