Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-563

A nemzetgyűlés 563. ülése 1926. 8%-os kamaton felüli bekebelezésre vonatkozó adatokat közölni a -nemzetgyűléssel? Budapest, 1926. évi május hó 28-án. Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő-« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Kiss Menyhért: Mélyen t. Nemztegyülés ! A ház- és földbirtok megvédése érdekében eme­lem fel szavamat, mert a ház- és földbirto­kokra olyan bekebelezések történnek, amelyek nagy veszedelemmel fenyegetik a ház- és föld­birtokát. Én meg szoktam nézni a Budapesti Köz­lönynek árverési rovatát. Elmentem az I„, II., III. kerületi járásbíróság telekkönyvi hivata­lába is, ahol megállapítottam, f hogy milyen százalékos jelzálogos bekebelezések történnek. Azt láttam, hogy majdnem minden esetben 18%-os kamatterheket kebeleznek be. Az 1877 : VIII. és az 1883 : XXV. tc-ből azt látom, hogy a törvényhozás határozottan kikötötte azt, hogy 8%-os törvényes kamatnál magasabb bekebelezést nem lehet eszközölni. Én utána jártam és az illetékes tényezők­höz kérdéseket intéztem az iránt, hogy miképen történhetik e körül az eltérés. Hivatkoztam az 1923 : XXXIX. tcikkre, amely pénztartozás ké­sedelmes teljesítése esetében a hitelezőt meg­illető kártérítésről szól s amely törvénynek egyik paragrafusában benne foglaltatik az, hogy ha a koronaromlás következtében na­gyobb károk érték a hitelezőt, hogy a hitelező érdekei megmentessenek, megengedi magasabb fokban a bekebelezést, azonban, hogy milyen százalék erejéig, annak megállapítását az idő­közben kibocsátandó ministeri rendeletektől te­szi függővé. Tekintettel arra, hogy most már a magyar korona több, mint egy esztendeje stabil, hogy a mi pénzünk most állandóan egy színvonalon áll, tekintettel arra, hogy az 1923 : XXXIX. te. megszerkesztői kizárólag azt akarták megaka­dályozni, hogy a pénz romlása következtében a hitelezőt nagyobb kár ne érje és ezért engedi meg e törvény azt, hogy 8%-nál magasabb ka­matot is bekebelezzenek, én alkalmat kivánok adni a mélyen t. igazságügyminister urnák arra, hogy e tekintetben véleményét nyilvánítsa, mert ugy a fővárosban, mint a vidéken rend­kívül sokan várják ezt a véleménynyilvánítást, várják, hogy megvédelmezze a magyar földet, megvédelmezze a magyar házbirtokot, megvé­delmezze a magyar pénz értékét és hogy meg­védelmezze a'hiteléletet és a magyar pénzkörö­Hitét'esitették : évi május hó 29-én, szombaton. 271 ket is megnyugtassa abban a tekintetben, hogy már lehet szakítani a mostani rendszerrel, a 18%-os kamattal és át lehet térni alacsonyabb kamatlábra és e tekintetben törvényes intézke­dést is kell, hogy foganatosítson, hogy a telek­könyvi hatóságok ezt a 18%-os kamatozást ne legyenek kénytelenek feljegyezni. A Nemzetek Szövetsége magyarországi fő­biztosának épen mostani, 24. jelentéséből olva­som, hogy a magyar állam is 2000 millió koro­nával tartozik a Magyar Nemzeti Banknak és ezután az állam 2-5%-ot fizet; sőt a második oldalon megjegyzi a főbiztos ur, hogy a jövő évben már 2-5% helyett évi 1% kamatot fog űzetni a magyar állam a Magyar Nemzeti Banknak. Aniit tehát a magyar állam önma­gával szemben megtesz, hogy t. i. a kamatlábat leszállítja, — ami nagyon helyes — azt, ha nem is ilyen, de legalább megközelítő mérték­ben méltóztassanak megcsinálni a bankvilág­ban és a társadalomban is, mert ezt rendkívül várják és ennek jó hatása pénzügyi téren nem fog elmaradni. Azt is kértem a mélyen t. minister úrtól, hogy terjessze be azokat a kimutatásokat, amelyek a nemzetgyűlést arról tájékoztatják, hogy az ilyen bekebelezések körülbelül milyen mennyiségben eszközöltettek az egyes telek­könyvi hivataloknál. Mindenesetre velem együtt nagyon sok ember várja a mélyen t. minister ur válaszát, mert bizunk benne, hogyha már a kerona stabilizálása megtör­tént és ha a kormány arra az álláspontra he­lyezkedett hivatalosan, hogy a kamatlábat le­szállítsa, és hogy csak leszállított kamatláb melett engedélyezi a bekebelezést, ez feltétle­nül megjavítja a hiteléletet is s a vagyon és a tőke iránti biztonságot az emberek lelkében meg fogja erősíteni. Ezt kívántam elmondani. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igaz­ságügyminister urnák. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése.^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegy­zőkönyvet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nem!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 55 perckor.) Bárány Sándor s. Ic. Szabó Zoltán s. h. naplóbirálő-bizottsági tagok. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom