Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-559
120 A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. nak bevételi és kiadási előirányzata az 1926/27. évi költségvetés előirányzatának keretéből kill agy a tott, mert az alap vagyonának és bevételeinek, valamint kiadásainak együttes kezelése és elszámolása így célszerűbben és a többi állami alapnál követett eljárással teljesen egyezően eszközölhető. Ezért tisztelettel kérem, hogy^ az erdei alapról szóló 1923 : XX. tcikk 4, §-ában foglalt -rendelkezések alkalmazásának mellőzéséhez hozzájárulni méltóztassék.« Nagyon jól méltóztatnak tudni, hiszen igen erős vita tárgyát képezte itt az 1923. évi XX. te. tárgyalása, amely az Országos Erdei Alapról szól, hogy még boldogult Szabó István minister ur terjesztette ide elénk ezeket a törvényeket és egyik voltam én azoknak a képviselőknek aki azt a legmesszebbmenőleg elleneztem és mindazok az érvek, amelyeket a törvény ellen annak idején a törvény tárgyalásánál felhoztam, sajnos az életben valóra is vál- « tak. Teremtettünk egy irtózatos erdészeti bürokráciát, (Ugy van a szélsőhaloldalon.) amely túlteng a lehetetlennél lehetetlenebb bürokratikus intézkedésekben, a nélkül, hogy ebből az országnak mai napig számba vehető haszna volna, legalább azokhoz, az áldozatokhoz viszonyítva, amelyeket ezen törvény következményeiképen a nemzetnek viselnie kell. Ennek a törvénynek talán egyetlen egy üdvös szakasza lett volna, amely az erdei alapokról szól; és amelyre vonatkozólag a törvény a következőképen rendelkezik. Azt mondja a törvény első paragrafusa (olvassa): »Az Országos Erdei Alap erdészeti célok előmozdítására szolgál.« A törvény 2. %-a, megállapítja az Országos Erdei Alap jövedelmeit, vagyis azt, hogy mely összegek, illetőleg milyen címen lefolyó összegek azok, amelyek az Országos Erdei Alap javára fordítandók. Ezek között szerepel egy meglehetősen nagy dotáció, 5 millió aranykorona, amelyet a kincstár adott erre az alapra, azonkívül különféle büntetéspénzek, továbbá az állami erdők eladásából vagy elcseréléséből időnként befolyó összegek stb. stb. A törvény 3. §-a megállapítja, hogy az alap jövedelmei milyen célokra fordíthatók. Ez a meglehetősen hosszú paragrafus kimondja, hogy az Országos Erdei Alap elsősorban az ország erdőgazdaságának fejlesztésére, erdőtelepítések és fásítások előmozdítására szolgál; a negyedik pont pedig külön, expressis verbis megmondja, hogy az alap — állami erdőbirtokok kiegészítésére alkalmas erdőrészeknek, valamint erdészeti érdekeket szolgáló ingatlanoknak kopár, illetőleg kopárosodó vagy vízmosásos, avagy futóhomok-területeknek és erdőbirtokossági arányrészeknek a megszerzésére fordítandó. Parancsol ól ag megjelöli tehát a törvény a forrást is, amelyből az Országos Erdei Alap táplálkozik, továbbá a célt is, amelyre az feltétlenül fordítandó. De van ennek a törvénynek még egy imperativ rendelkezése is. amely végtelenül súlyos jelentőségű. A 4. §-ban ugyanis megszabja a törvény, bogy az Országos Erdei Alap kiadásait és bevételeit minden esztendőben az állami költségvetésben, a földmivelésügyi tárca »állami erdészeti igazgatás« címénél, külön rovat alatt kell előirányozni, olymódon, hogy a legmesszebbmenőleg ellenőrizhető legyen mindenki részéről, liogT az Erdei Alap mire fordít tátik. Megtörtént régebben is, hogy hoztunk törvényeket, amelyek igy rendelkeztek s hoztunk másikakat, amelyek azt később megváltoztatták. Az ujabb időben azonban akárhányszor láttuk, hogy hoztunk törvényeket, amelyek igy rendelkeznek, a minisztériumok pedig bocsátottak ki rendeleteket, amelyek amúgy ren- ? delkeznek. (Ugy van! Ugy van!) Ez a kísérlet, amely itt ebben a költségvetésben először jelenik meg előttünk, ahol egy a költségvetés indokolásába belebujtatott mondatban arra kérnek, felhatalmazást, hogy a törvényben expressis verbis előirt rendelkezések ne tartassanak meg és pedig a nemzetgyűlés hallgatólagos tudomásul vétele mellett, mert hiszen indokolást meg sem szavazhatunk, mi csak törvényt szavazhatunk meg... ez a kísérlet maga egy olyan alkotmányjogi sérelem és egy olyan kísérlet, amelyet első jelentkezésénél a legerősebben kell nekünk visszavetnünk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon") T. Nemzetgyűlés! Én nagyon jól tudom privátim, — inert a t. minister ur költségvetéséből ugyan meg nem láthatja senki — hogy mirevaló ez a felhatalmazás. (Mayer János földmivelésügyi minister: Dehogy tudja! Ha megkérdezett volna a t. képviselő ur öt perccel ezelőtt, megmondtam volna!) Igenis, arról van szó, t. minister ur, hogy az Országos Erdei Alap legnagyobb része elhasználtatik nem arra a célra, amelyet a törvény előír, hanem hogy az Erdei Alap terhére vásároltak az erdőigazgatóságoknak palotákat. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalm. — Mayer János földmivelésügyi minister : Fel vagyunk rá jogosítva!) Az Erdei Alap célját a törvény világosan megjelöli s a törvénytől eltérő rendelkezéseket tenni sem a minister urnák, sem senkinek a törvényhozás ujabb, eltérő felhatalmazása nélkül joga nincs. (Ugy van! ügy van! a bal- és szélsőbalodalon.) Beszélnek arról is, t. minister ur, hogy egy nyugalomba helyezett magas tisztviselője a ministeriumnak valami külön dotált megbízatást fog a legrövidebb idő alatt kapni. Valami kormánybiztosságról beszélnek, amelyet javadalmazni kell és arról is beszélnek, hogy ennek a nyugalomban lévő magasrangu tisztviselőnek kormánybiztosi külön javadalmazását szintén ebből az alapból akarják előteremteni. Itt arról van szó, hogy egy meglévő törvényt, amely mindenkit, elsősorban pedig ép a törvény végrehajtóit, tehát a kormányt kötelezi, akarnak megváltoztatni egy költségvetési előirányzat indokolásába bebujtatott és eldugott felhatalmazással. Ezt a kísérletet — mint alkotmányellenest — a magam részéről a leghatározottan visszautasítom s ahhoz semmi körülmények között hozzá nem járulok. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Szólnom kell azonkivül még valami egyébről is. A t. minister ur ennek a rendelkezésnek csak bábája, a mamája —• mint hallom — a pénzügyminister ur, illetőleg a pénzügyministerium megfelelő referensei voltak, akik ennek a bevételét ebbe az indokolásba kívánták, azonban sem a minister urnák, sem a pénzügyminister urnák, illetve a pénzügyministerium referenseinek nincs joga ahhoz, hogy egy -élő törvényben megszabott kötelezettség alól ilyen utón kívánjanak kibújni. Ismétlem, hogy a magam részéről ez ellen a legmesszebbmenőleg és a leghatározottabban tiltakozom. Követelem, hogy a törvény vonatkozó intézkedései és rendelkezései a legprecízebben a törvény betűje és szelleme értelmében megtartassanak. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ha már egyszer felszólaltam, szólni kívánok még a tárca tárgyalásának keretén belül a lótenyésztési alapról is, amelyet a délelőtt folyamán már Szeder Ferenc t. képviselőtársam is megemlített, amelyre vonatkozólag vagyok bátor a mélyen t. minister urat nagycn kérni, hogy méltóztassék a lótenyésztési alap körül is rendet csinálni, Hiszen a lótenyésztési