Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-560
A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. lárgyai: Az 1926/27. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. — A földinivelésiigyi tárca. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Györki Imre interpellációja a népjóléti ós munkaügyi ministerüez, a Máv. betegségi biztosító intézet önkormányzati tagjainak megválasztása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Rakouszkg Iván, Mayer János, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat pedig Láng János jegyző ur. Napirend szerint következik az 1926/27. évi állami költségvetés (írom. 1042) egyes tárcáinak folytatólagos társrvalása. Soron van a földmivielésügyi tárca részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat» hogy a XIV. fejezet 1. cím 1. rovatéit felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »XIV. Fejezet. 1. Cím. Központi igazgatás. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 1,715.585 P.« (Maper János föídmivelésügyi minister szólásra jelentkezik.) Szeder Ferenc. Elnök: Bocsánatot kérek, a földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János föídmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Tegnapi ülésünkön a tárgyalásra szánt határidő letelvén, beszédemet be kellett fejeznem és csak most áll módomban az általános vita során elhangzott észrevételekre egynéhány rövid megjegyzést tenni. Malasits Géza t. képviselőtársam a mezőgazdasági munkások súlyos helyzetével foglalkozott és a végén felvetette a kérdést, hogy nem volna-e jobb, ha azoknak a mezőgazdasági munkásoknak, akik itt elhelyezkedni nem tudnak és megélhetésük feltételeit itt meg nem találják, megengedtetnék a kivándorlás? Tárcám keretében, ahová a mezőgazdasági munkásügyek tartoznak, ezzel a kérdéssel állandóan foglalkozunk és a mezőgazdasági munkások kivándorlására vonatkozó adatok hullámzását is állandóan figyelemmel kisérjük. Látjuk azt, hogy a Tótföldről, valamint Romániából is állandóan kivándorolnak a mezőgazdasági munkások. Kapjuk az értesítéseket továbbá, hogy Kanadában rendkívül súlyos viszonyok között élnek oda kiszakadt véreink, hogy ne is beszéljünk a Braziliába és DélAmerikába szakadt magyar munkások sorsáNAPLO. XLIV. róL Én nem szeretném, hogy ha a mezőgazdasági munkások a képviselőházi tárgyalások során innen kapnának olyan biztatást, hogy ha kivándorolnának, külföldön kedvezőbbek volnának a kereseti viszonyok és ott jobban megtalálhatnák megélhetésüket. Én a közelmúltban Konstantinápolyban jártam és amikor a konzulátusra bementem, ott az embereknek sorfalával találkoztam. Ez mind mezőgazdasági munkás volt, kevés ipari munkás és amikor őket kihallgattam, elpanaszolták keserveiket és azokat a nehézségeket, amelyeken átestek, mig odaértek. Tulajdonképen eladták még azt a kis holmijukat is, ami volt, kis vagyonkájukat pénzzé tették, az útiköltségre fordították, ott pedig semmi néven nevezendő munkát és semmiféle keresetet nem kaptak. Amikor azt kérdeztem tőlük, hogy mi a kívánságuk, azt mondták, hogy uram, odahaza panaszkodtunk és jajgattunk, de adják meg nekünk a módot, hogy mégegyszer hazánkba, Magyarországba visszakerüljünk és a mi szánkat soha többé fel nem nyitjuk, panaszra a mi ajkunk nem nyílik soha, csak mégegyszer hazakerüljünk. Gondoskodtam róla, hogy a követségnek megfelelő összeg álljon rendelkezésére, hogy ezek a munkások visszatérhessenek, mert nekik az volt az egyediili kívánságuk, hogy hazajussanak. Ismétlem tehát, nem szeretném, hogyha biztatást kapnának a munkások arra, hogy ha kivándorolnak, jobb helyzetük lesz és jobb kereseti viszonyokat találnak, mert hogyha ez fennállana és ha mi azt látnók, hogy fölös munkaerő van itt, amelyet elhelyezni nem tudunk és hogy jobb keresetre tudnának szert tenni ezek a munkások kivándorlás esetén, hozzájárulnánk és módot adnánk arra, hogy ezek az emberek ne nyomorogjanak, hanem kedvezőbb kereseti viszonyok közé kerüljenek. Erre azonban semmi néven nevezendő kilátás nines. A külföldi viszonyok még rosszabbak, mint az itthoniak, tehát óvni kell a mezőgazdasági munkásságunkat attól, hogy kivándorláson törje a. fejét és kivándorlásra szánja rá magái. Pintér László t. képviselőtársam felhívta figyelmemet arra, hogy a Magyaróvári Vegyiipari Rt., amely műtrágyát gyárt és amely részvénytársaság részvényeinek többsége a föídmivelésügyi minist erijim birtokában van, kartell ben van és így a műtrágya árát felverik, sőt azt drágítják. Ez nagy tévedés. A Ma20
