Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-560
154 'A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, Szerdáit. mészetes is, ha magyar állam megmutatná, bogy lojális ezekkel a kisebbségekkel szemben, ugy ahogy természetes az is, hogy ugyanazt a lojalitást és hűséget a másik oldalról is megköveteljük. Jobb volna ha nem idegenből jutnának hozzá ezekhez a kiadványaikhoz, hanem a magyar kormány juttatná azt az ő számukra. Sok félreértést küszöbölnénk ki és sok nyugtalanságnak vennők el az élét, ha minden állampolgárt egyformán közös erővel juttatnánk a közös pénzből a kultúra forrásához. A tiszteletteljes kérésem összegezve az, hogy méltóztassék a kisgazda-iskolákat szaporitani, a népies kiadványok kiadását folytatni és azokat szintén szaporitani, valamint kisebbségi nyelveken is kiadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik. Forgács Miklós jegyző : Gubieza Ferenc ! Gubieza Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Bizonyos oknál fogva én is ugyanazzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a földmivelésügyi minister ur Öexcelenciájához, mint az előttem szóló képviselőtársam és én is csak arra kérem, hogy a gazdasági szakoktatást minél jobban fejlessze ki az országban. Az én vidékemen ott van gróf Jankovich-Bt'sán Endrének egy ilyen téli szakiskolája. Amikor ő megnyitotta ezt a szakiskolát, alig lehetett kisgazdafiukat találni bele, mig most a jelentkezőknek csak 20%-át tudjuk elhelyezni, olyan nagy a jelentkezők száma. A dolog ugyanis ugy van, hogy amikor azok a kisgazdafiuk, akik elvégeznék a téli szakiskolát hazamentek, a szomszédok otthon látták, hogy akik nem végezték el a szakiskolát, nem versenyképesek a termelés körül. Ez olyan arnbiciót keltett a lobbi falusi kisgazdában — mert azoknak a szegény szülőknek nincs módjuk hozzá, hogy mint az előttem szólott Láng János t. képviselőtársam mondotta, iskoláztassák őket — hogy megalakították az önképzőkört. Ez minden ősszel, amikor az iskola megkezdődik, kiállítással nyilik meg. Amikor ezt végignézték, működésbe kezd az önképzőkör. Akik elvégezték a szakiskolát, választanakegyet közülök. aki minden nyáron másodmagával köteles végigjárni minden szakiskolát. Azok kötelesek vetésforgót vezetni és elszámolni, hogy termésük milyen eredményeket hozott. Amikor ezeket az eredményeket felolvassák ott és előadást tartanak, mindenki bámul azon és ez annyira ambicionálja a kisgazdák gyermekeit is, hogy azt mondják: megmutatom, hogy én még jobban fogok tanulni az iskolában. Mint az előttem szólott t. képviselőtársam, én is ugyanazzal a kéréssel járulok a földmivelésügyi minister ur elé, hogy kegyeskedjék ezeket a gazdasági szakoktatásokat minél jobban kifejleszteni ebben az országban. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés! Az általános vita befejezése után voltam bátor már erről a kérdésről részletesen nyilatkozni. Amint méltóztatnak a költségvetésbea is látni, a folyó évben 21.000 pengővel vettünk fel többet hasonló célra, mint amennyi az előző költségvetésben be volt állítva. Jeleztem már az általános vita befejezése után is, hogy mezőgazdasági szakoktatási intézmények gazdasági felszerelésére nagyobb összeget fogok fordítani. Célunk az, hogy a mezőgazdasági szakoktatást és szaktudást általánosítsuk, és ezekre a népies gazdasági szakoktatási célokra 1 millió aranykoronát fogok kapni a jövő költségvetési évre. Épen ezeket a téli gazdasági tanfolyamokat akarom nagyobb mértékben elterjeszteni, amelyekről itt szó van és amely^ tanfolyamok felállítását az összes felszólaló képviselő urak ennél a címnél sürgették. Teljesen igazat adok Gubieza Ferenc képviselőtársamnak, hogy felébresztjük az ambiciót az emberekben. Ezek meg fogják látni, hogy mi a különbség abban, ha valamelyik jobban ért a mesterségéhez, s hogy ugy fejezzem ki magamat, jobban ismeri a modern termelés módozatait. A tanulni és tudnivágyást ébresztjük fel abban az ifjúságban, ami azután ösztönzést ad az ő szomszédainak és a többi gazdaifjunak is. Én a földmivesiskolák szaporítását igenis elkerülhetetlenül szükségesnek tartom és még ott sem kívánok megállani, amit Láng János t. képviselőtársam mondott, hogy minden vármegyében legalább is egy földmivesiskola legyen. Ezt feltétlenül el akarom érni. Ami mármost a kiadványoknak a nép között való szétosztását illeti, ezt szintén tervbevettük. Ha az általam emiitett összegeket rendelkezésemre bocsátja a pénzügyi kormány, akkor ezeket a kiadványokat ugyanúgy, mintahogy békében történt, az ismeretterjesztés fejlesztése szempontjából szintén ki fogom adni. Ezeket voltam bátor tisztelettel megjegyezni, és kérem a cím változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 6. cím. III. fejezet 11. rovatát eredeti szövegében elfogadni, szemben Szeder Ferenc képviselő ur módosításával, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház a rovatot eredeti szövegében fogadta el, Szeder Ferenc módosító indítványát pedig elvetelte. Következik a 12. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 12. rovat. Ösztöndíjakra és menza-segélyekre 120 pengő. Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Ösztöndíjakra és menzasegélyekre a költségvetésben 1920 pengő van felvéve erre a költségvetési évre. Amikor végignézem ezeket a tételeket sorban, ezekhez részben felszólalok, részben nem szólalok fel, pusztán abból a szempontból, hogy ebben a pillanatban ezekről a kérdésekről úgyis hiába beszélek, mert összegszerűség szempontjából a költségvetésben az én beszédem nyomán egy fél fillér változás sem fog történni. Mégis kötelességem felszólalni (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem azért, hanem azért, mert gondoskodtunk mindarról, amit a képviselő ur indítványoz ! Megelőztük!) nem azéi"t, mert a földmivelésügyi minister ur azt mondja, hogy ők gondoskodtak és megfelelőnek tartják, hanem épen azért, mert azoknak a céloknak a szolgálatában, amelyeket a mezőgazdasági oktatás fejlesztése terén el akarunk érni, ezeket az összegeket én olyan minimálisnak, kevésnek és agrár szempontból olyan garasosaknak tartom, amelyeknek sokkal jobb dotálása elsőrangú országos agrárérdek. Pusztán ezért szólalok fel ezeknél a tételeknél. Itt is be van állítva ösztöndíjakra és menzasegélyekre az általam már említett 1920 pengő. Elhiszem azt, amit a képviselőtársaim előbb mondottak, mert gyakorlati tapasztalatok alapján nekem is van tudomásom arról, milyen hatása van a nevelésnek és oktatásnak akkor is, ha az a nevelés és oktatás időleges, és ha az a nevelés és oktatás csak a tél folyamán történik. De mennyivel inkább van annak nevelőhatása, ha ösztönözzük és oktatjuk őket arra, hogy tanuljanak. Ezeket a célokat szolgálj ci £XZ, hogy ösztöndíjakat tűznek ki a jobb tanulóknak. Legalább is azt hiszem,
