Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-561
A nemzetgyűlés 561. ülése 1926. évi május hó 27-én y csütörtökön. 201 viselőkről és a magántisztviselőkről, nem beszélek a kereskedőkről és az iparosokról, akik esztendők óta panaszkodnak, de ma már a gazdatársadalom is idehozza a maga panaszát, hiszen egyik oldalon Gaal Gaston t. képviselőtársam beszédét hallottuk délelőtt, délután pedig a kormánypárt padsoraiból beszélt sokorópátkai Szabó István. Méltóztassék megengedni, hogy én is a legelsősorban ministeri Ígéretet kérjek a pénzügyi vitánál számon. A minister ur több alkalommal kijelentette itt a nemzetgyűlés előtt, és amikor én abban a tárgyban határozati javaslatot terjesztettem elő, a határozati javaslat elutasítását azzal kérte, hogy az szükségtelen, mert úgyis rendelet van kiadva abban az irányban, hogy a segéd nélkül dolgozó iparosok és kereskedők könyveket vezetni nem kötelesek. (Bud János pénzügyminister: Ez igy is van!) Kérem minister ur, segéd nélkül dolgozó iparosoknál és kereskedőknél tartottak árverést azok miatt a pénzbüntetések miatt, amelyeket rájuk kiróttak. Ezt megirtam levélben a minister urnák és azután ki méltóztatott küldeni Szabóky államtitkár urat, hogy vizsgálja felül az ügyet. Bár megállapítást nyert az, hogy segéd nélkül dolgozó iparosokról és kereskedőkről volt szó, az illetőkre kiszabták a büntetést azért, mert nem vezettek könyveket, holott a minister ur jelentette ki itt a Házban, hogy nem kell könyvet vezetni és mégis árverést tartottak annál az embernél, mert a pénzbüntetést nem tudta megfizetni. (Bud János pénzügyminister: Rendelet van ebben a kérdésben! Ne méltóztassék Ígéretről beszélni!) Épen azért, mert rendelet van, a múltkor voltam bátor a minister urnák az egész csepeli anyagot átadni. Megtettem a panaszt, hiszen a minister urnák senki annyi levelet nem ir, mint én, (Bud János pénzügyminister: Ez már igaz!) erre a minister ur minden egyes alkalommal elrendeli a vizsgálatot. Szabóky államtitkár ur volt kegyes az ügyben segítségemre lenni és arra kért engem, hogy forgalmi adó ügyekben hozzá forduljak, ami meg is történt. Az eredmény mégis az lett, hogy bár azonnali orvoslást igért ezekben az esetekben, ahol a minister ur Ígérete ellenére pénzbírságokat vetettek ki, az iletőket végrehajtották és még árverést is tartottak náluk. Panaszaimat hiába ismételtem meg a pénzügyministeriumban, ott azt mondották, hogy a jövőben jobban fognak vigyázni. Azt azonban ne méltóztassék mondani, hogy a minister ur parancsait közegei teljesitik. Számtalanszor adtam át az ország különböző részeiből érkezett nyomtatott blankettákat, amelyek által a segéd nélkül dolgozó kereskedőket és iparosokat arra kényszeritették, hogy könyveket vezessenek. De ha a minister ur ezt nem hinné el nekem, itt van a községek által megkapott hivatalos blanketta, amelyben az illető községek felszólittatnak arra, hogy az ő adófizető polgáraiktól milyen könyveket kell követelniök és hogy a könyvekben milyen rovatoknak kell lenniök. Az országban mindenki kétségbe van esve ebben a tekintetben, kétsésrbe^ vannak esve azok a szegény kiskereskedők és kisiparosok mert ők hisznek a minister urnák s nem képzelik eh hogy a minister ur egy kijelentést tehessen, amelyet nem teljesítenek. T. minister ur, meg vagyok győződve arról hogy tényleg ugy gondolja, hogy nem kell könyvet vezietniök. de már a harmadik költségvetésnél bizonyítom, hogy közegei megbüntetik azokat, akik könyveket nem vezetnek, a minister ur pedig ezeket a büntetéseket jóváhagyja. Azt ígérik, hogy a büntetéseket elengedik, hogy a NAPLÓ. XLIV, közegeket kényszeríteni fogják arra, hogy a minister urnák a Házban tett kijelentéseit respektálják. Nekem tehát elsőso~rban arra kell kérnem a minister urat, hogy ezt a kérdést végre-valahára orvosolja és intézkedjék, hogy közegei ne büntessenek meg ilyen esetekben embereket. (Bud János pénzügyminister: Tessék panaszt emelni!) Én itt az egész ország nyilvánossága előtt panaszt emelek az egész pestvidéki pénzügyigazgatóság ellen, amint hogy ezt már többször megtettem már. Tessék csak a kormánypárti képviselőket is megkérdezni, ők is megmondhatják, hogy sorra büntetik azokat az embereket, akiket a minister ur Ígéretében és kijelentésében bízva, könyveket nem vezetnek és amikor a pénzbüntetést megfizetni nem tudják, az illetőknél árverést tartanak. Amint hogy ez a legutóbbi szombati napon Csepelen megtörtént. Tessék, minister ur, ne ellenzéki képviselőket megkérdezni, hanem kormánypárti képviselőket, akik ezt előttünk erősítették meg és akik eljártak ebben a tárgyban a pénzügyigazgatóknál. Az emberek nem tudják, kinek higyjenek: a pénzügyministérnek-e vagy legalantasabb közegeinek, akik a ministerrel szemben azt mondják, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosoknak könyveket kell vezetniök. Hogy pedig legyen már nyoma annak, hogy nemcsak ministeri kijelentés, hanem igenis, nemzetgyűlési határozat is van arról, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosoknak nem kell könyvet vezetniök, kérem a minister urat, tegye magáévá benyújtandó határozati javaslatomat, amelyben mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a segéd nélkül dolgozó kereskedőknek és iparosoknak könyveket vezetni nem kell. Ha a határozati javaslatot a t. Nemzetgyűlés elfogadja, akkor a pénzügyi közegek nem fognak merészkedni arra, hogy büntetéseket kiszabjanak. Ha rendelet van, kérdem, mi történt azokkal a pénzügyi közegekkel, akik a rendelet ellenére árverést tartottak ilyen embereknél. PL Csepelen, a múlt héten árverést tartottak embereknél azért, mert forgalmi adókönyveket nem vezettek. Azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur Iegntóbbi beszéde után óriási csalódással állunk szemben. A pénzügyminister ur ugyanis legutóbbi beszédében kijelentette, hogy adóleszállitások lesznek az egész vonalon. Nem akarok a salgótarjáni példára hivatkozni, ahol 200—250%-os adófelemelésekkel állunk szemben, csak Pest közvetlen környékére, Újpestre, Kispestre és Pesterzsébetre hivatkozom. (Esztergályos János: így van ez Pécsett is!) ahol nem adóleszállitás történik, hanem mindenütt az emberek ezrei jönnek panaszkodni, hogy a múlt esztendei adóknál most többet kell fizetniük. Láttam az adókivetéseket saját szememmel s ezek szerint 100—150%-kai emelték fel az adókat, nem is beszélve a forgalmi adóról, amelynél az a, helyzet, hogy 3%-os kulcs mellett kevesebbet fizettek, mint 2%-os kulcsnál, liiert a helyzet az, hogy a kulcsot 2%-ra leszállították ugyan, de visszamenőleg magasabbra felemelték az átalányt, mint amennyi 3% mellett volt. A helyzet ez az egész országban.^ A pénzügyminister urnák a költségvetéseknél elmondott beszédeiben mindig azt méltóztatik mondani, hogy én vagyok az egj^edüli, aki nem vagyok megelégedve a forgalmi adóval. (Bud János pénzügyminister: Ellenkezőleg; azzal senki sincs meo-elégedve!) Értem ezt ugy, hogv a kivetések módozataival a minister ur szerint csak én és az én községeim nincsenek megelégedve. Méltóztatott azonban látni, hogy nagyon jó kormánypárti képviselők, akik kü29