Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-547

A nemzetgyűlés 547. ülése 1926. föld szívesen átenged, míg nacionalista lapot nem enged át. Nem.' tudóim pontosan a jegyzékét azoknak a lapoknak, de igen t. szociáldemokrata képviselőtársaim sem vehetik tőlem mint nacionalista politikustól rossa nevem, hogy én nem törekedhetem arra, hogy a külföld kizárólag az ő sajtóorgánumuk utján legyen tájékoztatva, hanem politikai elveim következtében! melken^ azt Ikiell követelnem, hogy a mi orgánumaink révén is tájékoztatást nyerjen a külföldön élő, magyar nyelvet beszélő és magyarul olvasni^ tudó publikum. (Éhn Kálmán: És magyarul érző!) Ügy hogy folytom felmerül előttem az a kérdés., — megvallom, nem tudtam még eddig elhatározásra jutni magamban — hogy vájjon, ha én kormányon volnék, türném-e azt, hogy csak internacionalista lapok mehessenek ki az országból és nem tudom, njeim hoznék-e viszont olyan intézkedést, hogy ha nem engedik ki a külföldre az összes lapokat pártpolitikai különbség nélkül, nem engedek ki mint magyar kormány egyetlen lapot sem az ország határain. Mert hiszen az emberi igazság követeli, hogy a határon túl lakó véreink azt a magyar újságot olvassák, amelyet ők olvasni akarinafc. De abba a kényszerhelyzetbe hozni őket, — s ez a kormány passzivitása lehetővé tette, — hogy kizárólag csak Népszavát és Világot olvashassanak:, mert a magyar kormány nem vitte keresztüli azt, hogy kimehessen a Pesti Hirlap, vagy akármelyik más polgári lap, azt hiszem, hogy itt valami nincs rendiben. Nem tudóim,, hogy foglalkozik-e ezzel a kérdéssel a kormány, tett-e valamilyen intézkedést, vagy folytatott-e valamilyen kulipolitikai akciót abban a tekintetben, hogy ez az igazságtalanság megszűnjék; nem tudom foglalkozik-e a kormány a retorziónak gondolatával abban a tekintetben, bogv ezt meggátolja. A külföldi sajtó informálásának szükségéről rendkívül érdekes cikket olvastam legutóbb, ha jól emlékszem, a Pesti Hírlapban Praznovszky Ivántól, aki hosszú ideig Parisban követünk volt, Lesújtó kritikát gyakorolt a külföldi sajtó informálása tekintetében s az informálás hiányairól. Ugyanerről a kérdésről Eckhardt t. képviselőtársam is legutóbb, mikor a sajtófőnöki székben utódját aposztrofálta és kritikát gyakorolt a jelenlegi sajtópolitika felett, szinten megemlítette, hogy most minő hanyagul, felületesen, hiányosan történik a külföldi sajtó informálása. Én a t. képviselő ur idevonatkozó fejtegetéseivel — hangsúlyozom, hogy az idevonatkozóval — egyetértek. Egyetértek vele abban a tekintetben is, hogy soha feltűnőbben nem látszott ez; a kormánymulasztás, mint a frankhamisitási bűnügy kapcsán, mert ha a frankhamisítás bűnügyét nézem, vagy annak egy kiragadott részét — mondjuk, a báró Perényi Zsigmondhoz intézett levél ügyét — és arra gondolok, hogy a kormány tűrte, hogy a Perényi Zsig-mond-féle levél először külföldön lásson napvilágot, nem pedig Budapesten; ha erre gondolok, akkor igenis, azt kell mondanom, hogy a frankhamisitási bűnügy figyelmeztetőt adott a kormánynak abban a tekintetben, hogy minő kötelességek terhelik ós minő mulasztásokat követ el állandóan a külföldi sajtó informálását illetőleg. Hiszen a kormánynak tudnia kell. hogy a sajtópolitika a gyakorlati politikának egyik leghatásosabb eszköze és látnia kell, hogy mit csinálnak azok az államok, amelyek mint aktív, mozgó, eleven államok mutatkoznak előttünk. Nálunk pedig azt kell konstatálni, — és most a külügyi tárca költségvetésében sem látok semmi nyomot erre —hogy ebben a tekintetben nincs organizáció. Ugy látszik, sajnálévi május hó 8-án, szombaton,. 91 juk erre a pénzt, pedig erre semmi pénzt nem szabad sajnálni. Nem adnak a követeknek utasitást. Nekünk, ellenzéki képviselőknek is tudomásunkra jut, hogy a követek maguk panaszkodnak külföldön, hogy nincsenek informálva; hozzájuk fordulnak az ott élő magyarok, de az ott élő külföldi állampolgárok is és a legtöbb esetben nem tudnak felvilágosítást adni azokról a kérdésekről, amelyek itt Magyarországon történnek és amelyek az ottani helyi lapokban, azon ország lapjaiban már per longum et latum tárgyaltatnak. Vagyis a külpolitikai sajtó nem előre dolgozik, hanem utána cammog az eseményeknek, cáfolatokkal dolgozik, amint Eckhardt képviselő ur is kifejtette, dementikkel, még pedig a legtöbbször hihetetlenül rosszul fogalmazott cáfolatokkal. Ezek a cáfolatok is elkésnek. T. Nemzetgyűlés! Legutóbb egy másik napilapban Lyka Döme volt országgyűlési képviselő felháborodva panaszolta azt a tájékozatlanságot, amely a külföldön van és azokat a hamis hireket, amelyek ott keringenek, amelyeket ott szántszándékkal terjesztenek, részint a velünk ellenséges viszonyú állampolgárok nészint az innen kimenekült u. n, emigránsok egy része. Legutóbb már azt javasolta, hogy aki külföldön nemzetellenes propagandát üz, az az állampolgárságát veszítse el, annak birtokát, vagyonát kobozzák el. Nem akarok most erre a javaslatua külön kitérni, csak felhívom rá az igen t. minister ur szives figyelmét hiszen hivatkoztam liberális és keresztény irányzatú lapokban megjelent ilyen panaszokra. Ezeket a kérdéseket tartottam szükségesnek szóvátenni, tisztelettel kérvén az igen t. külügyminister úrtól, hogy kereskedelemügyi minister voltát külügyministeri voltával összekapcsolva igyekezzék segíteni azokon az anomáliákon, amelyeket szóvátenni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az idő előrehaladván a vitát megszakítom. Napirendi javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, folyó hó 10-én délelőtt 11 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki az 1026/27, évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napilendü javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Az első interpelláló Horváth Zoltán. A képviselő ur nincs itt, interpellációja töröltetik. A következő interpelláló Pakots József. Ugy tudom, a képviselő ur kérelmet kivan a Házhoz előterjeszteni. Pakots József: Tisztelettel kérem a Ház hozzájárulását ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kérelemhez hozzájárulni! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A következő interpelláló Peyer Károly. A képviselő ur nincs itt, intepellációja töröltetik. A következő interpelláló Eckhardt Tibor. A képviselő ur itt van; kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a külügyministerium Valasek József magyar állampolgárnak a csehek törvénytelen erőszakoskodásával szemben védelmet biztosítani és szükség esetén retorziót is alkalmazni!» 12