Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-559
126 A "nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. modo emberek dolgában érdeklődtem, bogy áll a dolog és még 1 mindig nem tudom, hogy ezt a 9%-os kölcsönt, — amely rendkívül előnyös, öt esztendőre szól — hány hétbe kerül, amig megkapják, továbbá, hogy milyen feltételekkel és hogyan történik a kölcsön folyósitása. Itt is szükség volna arra, hogy a minister ur a maga részéről adja ki az utasításokat és megkérdezze apodiktikusan a pénzintézeteket abban a tekintetben, hogy mennyi az az idő, amely alatt a kölcsönt folyósítani tudják,^ ki tudják fizetni s melyek a kölcsön folyósításának feltételei. Ezeket az újságokban közzé kellene tenni, hogy a kölcsönt felvevő közönség ezeket megismerje, a szükséges dolgokat megszerezze és mindent elintézzen, hogy minél hamarább birtokába tudjon jutni a kölcsönnek. Még egy kérésem volna az igen t. minister úrhoz, — azt hiszem, nem fogja ezt tőlem rossz néven venni, hiszen ez törvényhozói kötelességem is. Helyeslem, ha a minister ur ugy maga, mint ministeriumának tisztikara egyfelől az ország közérdeke szempontjából külföldi tanulmányútokat tesz és külföldre megy tapasztalatokat szerezni, ismereteket gyűjteni, másfelől oedig reprezentálja ezt a tönkrettett, megcsonkított szegény országot, amelynek igazán nincs más dolga, amit ki lehet vinni reprezentálás céljából, csak a föld mi vei ése és ami ezzel öszszefüggésben van. Mindazonáltal, mivel háromnégy orgánum részéről és egy volt pénzügyminister részéről is kritikai megjegyzések hangzottak el az egyiptomi úttal kapcsolatban, épen ezért kérem a t. minister urat, szíveskedjék e tekintetben felvilágosításokat adni és megnyugtatni nem annyira ezeket az okvetetlenkedő cikkírókat és publicistákat, mint inkább az ország közvéleményét és minket, képviselőket abban a tekintetben, hogy ez az ut nem került annyiba sem, mint amennyit megért és megközelítőiéi? sem került annyiba, mint amennyit az újságok megírtak. Tudom, hogy lovakat és talán más dolgokat is adtak el. Mindenesetre az ezekre vonatkozó számadatok is érdekelnek bennünket, általában az egész ut lefolyása és pedig két szempontból: pénzügyi szempontból, továbbá abból a szempontból, hogy azok a kiadások, amelyek a földmivelésügyi kormányzat részéről megtörténtek, gyümölcsözők voltak-e és megtérülnek-e azokból a bevételekből, amelyeket a kormány az egyiptomi kiállítással kapcsolatban magának biztosítani tudott. Azt mondják, hogy más kormányok és országok nem ilyen népes küldöttséggel jelentek ott meg; azt mondják, hogy más országok kevesebb összeget fordítottak a kiállításon való megjelenésre; azt mondják, hogy Egyiptom az ő 13 millió arab lakosával olyan távol van Magyarországtól, hogy a gazdasági kapcsolatokat nem lehet hasznosan kiépiteni ez nem fizeti ki magát. Én ezt a felfogást nem osztom egészen, mert ha távol is esik Egyiptom Magyarországtól és más az arab nép kulturális és gazdasági élete, mint a magyar népé. taláin mégis lehet kawsolatokat találni és politikai szempontból is jónak tartom, ha a magyar kormány ilyen államokkal, amelyek angol fenhatóság alatt állanak ugyan, de g-azdiaságilag rendkívül erőísek, és amelyekben megvan a hajlandóság politikai szempontból arra, hogy egy, központi Európában levő állammal gazdasági és politikai kapcsolatokat teremtsenek, politikai és gazdasági összeköttetéseket létesít. Épen ezért kérem a minister urat, hogy erre^ vonatkozólag tegyen megnyugtató kijelentést, mert jól tudom, hogy ezt sokan várják és mindenesetre a számadatok tisztázni, eloszlatni fogják azt a homályt, amely most e tekintetben van és nincs is a minister urnák sem, de a küldöttség tagjainak sem szükségük arra, hogy ne lássunk tisztán, mert hiszen ha tisztán fogunk látni, az orsziájg elismerése nem fog elmaradni az ott ölért eredményekért. Ezek lettek volna azok az általános kérdések és észrevételek, amelyeket meg kívántam említeni. Még csupán egy mondatban megkérem a minister urat arra, hogy szíveskedjék felvilágosítást adni — minthogy a költségvetésben nincs erre vonatkozólag semmi felvéve — a lillafüredi építkezés megindításáról. Az egyik budapesti napilapban — ha jól emlékszem, az Újságban — a megépítendő palota képe is közölve van már és az adatok, amelyek szerint 16 milliárd költséggel lenne felépítendő az uj szálloda és gyógyfürdő. Felkérem tehát a minister urat, méltóztassék megnyugtatni bennünket arra vonatkozólag, honnan méltóztatik venni ezt a rendkivül nagy összeget, minthogy az idei költségvetésbe beállítva még nincsen. (Mayer János földmivelésügyi minister: Honnan veszem, ami nincs benn?) Az Újságból vészeim Sietek kijelenteni, hogy én nem kifogásolom azt, hogy a kormány Lillafüreden ilyen nagyszabású épitkezést indit meg, sőt szerencsének tartom, hogy a ministerelnök ur a frankpörrel kapcsolatban vette magának a fáradságot és felfedezte Lillafüredet, mert ezzel egy magyar fürdőt nyertünk és így a jó ózondus levegőt és üdülést kereső közönség nem lesz kénytelen Olaszországba és a cseh megszállás alatt lévő Tátrába utazni, hanem majd Lillafüreden meg fogja találni azt, amit különben csak külföldön találhatna meg s amiért sok magyar pénzt kellene az országból kivinni. Ezt nem kifogásolom, csak helyeslem. Mivel komolynak vettem az Újságnak ezt a közlését, azért kérem a minister urat, hogy ebben a tekintetben is méltóztassék felvilágosítást adniMinthogy a földmivelésügyi költségvetést általánosságban az elmondottaknál fogva nem tartom szociálisnak és olyannak amely a magyar nép milliói kívánságainak minden tekintetben megfelelne és különösen nem látom benne azt a gondolatot megcsillanni és felvillanni amely az uj helyzethez kívánná applikálni a költségvetést mivel a mostani körülményeket s az ország nyomorúságát és földbirtokpolitikai helyzetét tekintetbevéve, ezekkel kapcsolatban uj gondolatot nem látok beállítva a költségvetésbe, banem azt látom, hogy a költségvetés ugyanúgy van szerkesztve, ugyanolyan sémák, gondolatok és nomenclatura szerint, amint 10—15 esztendővel ezelőtt szerkesztették az igen t. előadó urak — s ezt nagyon sajnálatos dolognak tartom, mert hiszen ma megváltozott az egész világ, megváltoztak a fogalmak, legnagyobb sajnálatunkra szegény szerencsétlen országunk politikai helyzete, topográfiai és mezőgazdasági helyzete stb. mind megváltozott — pedig ilyen fontos költségvetési tárcánál kellene, hogy uj gondolatok jöjjenek, uj meglátások, uj utak, uj irányok, uj célkitűzések nyilatkozzanak meg ép minthogy ezeket azonban nem látom itt meg nyilatkozni és mivel általában nem annyira a minister ur személye, mint inkább a kormány működése iránt nem vagyok bizalommal — a földmivelésügyi tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister ; T. Nemzetgyűlés! Természetesnek tartom, hogy
