Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-561

A nemzetgyűlés 561. ülése 1926. évi május hó 27-én y csütörtökön. 201 viselőkről és a magántisztviselőkről, nem be­szélek a kereskedőkről és az iparosokról, akik esztendők óta panaszkodnak, de ma már a gazdatársadalom is idehozza a maga panaszát, hiszen egyik oldalon Gaal Gaston t. képviselő­társam beszédét hallottuk délelőtt, délután pedig a kormánypárt padsoraiból beszélt sokorópátkai Szabó István. Méltóztassék megengedni, hogy én is a leg­elsősorban ministeri Ígéretet kérjek a pénzügyi vitánál számon. A minister ur több alkalom­mal kijelentette itt a nemzetgyűlés előtt, és amikor én abban a tárgyban határozati javas­latot terjesztettem elő, a határozati javaslat el­utasítását azzal kérte, hogy az szükségtelen, mert úgyis rendelet van kiadva abban az irányban, hogy a segéd nélkül dolgozó iparo­sok és kereskedők könyveket vezetni nem köte­lesek. (Bud János pénzügyminister: Ez igy is van!) Kérem minister ur, segéd nélkül dolgozó iparosoknál és kereskedőknél tartottak árve­rést azok miatt a pénzbüntetések miatt, ame­lyeket rájuk kiróttak. Ezt megirtam levélben a minister urnák és azután ki méltóztatott küldeni Szabóky államtitkár urat, hogy vizs­gálja felül az ügyet. Bár megállapítást nyert az, hogy segéd nélkül dolgozó iparosokról és kereskedőkről volt szó, az illetőkre kiszabták a büntetést azért, mert nem vezettek könyve­ket, holott a minister ur jelentette ki itt a Ház­ban, hogy nem kell könyvet vezetni és mégis árverést tartottak annál az embernél, mert a pénzbüntetést nem tudta megfizetni. (Bud János pénzügyminister: Rendelet van ebben a kérdésben! Ne méltóztassék Ígéretről beszélni!) Épen azért, mert rendelet van, a múltkor vol­tam bátor a minister urnák az egész csepeli anyagot átadni. Megtettem a panaszt, hiszen a minister urnák senki annyi levelet nem ir, mint én, (Bud János pénzügyminister: Ez már igaz!) erre a minister ur minden egyes alka­lommal elrendeli a vizsgálatot. Szabóky állam­titkár ur volt kegyes az ügyben segítségemre lenni és arra kért engem, hogy forgalmi adó ügyekben hozzá forduljak, ami meg is történt. Az eredmény mégis az lett, hogy bár azonnali orvoslást igért ezekben az esetekben, ahol a minister ur Ígérete ellenére pénzbírságokat ve­tettek ki, az iletőket végrehajtották és még ár­verést is tartottak náluk. Panaszaimat hiába ismételtem meg a pénzügyministeriumban, ott azt mondották, hogy a jövőben jobban fognak vigyázni. Azt azonban ne méltóztassék mon­dani, hogy a minister ur parancsait közegei teljesitik. Számtalanszor adtam át az ország különböző részeiből érkezett nyomtatott blan­kettákat, amelyek által a segéd nélkül dolgozó kereskedőket és iparosokat arra kényszeritet­ték, hogy könyveket vezessenek. De ha a minister ur ezt nem hinné el ne­kem, itt van a községek által megkapott hiva­talos blanketta, amelyben az illető községek felszólittatnak arra, hogy az ő adófizető pol­gáraiktól milyen könyveket kell követelniök és hogy a könyvekben milyen rovatoknak kell lenniök. Az országban mindenki kétségbe van esve ebben a tekintetben, kétsésrbe^ vannak esve azok a szegény kiskereskedők és kisipa­rosok mert ők hisznek a minister urnák s nem képzelik eh hogy a minister ur egy kijelentést tehessen, amelyet nem teljesítenek. T. minister ur, meg vagyok győződve arról hogy tényleg ugy gondolja, hogy nem kell könyvet veziet­niök. de már a harmadik költségvetésnél bizo­nyítom, hogy közegei megbüntetik azokat, akik könyveket nem vezetnek, a minister ur pedig ezeket a büntetéseket jóváhagyja. Azt ígérik, hogy a büntetéseket elengedik, hogy a NAPLÓ. XLIV, közegeket kényszeríteni fogják arra, hogy a minister urnák a Házban tett kijelentéseit respektálják. Nekem tehát elsőso~rban arra kell kérnem a minister urat, hogy ezt a kérdést végre-valahára orvosolja és intézkedjék, hogy közegei ne büntessenek meg ilyen esetekben embereket. (Bud János pénzügyminister: Tes­sék panaszt emelni!) Én itt az egész ország nyil­vánossága előtt panaszt emelek az egész pest­vidéki pénzügyigazgatóság ellen, amint hogy ezt már többször megtettem már. Tessék csak a kormánypárti képviselőket is megkérdezni, ők is megmondhatják, hogy sorra büntetik azokat az embereket, akiket a minister ur Ígé­retében és kijelentésében bízva, könyveket nem vezetnek és amikor a pénzbüntetést meg­fizetni nem tudják, az illetőknél árverést tar­tanak. Amint hogy ez a legutóbbi szombati napon Csepelen megtörtént. Tessék, minister ur, ne ellenzéki képviselőket megkérdezni, ha­nem kormánypárti képviselőket, akik ezt előt­tünk erősítették meg és akik eljártak ebben a tárgyban a pénzügyigazgatóknál. Az emberek nem tudják, kinek higyjenek: a pénzügyminis­térnek-e vagy legalantasabb közegeinek, akik a ministerrel szemben azt mondják, hogy a se­géd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosok­nak könyveket kell vezetniök. Hogy pedig legyen már nyoma annak, hogy nemcsak ministeri kijelentés, hanem igenis, nemzetgyűlési határozat is van arról, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparo­soknak nem kell könyvet vezetniök, kérem a minister urat, tegye magáévá benyújtandó határozati javaslatomat, amelyben mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosoknak könyveket ve­zetni nem kell. Ha a határozati javaslatot a t. Nemzetgyűlés elfogadja, akkor a pénzügyi kö­zegek nem fognak merészkedni arra, hogy büntetéseket kiszabjanak. Ha rendelet van, kérdem, mi történt azokkal a pénzügyi köze­gekkel, akik a rendelet ellenére árverést tar­tottak ilyen embereknél. PL Csepelen, a múlt héten árverést tartottak embereknél azért, mert forgalmi adókönyveket nem vezettek. Azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur Iegntóbbi beszéde után óriási csalódással ál­lunk szemben. A pénzügyminister ur ugyanis legutóbbi beszédében kijelentette, hogy adóle­szállitások lesznek az egész vonalon. Nem aka­rok a salgótarjáni példára hivatkozni, ahol 200—250%-os adófelemelésekkel állunk szem­ben, csak Pest közvetlen környékére, Újpestre, Kispestre és Pesterzsébetre hivatkozom. (Esz­tergályos János: így van ez Pécsett is!) ahol nem adóleszállitás történik, hanem mindenütt az emberek ezrei jönnek panaszkodni, hogy a múlt esztendei adóknál most többet kell fizet­niük. Láttam az adókivetéseket saját szemem­mel s ezek szerint 100—150%-kai emelték fel az adókat, nem is beszélve a forgalmi adóról, amelynél az a, helyzet, hogy 3%-os kulcs mel­lett kevesebbet fizettek, mint 2%-os kulcsnál, liiert a helyzet az, hogy a kulcsot 2%-ra leszál­lították ugyan, de visszamenőleg magasabbra felemelték az átalányt, mint amennyi 3% mel­lett volt. A helyzet ez az egész országban.^ A pénzügyminister urnák a költségvetések­nél elmondott beszédeiben mindig azt méltózta­tik mondani, hogy én vagyok az egj^edüli, aki nem vagyok megelégedve a forgalmi adóval. (Bud János pénzügyminister: Ellenkezőleg; azzal senki sincs meo-elégedve!) Értem ezt ugy, hogv a kivetések módozataival a minister ur szerint csak én és az én községeim nincsenek megelégedve. Méltóztatott azonban látni, hogy nagyon jó kormánypárti képviselők, akik kü­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom