Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-547

70 A nemzetgyűlés 547. ülése 1926, kek becserélésére sor nem kerülhet, és nem tíz, hanem ennél régebbi, tizenöt esztendős készü­lékekkel kell a távbeszélőforgalmat lebonyolí­taniuk, mert nem adódik mód arra, hogy ezeken a szükséges csere és változtatás megtörténjék. Az a 2 316.000 pengő, amely távirda- és táv­beszélő vonalakra, vidéki központok fentartá­sára, ezeknek bővítésére, átalakítására és át­helyezésére fel van véve, elégtelen azoknak a rendkivül sokoldalú munkálatoknak elvégzé­sére. Be kell ismernie a minister urnák* hogy ezen a téren sokkal erőteljesebben kell bele­nyúlnia az ügyek intézésébe, a hiányosságokat nagyobb összegekkel kellene eltüntetni. Az a határozott felfogásom, hogy a költségvetésbe felvett összegekkel mindezeket elintézni nem tudjuk. Ha tisztában volnék azzal, hogy milyen összegek vannak az appropirációban a táv­beszélő, a posta vagy a távirda hasznos beru­házásaira felvéve, akkor talán fel sem szólal­tam volna, mert ha ott megfelelő, megnyugtató összegek szerepelnének, akkor felesleges volna ennél a rovatnál felszólalnom és kifogásolnom azokat a hiányosságokat, amelyeket ezen a té­ren tapasztalhatunk. Ugy tudom, hogy az 1925/26. évi költségve­tésbe ugy a Budapest—-wieni távbeszélő^ ká­belre vonatkozó összeg, — pedig ez beruházási célt szolgált — valamint az automatikus tele­fonközpontok átrendezésére szánt összeg is fel volt véve a költségvetés tételeibe. Épen azért kérdést kell intéznem, hogy ezek az összegek miért nem szerepelnek most a költségvetésben, avagy ha már nem szerepeltethetők, mert hasznos beruházásként vannak kezelve, és az appropriáció tételei közé vannak foglalva, ak­kor legalább az indokolásban volna erről emlí­tés téve, hogy igy azután a felszólaló ne a sö­tétben tapogatózzék, hanem biztos adatok alap­ján tehesse meg észrevételeit, kifogásait. (Herr­mann Miksa előadó: Ez az indokolás 88. olda­lán meg van mondva!) Nemcsak a távbeszélőhálózat előfizetőinek szempontjából szükséges mindazokat a hiá­nyosságokat orvosolni, amelyeket én itt kifo­gásolok, hanem szükséges a munkák szaporí­tása szempontjából is. Annyit beszéltünk a munkanélküliség kérdéséről, hogy erről ez al­kalommal azt hiszem nem kell beszélnem és ha a kereskedelemügyi ministerium ép^ ennél az ágazatnál, a postánál, a távirdánál és a távbe­szélőnél, ahol rendkivül sok munkát lehet ki­adni rendelésre, a költségvetés tételeit ugy ál­lította volna össze, hogy az általam megemli­tett kettős célt jobban lehessen szolgálni, ak­kor természetesen kevesebb alkalom adódott volna arra, hogy itt az ezirányu ténykedéseket kifogás tárgyává, tegyem. Ami az indokolásban van s amire az előadó ur volt szíves figyelmemet felhívni, az nem megnyugtató azért, mert sokkal, de sokkal na­gyobb összeget gondolt el mindenki, mint amennyi itt meg van említve 12.716.000 pengő­vel az összes hasznos beruházásokat szerintem elintézni teljesen lehetetlen, hiszen ebbe bele kell érteni a Budapest—wieni távbesz^lőháló­zat lefektetésére szánt összeget is. (Walko La­jos kereskedelemügyi minister: Ez nincsen benne!) Akkor, ha csak két tételt emelek ki, a bu­dai uj telefonközpont tételét és az automatikus telefonközpontok berendezésére való áttérést, ez a két tétel is olyan összegeket igényelne, amelyeket éhből az előirányzott összegből semmi körülmények között sem lehet kihozni, illetőleg ki lehet hozni, ahogy a minister ur évi május hó 8-án, szombaton, mondja, hogy elosztják a munkálatokat hosz­szu időre, hat esztendőre, de ezt én nem he­lyeslem. (Walko Lajos kereskedelemügyi mi­nister: Ez az utolsó részlet! Most fejeződik be!) Az én tudomásom szerint, minister ur, az uj budai telefonközpont üzembehelyezése semmi körülmények között sem történhetik meg eb­ben az esztendőben, de még kevésbé történhe­tik meg az automatikus telefon berendezke­désre való áttérés, mert ezek a munkák sokkal kevésbé vannak olyan előrehaladott állapot­ban, hogy sem ezt lehetne mondani. Mindez csak azért van, mert a munkálato­kat nem lehet siettetni, mert nem áll elegendő összeg rendelkezésre, nincs elegendő összeg előirányozva, hiszen ha jobban siettetnék, több munkást alkalmaznának, kimerítenék a beru­házási célokra előirt összeget, a helyzet más­kép alakulna, de ezt megtenni nem szabad. Épen azért lassú tempóban, kevesebb létszám­mal, amilyen tempót és amilyen létszámot az előirányzott összeg megenged. Én tehát itt csak azt mondom, hogy egyrészt a közmunkák szaporítása, a munkanélküliség enyhítése cél­jából, másrészt a távbeszélőhálózat előfizetői­nek igényeinek kielégítése szempontjából igen is szükség van arra, hogy nagyobb összegek irányoztassanak elő, mert távbeszélőhálóza­tunk olyan állapotban van, hogy ez a lerom­lott állapot megköveteli azt, hogy fokozott mértékben történjék a leromlás kikorrigálása. Ezeket voltam; bátor megemlíteni, egy­részt azért, hogy a minister ur figyelmét fel­hívjam, másrészt, hogy a neimzetgyülésnek is figyelmébe ajánljam, hogy méltóztassanak kö­zösen befolyásukkal oda törekedni, odahatni, hogy a minister urat rá lőhessen bírni arra, hölgy az általam megjelölt célokra nagyobb összegeket irányozzon elő, mert máskülönben ä távbeszélő ebből a leromlott állapotból ki­kerülni nem tud. (Helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szó­lani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi ministar ur kíván szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Azokról a kérdésekről, ame­lyeket t. képviselőtársam felvetett, az idei költségvetés^ indokolása 'és a most tárgyalás alatt álló jövő évi költségvetés indokolása együttvéve teljesen megadják a feleletet, A dolog ugy van, hogy a Budapest—bécsi kábelre irii tavaly felvettünk egy nagyobb összeget, amely tényleg nem használtatott fel teljes egészében, de ezért nem kellett ujabb összege­ket felvenni, mert ez niéig rendelkezésünkre áll, egyebekben pedig az automatikus közpon­tok létesitésére — mint tegnapi felszólalásom­ban mondottam — teljesen meigfeleliő összegek vannak felvéve, a imunka teljesen programm­szerüen halad, és mostantól számított körül­belül egy esztendőre lesz meg tényleg az üzembehelyezés lehetősége, tehát épen ennek a költségvetési esztendőnek folyamán, amely­nek budgetjét most tárgyaljuk. A szükséges összegek azonban ebbe a budgetbe nem mint költségvetési tétel, hanem mint hasznos beru­házások vannak felvéve — amint az indokolás 'kifejti. Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a 3. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik elfogad­ják, szíveskedjenek felállanl. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 3. rovatot elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom