Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-555

A nemzetgyűlés 555. ülése 1926. évi május hó 19-én

3 szerdán. 431 Következnének az interpellációk. Ezt megelőzőleg azonban bejelentem a Háznak, hogy Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi bejelentést kivan tenni a házszabályok 186. §-ának második bekezdése értelmében. A képviselő urat a szólás joga megilleti. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi napon a franktárgyalás színhelye áttétetett az egyik Kerepesi-uti kórház nagytermébe, tekintettel arra, hogy egy fontos tanú, egy nemzetgyűlési képviselőtársunk hallgattatott ki, aki önként jelentkezett tanúnak, és annak ellenére, hogy már másodszor kapott agyvérzést és élethalál közt lebegett, mégis hajlandóságát jelentette ki a bíróságnak, hogy tanúvallomást tesz. (BarlaSzabó József : Nem is agyvérzés volt !) A kihallgatása során oly körülmények merültek fel, melyek a figyelmet feltétlenül oda terelik, s amelyek nem alkalmasak arra, hogy az igazság felderítése iránt érzett hitünket megerősítsék. Az történt ugyanis, hogy bár Hir György a lapoknak és ottlevő barátainak megállapítása szerint a legnagyobb fokú betegségben szenvedett, mégis az ügyész és az elnöklő biró ur oly terrorisztikus eszközökkel, ijesztgetésekkel... (Nagy zaj a jobboldalon. — Hedry Lőrinc : Micsoda szó ez ! Hogy mer ilyet mondani ! — Rupert Rezső : Letartóztatással fenyegette ! — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök; Csendet kérek! A képviselő urat rendreutasítom és... (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Ne méltóztassanak az elnök szavába vágni ! (Felkiáltások jobbfelől : Halljuk az elnököt !) Ha a képviselő ur igy folytatja, megvonom a szót. Nem engedhetem meg, hogy itt olyan ügyről beszéljen, amely most bűnügyi főtárgyalás alatt áll, mert ez a parlamenti szokásokat sérti. Méltóztassék a mentelmi bejelentésre szorítkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kiss Menyhért : Az ügyész ur és az elnök ur is kérdéseket intézett hozzá és annak ellenére, hogy Hir György kéviselőtársunk, mint tanú kivánt vallomást tenni, a főügyész mégis azt mondotta, hogy vádlottnak jelenti ki, de nem adta meg neki ugyanazt a jogot, amely minden vádlottnak kijár, t. i. hogy ha szükségét látja, akkor azt mondhassa, hogy nem kivánok nyilatkozni. (Zaj.) Szóval az ügyész, az elnök ur és a főügyész ur is letartóztatással fenyegették meg és igy akarták őt vallomástételre kényszeríteni. (Rubinek István : Nem vallomástételre, hanem okirat kiszolgáltatására !) (Rupert Rezső: Azt mondotta, hogy letartoztatja azonnal, ha nem beszél ! — Zaj.) Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Kiss Menyhért: Hir György képviselő ur ennél a dolognál vagy tanú, vagy pedig vádlott, de egyidőben, egy percben, egy tárgyalási teremben őt egyszerre tanukép és vádlottkép kihallgatni lehetetlen, mert mindkettő perjogi helyzetét máskép állapitja meg a bűnvádi perrendtartás. Most az történt, hogy az elnök ur elrendelte lakásának felkutatását és iratainak lefoglalását. Méltóztatnak mindnyájan emlékezni, hogy három héttel ezelőtt Hir György képviselőtársamat itt kikérték, nem a franküggyel kapcsolatban, hanem más mulasztásokkal, sikkasztásokkal és ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatban s akkor Rakovszky István képviselőtársam javaslatára, tekintettel arra, hogy az előadó ur által ismertetett tényállásból nem lehetett megállapítani, milyen deliktumokat követett el, a nemzetgyűlés többsége nem fogadta el azt a javaslatot, hogy letartóztathassák, hanem csak a vizsgálat lefolytatása végett adtuk ki. Most mégis, annak ellenére, hogy Hir György képviselőtársam a frankperrel kapcsolatban ki nem kéretett, az eljáró eínökbiró ur mégis vizsgálatot tartott a lakásán, felkutattatta iratait, lefoglalásokat eszközöltetett ÍIAELÓ. XLIII. nála annak ellenére, hogy Ábrányi Kornél esetében volt példa rá, amely esetet én átnéztem, hogy abban az időben a magyar országgyűlés ugy értelmezte a mentelmi jogot, hogy a szerkesztőségben végzett kutatásokat — minthogy szerkesztő volt és szerkesztőségi kéziratot kutattak — megengedhetőnek tartotta, ellenben lakásának feltörését nem engedte meg és egyhangúlag tiltakozott az ellen, hogy egy képviselő magánlakása feltöressék anélkül, hogy az országgyűlés e tekintetben kiadta volna az illető képviselőt Olyan világos, hogy a nemzetgyűlés kiadása és hozzájárulása nélkül nemzetgyűlési képviselő lakásán házkutatást tartani nem lehet, — erre nézve már precedens van Ábrányi Kornél esetében — hogy itt feltétlenül a mentelmi jog megsértését látom fenforogni és ezért az 1867. évi XII. te. 47. §-a értelmében bejelentem Hir György képviselőtársunk mentelmi jogának megsértését. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az elmondottakhoz bátor vagyok még hozzáfűzni, hogy az egész judikatura célja minden körülmények között az igazság felderítése. Megtörtént az, hogy két katholikus püspököt, az ország legnagyobb... Elnök : Minthogy a képviselő ur hibáját megismételte, rendreutasítom és a szót megvonom. (Nagy zaj a baloldalon. — Felkiáltások : Miért ?) Csendet kérek, képviselő urak! A házszabályok 182. §-ának 2. bekezdése értelmében a mentelmi bejelentés vita nélkül áttétik a mentelmi bizottsághoz. Következnek az interpellációk. Az első interpelláló Petrovácz Gyula képviselő ur. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt szíveskedjék felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció a ministerelnök és a belügyminister urakhoz a betiltott »Világ« című lapnak más címen való újbóli engedélyezése tárgyában : 1. Igaz-e az a hir, hogy a kormány a súlyos nemzetellenes vétség miatt indokoltan betiltott »Világ« című napilapot más cím alatt, ugyanazon szerkesztőség és nyomda előállításában ismét engedélyezni akarják % 2. Összeegyeztethetőnek tartja-e ezt az eljárást a súlyos kormányintézkedések komolyságával ? Petrovácz Gyula s. k. « Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk !) Az előrehaladott időre való tekintettel röviden kivánom interpellációmat megindokolni. Amikor súlyos államellenes és az állam hitele ellen elkövetett vétség miatt a belügyi kormány élt a Világ című lappal szemben a betiltás jogával, (Pikier Emil : Csak a biróság mondhatja ki a betiltást ! — Zaj.) akkor azt a keresztény és a nemzeti közvélemény a maga részéről a legteljesebb megelégedéssel és elégtétellel vette tudomásul. (Rakovszky István : Én is keresztény vagyok ! — Zaj !) A Világot én mindig abban a táborban láttam, amelytől teljesen idegenek azok az érzések, amelyek a magyar hazafiasságot áthatják. Őket akkor, amikor a nemzetnek nagy, nehéz napjai vannak, mindig az ellenfél soraiban láttuk, s akkor, amikor a becsületes magyarok ünnepeltek, mindig az ünneprontók között voltak. (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Rupert képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Zaí.) Petrovácz Gyula : Ha csak azt az egyetlenegy tényt veszem, hogy a »Világ« egyike azoknak a lapoknak, amelyeket a mai megszállott területen a hatalom birtokosai a megszállott területre beeresztenek, ez már magában véve is súlyos bé60