Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-557

4â A nemzeigyiÙès 557. ülése 1926, — mi tengeri hadseregről nem igen beszélhetünk, hacsak nem gondolunk a folyamőrségre és a Balatonon esetleg létesitendő őrségre — mondom a szárazföldi hadseregek egész szereplése a mai modern háborúban, ha igazak azok a technikai tudósítások, amelyek Amerikából, Angliából, de főképen Franciaországból jönnek, teljesen feleslegessé válik. A repülőgép-technika olyan tökéletességre emelkedetft, a robbanószerek gyártásának technikája olyan hihetetlen mértéket öltött és annyire tökéletesbült, hogy egypár repülőgéppel egész hadseregeket tönkre lehet tenni. A repülőgép kifejlődése maga feleslegessé tenné a nagy szárazföldi hadseregek tartását és a szárazföldi hadseregekre kiadott költségeket épen ezek a technikai haladások teszik feleslegessé. Ha a hadsereg szerepét a jövő háború szempontjából nézem, ha abból a szempontból kívánom ennek a tárcának költségvetését birálat tárgyává tenni, hogy ez a hadsereg a mai összeállításában szükséges-e és esetleg meg tud-e védeni bennünket az ellenség esetleges betörése ellen, akkor erre azt kell mondanom, hogy a technika mai állása mellett ez a hadsereg nem alkalmas sem létszámánál, sem kiképzésénél, sem felszerelésénél fogva arra, hogy a bennünket övező országok esetleges betörése ellen megvédjen. Annál kevésbé, mert hiszen, sajnos, azt kell mondanojm, hogy a bennünket körülvevő államokban is meglehetősen erős imperializmus tapasztalható és mivel anyagi erejük erősebb, mint a mienk és mivel a trianoni békeszerződés sem köti őket ugy, mint bennünket, a hadiszerek gyártása és a hadseregek felszerelése tekintetében velünk szemben határozoitt előnyben vannak. Úgyhogy ilyen körülmények között teljesen problematikussá válik egy hadseregnek külső ellenséggel szemben való tartása és szerintem csak az országnak tennénk szolgálatot, ha erről a luxusról, amelyet egy ilj^en hadsereg fentarltása jelent, lemondanánk és gondoskodnánk arról, hogy azokat az összegeket, amelyeket igT a hadseregre költünk, egészen más, sokkal kultuíiálisabb és egyéb produktiv célokra költenénk, ezzel az országnak is sokkal nagyobb hasznot tennénk. Amellett azt kell mondanom, hogy ez az ország áll a legbiztosabban, amely a legkevésbé van felfegyverkezve. Hiszen Dániában sem ment olyan könnyen a hadsereg leszerelése. A dán szocialista kormány azonban kemény kézzel látott hozzá a hadsereg leszereléséhez és sikerült is a hadsereget annyira leszerelnie, hogy állandó hadseregről ma Dániában beszélni sem lehet. (Zsirkay János: Ez elv szerint a csehek nagyon csehül állanak, mert nagyon fegyverkeznek!) Majd erre is ki fogok térni t. képviselőtársam, tessék nyugodtan lenni! Dánia amellett, hogy a tenger mellett is fekszik és igy támadási objektumnak is nagyobb felületet nyújt mint mi, mégis lefegyverkezett és ennek ellenére azóta sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, mint azelőtt. Mert van egy morális törvény, amelyet még a legelkeseredettebb ellenség sem igen hághat át és ez a morális törvény az, hogy nem illik egy teljesen lefegyverkezett embert megtámadni. (Zsirkay János: Tapasztaljuk!) Mi szerintünk egyáltalában nem defetizmufi azt mondani, hogy a hadseregre költött milliók feleslegesek; egyáltalában nem mondhatják, hogy ez által az országot védtelenné tesszük, mert az én meggyőződésem szerint a technika mai állása mellett ez a hadsereg létszámánál, kiképzésénél és felszerelésénél fogva évi május hó 21-ên, pénteken. amúgy sem tudna az ellenséges támadásnak ellenállani. Zsirkay János t. képviselőtársam a cseheket idézte. Egyáltalában nem akarom védelembe venni a cseh imperializmust, mert a cseh imperializmus, a cseh militarizmus előttem ép annyira gyűlölt, mint a francia, angol vagy bármely nemzet nacionalizmusa, imperializmusa és militarizmusa. Mert az a meggyőződésünk, hogy az emberiségre a legutóbbi 12 esztendő alatt rázúdult minden baj és szerencsétlenség elsősorban az imperializmusnak tudható be, az imperializmussal szövetkezett hadiszergyártóknak, azoknak a kapitalistáknak, akik ifjú emberéletek elpusztitásával milliárdokat tudtak szerezni. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy legyen az cseh, román vagy szerb imperializmus, nacionalizmus vagy kapitalizmus, az emberiség fejlődésére, haladására mindenképen káros és veszedelmes. Én Zsirkay t. képviselőtársamat meggyőzhetem arról, hogy a oseh-szociáldemokraták legalább is annyi leüezántsiájggaL őszinteséggel harcolnak a saját országúik militarizmusa etilen, mint amilyen őszinteséggel és fentartás nélkül harcolunk mi, a mi militarizmusunk ellen. (Gaal Gaston: Látjuk Oroszországban. — Klárik Ferenc: Azok nem szocialistáik!) Bennünket ne méltóztassék az orosz bolsevieklkel egy színvonalra emelni. Mi nem vagyunk bolsevikiek és nem átallom kijelenteni, hogy az •orosz' fegyverkezést Európa békéjére legalább is annyira veszélyesnek tartam, mint a franciát. Ebben a tekintetben a két ország imperialistái ikjözött semmi különbséget nem látok. Ne méltóztassék tehát bennünket a bolsevikiekkel egy színvonalra emelni, mert mi nem vagyunk! imperialistáik, nekünk nem kell Kina, nem kell Ázsia

1 felett a szupremáeia, nekünk nincs Angliával verekedni valónk egy Indiába vezető utért, nékünk nem volt Nagy Péterünk és nines egy olyan testamentumunk, amelyet állítólag nekünk Ikiell végrehajtani. Épen ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy előttünk ép olyan utálatos az orosz, mint a francia, vagy a cseh imperializmus; Azt akarom még kijelenteni, hogy a szociáldemokratáik Európa minden egyes parlamentjében erősen és fentartás nélkül küzdenek az állandó hadseregek fentartása, a militarizmus és imperializmus ellen. (Zsirkay János: A francia szocialisták megszavazták a létszámemelést! — Klárik Ferenc: Dehogy szavazták meg! — Zsirkay János: De megszavazták !) Akkor rosszul ismeri őket. (Klárik Ferenc: Á francia többség szavazta meg!) Zsirkay t. képviselőtársam ugy látszik nem ismeri a francia parlamenti viszonyokat és nem tudja, hogy a francia radikális szocialista párt egyáltalában nem szociáldemokrata párt, hanem egy igen szimpla és mérsékelt burzsoá párt: ne tessék a francia radikális szociálistálklat szoeiáldemokratlálknak nelvezni. Azok, akik Franciaországban a szociáldemokrata jelzőt megérdeniliiki, akik erre a tiszteletreméltó jelzőre igényt tarthatnák, azok igenis Franciaországban legalább olyan határozottan foglalnak állást a militarizmus és az imperializmus ellen, mint itt mi vagy Csehországban a cseh .Szociáldemokraták. Van ennek az imperializmusnak azután egy hajtása, amely főképen indit bennünket arra» hogy a harcot ellene egész Európában felvegyük. Ez a hadiszer-gyártás. Az imperializmusnak ikertestvére a kapitalizmus. A kapitalizmusnak legélesebb és legpregnánsabb formája a hadiszer-gyártás. Sajnos, az idő rövidsége és nagy elfoglaltságom akadályozott